Az elhízás betegség, az elhízottakat nem szabad stigmatizálni

Az elhízottak stigmatizálása ellen emelte fel szavát a Magyar Elhízástudományi Társaság, amely arra is fel akarja hívni a közvélemény és az egészségügyben dolgozók figyelmét, hogy az elhízás betegség, amely diszkrimináció mentes terápiát igényel.

A sajtótájékoztatón B. Király Györgyi a sajtótájékoztató háziasszonya bevezetőjében elmondta, hogy az elhízás a szó szoros értelmében súlyos kérdés, hiszen Magyarország Európa legelhízottabb nemzete, jelenleg a felnőtt lakosság 2/3-a túlsúlyos és elhízott, ráadásul körülbelül kétszázötvenezren annyira el vannak hízva, hogy már nem képesek kimenni az utcára: lakásukba beszorulva élnek. Ezért fogalmazta meg összefogásra buzdító üzeneteit a Magyar Elhízástudományi Társaság a MET.

„Magyarországon jelenleg minden harmadik felnőtt és minden ötödik gyermek elhízott! Jó hír, hogy az elhízottságot megelőző túlsúlyosság egy 2010 és 2017 közötti vizsgálat szerint nem nőtt hazánkban, de az elhízás növekszik. Ez egyébként világjelenség: 2025-re várhatóan minden ötödik ember elhízott lesz, azaz BMI-indexe meghaladja a 30 kg/m2-t. Új tendencia, hogy az elhízás az olyan alacsony és közepesen fejlett országokban is megjelent, mint például Vietnam és Banglades, a helyzet abszurditását mutatja, hogy az alultápláltsággal együtt van jelen „ – ismertette a további tényeket Dr. Halmy Eszter elhízáskutató, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke a budapesti Egészségprevenciós Központban tartott tájékoztatón.

Prevenció helyett: hatalmas pluszköltség az egészségügyi kiadásokban

Hozzátette, hogy az elhízás globálisan évente mintegy 990 milliárd dollár többletköltséget jelent az egészségügy számára, hazánkban az összes egészségügyre fordított kiadás 11,6 százaléka és a GDP mintegy 1 százaléka köthető az elhízáshoz. Globálisan, világszerte az elhízás miatt hal meg az emberek 10-13 százaléka.

Az elhízás számos olyan krónikus betegség rizikótényezőjét növeli, mint a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek és egyes daganatos betegségek. Minden szervrendszerre kihat, és meghatározza az életminőséget. Prof. Dr. Forster Tamás kardiológus, belgyógyász, obezitológus a Szegedi Tudományegyetemről a kisszámú hazai obezitológiai központokról beszélt, illetve az elhízásbetegség finanszírozási nehézségeiről. „Praktizálásom során látom, milyen sok, akár az életet is megrövidítő betegséggel jár együtt az elhízás. Az első lépéshez, a BMI-index kiszámításához mindössze két adatra van szükség: a súlyunkra és a magasságunkra. Vizsgálatokkal lehet megállapítani, van-e vérzsír-probléma, fenyeget-e a cukorbetegség kialakulása, és a diagnózis birtokában lehet újabb, még pontosabb eredményt nyújtó vizsgálatokat előírni. Az elhízás kezelése nem egyetlen szakember, hanem egy team feladata, amiben a kardiológus, diabetológus, mozgásterapeuta is helyet kap.

A cél az, hogy a kezelés elhízás központokban történjék, – Magyarországon mindössze kettő van, az egyik Szegeden, a másik Budapesten- mert ott lehet a legeredményesebb. A TB-támogatás nem megfelelő- bizonyos kifejezetten költséges eljárásokat- csak magánrendelésen lehet elérni- a változtatáson még dolgoznunk kell”

Az erősödő stigmatizációt és diszkriminációt meg kell állítani!

Az elhízás amúgy is komoly problémáját súlyosbítja a napjainkban erősödő megbélyegzés. „A testsúlyhoz kötődő stigma a legerőteljesebb, és világszerte tapasztalható. Az elhízottakat sokan akaratgyenge, önkontroll nélküli személyeknek tartják, akik nem gondolkodnak felelősen egészségükről. Ez a nézet téves, hiszen tudományos evidencia, hogy az elhízás a genetika és a környezet együttes hatására alakul ki. Az elhízottak diszkriminációja az egészségügyi intézményekben is megfigyelhető. Ez a szemlélet elítélendő. A legújabb tudományos eredmények szerint az elhízás multifaktoriális eredetű, krónikus, visszatérő, idővonalon súlyosbodó betegség, amely élethosszig tartó kezelést igényel, hasonlóan az olyan krónikus betegségekhez, mint a hipertónia vagy a cukorbetegség” – fejtette ki a társaság elnöke.
„Negyven-ötven olyan gént azonosítottak, ami összefügg az elhízással.

Van közöttük olyan, ami biztos elhízást okoz, több „csak” a hajlamot hordozza – tette hozzá Prof. Dr. Szabó András gyermekgyógyász a Semmelweis Egyetem képviseletében. Az elhízás betegség felnőttekre jellemző elsősorban, de már gyerekkorban is megjelenik például a magasabb vérnyomás és az inzulinrezisztencia. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeknél még erőteljesebb stigmatizációval találkozik. Egy elhízott gyerek például nehezen sportol, ráadásul kigúnyolják, be sem veszik a focicsapatba., így aztán pszichés terhet is cipel, ami tovább rontja a helyzetét. Ezért sokszor evéssel próbálja megszerezni azokat a boldogsághormonokat, amit a többiek a mozgással. A professzor úgy véli: a prevenció és a gyerekeknél több sikerrel kecsegtető életmódváltás lehet a megoldás.

Megalakul a Túlsúllyal Élők Klubja

Pettkó Judit, a Túlsúllyal Élők Társaságának elnöke a stigmatizációval kapcsolatos személyes élményei mellett beszámolt a 2014 óta működő társaság tevékenységéről. Most készítik elő honlapjukat, és klubprogramokat is szerveznek előadásokkal szakmabeliek és laikusok számára, és szorosabbra fűzik az együttműködést a szakmai szervezetekkel. A társaság munkáját támogatja Dr. Samu Antal, a Magyar Gyógyszerészek Országos Szövetsége elnökségi tagja azzal, hogy felajánlotta az Egészségprevenciós Központ helyszínét a klub rendezvényeinek lebonyolítására és szorgalmazta a gyógyszerészek bevonását a betegedukációba. Ennek kiemelt jelentősége lehet, hiszen naponta 60 ezer ember fordul meg a magyarországi patikákban.

Zárásképpen Dr. Halmy Eszter ismertette azt az ötpontos cselekvési tervet, amit a Magyar Elhízástudományi Társaság állított össze az elhízással kapcsolatos problémák enyhítésére.

1. Ismertessük el, hogy az elhízás multifaktoriális népbetegség, ami beavatkozás nélkül súlyosbodik!
2. Biztosítsuk a stigmatizáció- és a diszkrimináció-mentes szemléletet!
3. Monitorozzuk az elhízást, kövessük a legújabb tudományos eredményeket és közöljünk hiteles információkat a súlyosbodás kivédése és korai megelőzése lehetőségeiről!
4. A korszerű, multidiszciplináris kezelést illesszük be az egészségügyi alap- és szakellátó rendszerbe, támogassuk a az önsegítő betegklubok működésé!
5. Kezdeményezzünk társadalmi összefogást az elhízás holisztikus szemléletű, kedvező irányú befolyásolására!

A sajtótájékoztatón a szakemberek egyetértettek abban, hogy átfogó stratégiára és jól koordinált cselekvésre van szükség, és abban is, hogy a MET cselekvési tervét : a megelőzés, a korai diagnózis és a kezelés terén csak a döntéshozók, a társszakmák és a civil szervezetek bevonásával érhetik el.

(Magyar Elhízástudományi Társaság)