Az elhízás képes megváltoztatni a gyermek agyának szerkezetét?

Egy új kutatás feltárta, hogy a gyermekkori elhízás (obesitas) összefüggésben állhat az agy szerkezetében bekövetkező változásokkal, amelynek eredményeként a gyermek fegyelmezetlen lesz és problémamegoldási nehézségekkel küszködik.

Az elhízott és túlsúlyos gyerekek esetében általában vékonyabb az agy döntéshozatalért és problémamegoldásért felelős része, a prefrontális kéreg. Ugyanezek a gyerekek sokkal gyengébben teljesítettek azokban a játékokban, amelyeket ezen készségek értékelésére terveztek, mondta Jennifer Laurent, vezető kutató, aki a Vermonti Egyetem Ápolástani és Egészségtudományi Osztályának docense Burlingtonban.

„A BMI (testtömegindex) növekedésével párhuzamosan csökkenés mutatkozott a corticalis (agykérgi) terület teljes egészében, de különösen a prefrontális kéregben” – mondta Laurent. Ebben az esetben ezeknek a gyerekeknek a munkamemóriája, ami a döntéshozatalhoz is szükséges, gyengébb volt.”

Az USA-ban 13,7 millió gyermek és tinédzser van, akik elhízottak és további 12 millió számít túlsúlyosnak – jegyezték meg a kutatók feljegyzéseikben.

Korábbi kutatások a gyermekkori elhízást a szívbetegség és a 2-es típusú cukorbetegség korai kockázatával hozták összefüggésbe - tette hozzá Laurent. Ő és kollégái azon gondolkoztak, hogy az elhízás hatással lehet-e az agy fejlődésére, tekintettel arra, hogy az extra súly befolyásolja a vérkeringést, a vércukorszintet és a gyulladást.

Ezért a kutatók adatokat gyűjtöttek egy a kamaszok agyának fejlődésével foglalkozó átfogó felmérésből, amelybe 2017-ben nagy számban válogattak be 9 és 10 éves gyerekeket az USA 21 különböző térségéből. Közel 3200 gyerek testtömegét mérték meg, majd ezt követően gondolkodást és memóriát vizsgáló teszteknek vetették alá őket. A gyerekek MRI-vizsgálaton is részt vettek.

A gyerekek nagyjából 13%-át túlsúlyosnak minősítették és 15%-uk elhízott volt - mondták a kutatók.

A vizsgálat eredményei

Az MRI-vizsgálatok felfedték, hogy a BMI növekedésével párhuzamosan az agy külső rétege - az agykéreg (cortex) - egyre vékonyabbá vált ezeknél a gyerekeknél.

Az eredmény a prefrontális kéreg esetében vált különösen nyilvánvalóvá, ami az agy elülső részén található, és ami az agykéreg utolsóként kialakuló része a gyerekeknél, - mondta Laurent.

„Ez az egyik oka annak, hogy a kamaszok annyira lobbanékonyak. Ez azért van, mert esetükben a prefrontális kéreg még nincs teljesen kifejlődve” – említette Laurent. „Képtelenek arra, hogy valamit csak úgy szó nélkül hagyjanak”.

A gondolkodtató játékok összefüggést mutattak a vékonyabb prefrontális kéreg és az érvelés, információrendezés és döntéshozatal terén gyengébb készségek között.

Az eredményeket 2019. december 9-én a ’JAMA Pediatrics’ gyermekgyógyászati tudományos folyóiratban online módon tették közzé.

Mivel ez egy megfigyeléses vizsgálat volt és nem bizonyított ok-okozati összefüggéseket, így nehéz megmondani, hogy hogyan működik a testsúly és az agy struktúrája közötti kapcsolat - mondta Laurent.

Lehet, hogy az elhízás miatt alakul ki vékonyabb agykéreg, de az is lehet, hogy a vékony agykéreg vezet gyengébb döntéshozatalhoz, ami pedig túlsúlyt eredményez, - magyarázta. „Elképzelhető, hogy ezek a gyerekek kevésbé megfelelő döntéseket hoznak arról, hogy mit, mikor és hogyan egyenek” – mondta Laurent. „Tényleg nem tudjuk.”

Ezeknek az eredményeknek azonban figyelmeztető jelként kell szolgálniuk a gyerekkori elhízás megelőzésének szükségessége terén – tette hozzá.

„A gyerekeknek már 10 éves korukban lehetnek anyagcsereműködési zavaraik, amik hatással lehetnek a szívükre és az agyukra” – említette Laurent. „Ez remélhetőleg egy közegészségügyi figyelmeztető jelzés arra vonatkozóan, hogy életünk során nagyon korán el kell kezdenünk foglalkozni az egészséges étkezéssel és az egészséges életmód egyéb területeivel.”

Laurent figyelmeztetett azonban, hogy ezek a megállapítások nem fordíthatók az elhízottak bármilyen formájú megszégyenítésére. „Nem szeretnénk, ha az emberek azt gondolnák, hogy ha a gyerekek elhízottak, akkor probléma van az agyukkal vagy buták” – jelentette ki Laurent. „Ennek semmi köze az intellektuális képességeikhez.” A gyerekkori elhízás témakör egyik szakértője, Dr. Eliana Perrin, aki társszerzőként közreműködött egy a vizsgálathoz kapcsolódó cikk megírásában, egyetértett Laurent-nel. „Határozottan aggódom, hogy ezek a megállapítások, az összefüggések közül kiragadva őket, megbélyegezhetik az elhízott gyerekeket és kamaszokat, és a stigma mint tudjuk, rendkívül káros” – mondta Perrin, a Duke Egyetem Gyermekkori Elhízás Kutatóközpontjának igazgatója (Druham, N.C.).

Perrin hozzátette, hogy az is előfordulhat, hogy van még néhány ezidáig ismeretlen egyéb tényező, ami befolyásolja a gyerekek testsúlyát, agyának szerkezetét, a gondolkodtató játékokon elért teljesítményt, vagy mindhármat.

„Néha, amikor az emberek azt látják, hogy az egyik dologgal párhuzamosan történik egy másik dolog, akkor azt gondolják, hogy az egyik dolog okozta a másikat, akkor is, ha egyáltalán nem tudjuk” – mondta Perrin. „A kutatásban ez a folyamat gyakran lépésről lépésre történik. Fontos, hogy nem jelenthetünk ki ok-okozati összefüggést, amíg végig nem csináltuk az összes vizsgálati lépést.”

Tovább Gyermekkori elhízás - Diéta helyett egészséges életmód

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; Could Obesity Alter a Child's Brain Structure?, WebMD News; HealthDay News; Dennis Thompson (webmd.com) Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus