Döbbenetes védekezés a dengue-láz ellen
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2,5 milliárd embert, a világ népességének kétötödét veszélyezteti a fertőzés, főként Afrikában és Délkelet-Ázsiában.
Repülésre képtelen, szárny nélküli szúnyogokat hoztak létre génmódosítással, amerikai és brit kutatók, hogy segítségükkel kiszorítsák a dengue-láz vírusát hordozó rovarokat.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn közzétett tanulmány arról számol be, hogy a génmódosítás hatására szárny nélküli szúnyogok születnek, amelyek aztán hat-kilenc hónapon belül kiszoríthatják az eredeti szúnyogpopulációt.
A súlyos influenzaszerű tüneteket, sok esetben halált okozó dengue-lázat az Aedes aegypti szúnyogfaj nőstényei terjesztik.
50 millió megbetegedés évente
Évente 50 millió megbetegedés történik világszerte.
A dengue-láz tünetei |
A klasszikus dengue-láz hirtelen kezdetű, általános vírusfertőzési tünetekkel jár (láz, fejfájás, gyengeség, émelygés, hányinger, izomfájdalmak). A nyirokcsomók testszerte megnagyobodnak, és bőrkiütések jelenhetnek meg. A kellemetlen betegség 7-10 napig tart, és ritkán okoz halálesetet. A vérzéses dengue-láz tünetei kezdetben hasonlóak, ám a beteg állapota fokozatosan romlik, majd a gyomor-bél rendszerben (vérhányás, véres széklet) és a bőrben vérzés jelenhet meg. Ennek a formának a halálozása kezelés nélkül eléri a 10 százalékot is. A dengue-láz tünetei |
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2,5 milliárd embert, a világ népességének kétötödét veszélyezteti a fertőzés, főként Afrikában és Délkelet-Ázsiában. Anthony James és kutatócsapata azokat a géneket változtatta meg, amelyek a nőstény rovarok szárnyizmainak kifejlődését irányítják, így akadályozva meg a szárnyak növekedését.
A kutatók azt tervezik, hogy nagy számú génmódosított szúnyoggal, illetve azok utódaival kiszorítják a vírust hordozó szúnyogpopulációt az egyes területekről. "A technológia teljes mértékben fajspecifikus, mivel a kibocsátott hímek kizárólag saját fajuk nőstényeivel párosodnak" - magyarázta Luke Alphey kutatásvezető, aki szerint a génmódosított szúnyogok használata, környezetbarát alternatíva a kémiai rovarirtószerekkel szemben.
"A kezelt területeken mindenki egyformán védett lesz, függetlenül gazdagságától, hatalmától vagy képzettségétől" - tette hozzá.
Az eljárást a kidolgozó Oxfordi Egyetem és az Oxitec nevű biotechnológiai cég is benyújtotta szabadalmaztatásra. A kutatók úgy vélik, hogy a későbbiekben más szúnyogfajoknál is alkalmazhatják a génmódosítás útján történő szárnytalanítást, így a malária és a nyugat-nílusi láz ellen is bevethetik majd.
(MTI)