A sárgaláz

A sárgaláz egy szúnyogok által állatokról, elsősorban majmokról emberre terjesztett vírusos fertőző betegség. Trópusi területeken, főként Afrikában és Dél-Amerikában fordul elő. Napjainkban nagyobb járványok már kevésbé gyakoriak, azonban a kórkép kiemelt fontosságúvá vált az egzotikus utazások népszerűségének növekedésével.

A betegséget két csoportba sorolhatjuk. Az úgynevezett dzsungelláz a majmokról emberre terjesztett forma elnevezése, amely gyakran mezőgazdasági dolgozókat, fakitermelőket érint. A másik csoport pedig a városi láz, amelyet a városba behurcolt esetekben emberről emberre szintén szúnyog terjeszt tovább csípésével. A betegség emberről emberre közvetlenül érintéssel, cseppfertőzéssel nem terjed.

Sárgalázfertőzés-veszély a jelölt területeken

A sárgaláz tünetei és kezelése

A fertőzést átadó szúnyog csípését követő 3-6 nappal kezdődnek a tünetek: magas lázzal, fejfájással, kiterjedt izomfájdalommal, a hátizmok fájdalmával, fényérzékenységgel, fénykerüléssel. Az influenzaszerű tüneteket követően a több szerv érintettsége is kialakul, melynek során máj- és veseelégtelenség fejlődik ki, sárgaság jelentkezik, vizeletének mennyisége lecsökken, vizelete sötét színűvé válik. Súlyos esetben a vérzéses tünetek uralhatják a képet, melyek között a vérhányás, vérszékelés és a testszerte látható bőrbevérzések tűnnek szembe.

A betegek nagy része az enyhébb tünetek után spontán meggyógyul. Az esetek kb. 15 százalékában fordul elő továbblépés a kiterjedt szervi szövődmények stádiumába. A halálozási arány enyhébb esetekben 10% körüli, a vérzéses szövődmények és a súlyos májérintettség következtében akár 40% fölé is emelkedhet.

Sok egyéb vírusos megbetegedéshez hasonlóan a sárgaláz esetében sem áll rendelkezésre a kórokozóra ható specifikus gyógyszer, antivirális szer. A beteg ellátása tehát tüneti szerek adásán, a kialakuló szövődmények uralásán, szükség esetén szervpótló kezeléseken alapszik. Tekintve, hogy a kezelés eredményessége, kimenetele sem egységesen sikeres, a megelőzés rendelkezésre álló eszközei felbecsülhetetlenek.

Megelőzés, védőoltás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által előírt országokba való utazáskor megkövetelik a sárgaláz elleni védőoltást és ennek igazolását többnyelvű, úgynevezett „sárga nemzetközi oltási könyvben” (International Certificate of Vaccination or Prophylaxis), melyet az arra jogosult, védőoltásokkal foglalkozó szakember állít ki. Sárgaláz elleni védőoltást Magyarországon az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be, térítés ellenében.

A sárgaláz vírusa Afrikában és Dél-Amerikában terjedt el, elsősorban mezőgazdasági, illetve erdős területeken. Azonban az oltást akkor is kérik és javasolják, amennyiben az fertőzött terület nem célország, esetleg csak átutazás történik. A betegség megelőzésére rendelkezésre álló védőoltást a fertőzött területekre utazóknak nemcsak célszerű, de kötelező is beadatniuk.

Jelenleg (2019.) az alábbi 20 országba utazóknak kötelező a védőoltás beadása: Angola, Benin, Bolívia, Burkina Faso, Burundi, Elefántcsontpart, Francia Guyana, Gabon, Ghana, Kamerun, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Libéria, Mali, Niger, Nigéria, Ruanda, Sao Tomé és Principe, Sierra Leone, Togo. Azon országok között, ahova nem kötelező, de ajánlott a vakciana beadatása, magyar turisták által gyakran látogatott államok is találhatóak. A következők emelendőek ki: Brazília, Ecuador, Kenya, Kolumbia, Peru, Tanzánia.

Az oltóanyag használatának megkezdésekor a teljes védettséget a beadástól számított 10 éven át tartónak véleményezték, azonban a WHO legutóbbi álláspontja szerint az oltás nagy valószínűséggel élethosszig hatásos. Hatása az oltást követően 10 nappal alakul ki. A legyengített, élő vírust tartalmazó oltás immunhiányos és tojásfehérjére allergiás betegek esetében ellenjavallt. Terhes nők és 9 hónapnál fiatalabb gyermekek esetében igen nagy körültekintést kíván, oltásukat minden eszközzel el kell kerülni, azonban irodalmi ajánlások szerint veszélyeztetettség esetén ők is oltandók.

A vakcinát kapók 2-5 százalékánál lehet számítani enyhébb oltási reakciókra, szövődményekre, melyek gyakoribbak a 60 év felettiekben és csecsemőmirigy betegekben. 100 ezer betegből 1 esetében fordul elő az oltást követő sárgaláz-szerű betegség, melynek súlyosabb lefolyása igen ritka.

Tekintve, hogy a betegséget szúnyogok terjesztik, a szúnyogcsípés elleni védekezés korántsem elégséges, de fontos kiegészítő megelőzési mód. Utazás során szúnyogriasztó szerek, szúnyogok ellen védő háló, hálófüggönyök alkalmazhatóak.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus