Új irányelvek az elhízott gyermekek kezelésében
megjelent:
Már az alapellátásban dolgozóknak is drasztikusabban kell(ene) megkezdeni a küzdelmet a gyermek- és serdülőkori elhízás ellen, a gyakorta ehhez kapcsolódó társbetegségek megelőzése érdekében - fogalmaznak az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) legújabb irányelveinek összeállítói.
Ehhez kívánnak tanácsot adni a gyermekorvosok és az alapellátásban dolgozó szolgáltatók (iskolaorvosok, védőnők) számára.
A kórosan elhízott, a korosztályuk átlagára jellemző testmagasságra vonatkoztatott testsúly értékeknél jóval többet mutató (kövérnek számító, ezért olykor a kortársak által csúfolt, megbélyegzett) vagy túlsúlyos gyerekeknél célszerű akár gyógyszeres terápiát indítani, akár gyomorszűkítő (bariátriai) műtétet javasolni - ezt a laikus számára elsőre nagyon meghökkentő megállapítást tartalmazza az amerikai gyermekgyógyászok friss állásfoglalása.
Főként az egészséges táplálkozásra és a táplálkozási szokások megváltoztatására tették a hangsúlyt a szakemberek a korábbi ajánlásokban, és nem a fiatalok testsúlycsökkentő gyógyszeres kezelésére vagy a bariátriai műtétekre. A régebbi dokumentum nem jelölt meg konkrét ajánlást a gyermekkori túlsúly/elhízás kezelésére. A nemrégiben közzétett (2023-as) irányelvek viszont már azt javasolják, hogy a gyermekorvosok – a túlsúly miatti hibáztatás, megszégyenítés (stigmatizáció) elkerülése céljából is – ajánlják fel, írják fel minden 12 éves vagy idősebb fiatalnak, ha elhízott (azaz a testsúlya ≥ 95 percentilen van), a testsúlycsökkentő gyógyszer szedését – az életmódváltás szorgalmazása mellé. Legyen az alapellátó orvos feladata az is, hogy sürgeti és akár folyamatosan felügyeli a több testmozgást és egészségesebb táplálkozást. Ugyanez érvényes a 13. életévüket betöltött gyerekek bariátriai műtéteire is. Amint a fiatal eléri a kritikus percentilis/BMI küszöbértéket, készüljön vérvizsgálat, kerüljön sor teljes körű kivizsgálásra, mert a gondozó orvos így kaphat teljesebb képet az ellátandó gyerek egészségi állapotáról.
Az irányelveket kidolgozó csoport vezetője, dr. Sandra S. Hassink, az egészséges gyermekkori testsúly szakértője (az AAP Institute for Healthy Childhood Weight igazgatója) az elhízást az asztmához hasonlítva úgy véli, egyformán nagy figyelmet, folyamatos kezelést igényel mindkettő, az orvos mellett a család részéről is. Az otthoni közeg: a lehetőséget nyújtó és támogató környezet pedig nélkülözhetetlen szerepet játszik a kezelés sikerében.
A gyermekorvosoktól alaposabb nyomon követést, fokozottabb odafigyelést, nagyobb támogatást vár el az új irányelv
A klinikusoktól azt várja el az új irányelv, hogy már 2 éves korától kövessék a gyermek percentilis görbéjét (testmagasságra vonatkoztatott testsúly), főleg azoknál, akik életkoruk/nemük szerint a túlsúlyos (percentilis ≥ 85), az elhízott (percentilis ≥ 95), illetve a kórosan elhízott (percentilis ≥ 120) csoportba tartoznak. Különösen fontos a vérnyomás és a koleszterinszint ellenőrzése, főként a 10 év felettieknél.
Hat éves kortól pedig meg kell kérdezni a beteget és családját arról, hogy mi motiválná őket a testsúlycsökkentésre, majd a terápiát ez alapján kell meghatározni.
Cél, hogy jelenjen meg az intenzív orvosi támogatás minden gyereknél, serdülőnél. Ennek részeként, ha szükséges, legyen a terápia része a testsúlycsökkentő gyógyszer vagy a bariátriai műtét is – 12-13 éves kor felettieknél. A rendelkezésre álló tudományos vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy e korban már hatékony lehet mind a testsúlycsökkentő gyógyszerek, mind a műtét alkalmazása. Sőt, az amerikai szakemberek szerint, ha majd az eredményességet új bizonyítékok támasztják alá, ez a korhatár akár lejjebb is vihető. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelete (Food and Drug Administration (FDA)) többféle tabletta, illetve injekció alkalmazását engedélyezte a serdülők elhízásának kezelésére. A gyomorszűkítő műtétek javallata már az AAP 2019-es iránymutatásában is szerepelt mint a gyermekgyógyászatban alkalmazható biztonságos és hatékony műtét. (A fenti szöveg az OTSZ online egyik cikkének részlete – forrása pedig: New Guidelines on Peds Obesity Call for Aggressive Treatment)
Mi a véleménye minderről egy hazai gyermekorvosnak?
„Történhet gyomorszűkítő (bariátriai) műtét 18 évesnél fiatalabb, akár 13 éves egyénnél? – Vajon elfogadhatónak gondolja-e mindezt az a gyermekgyógyász doktornő, akinek szakmai tanácsait már többször ajánlottuk olvasóink figyelmébe?!” – Ezúttal azt kértem dr. Bogdányi Katalintól (Normafa Gyermekrendelő), hogy kommentálja mindazt, amit a fenti tudományos cikkben szakmailag megfontolandó érdekességnek talál. A gyermekorvos, neonatológus az alábbi megjegyzésének közzétételéhez járult hozzá:
„A túlsúly illetve az elhízás jelenleg – globálisan – az egyik legnagyobb népbetegség, különösképp a világ fejlett(ebb) részén. Míg a laikusok körében – a kor elvárásainak megfelelően – ez ma még inkább esztétikai kérdés, az orvosszakma szemében viszont más: egy állandó gyulladásos állapot, annak szív- és érrendszeri betegséget, illetve számos más, anyagcsere-zavart okozó következményével.
A szakmai irányelv az elhízás minden fokán és életkortól függetlenül is, mindenkinek első lépésben a diétát és a kellő intenzitású testmozgást javasolja, tehát életmódi tanácsokat ad. Ám azt látjuk, sajnos, hogy ez igen fegyelmezett életmódot és kitartó, nagy elszántságot igényel, ezért nagyon kevés esetben valósul meg és hoz tartós eredményt. Emiatt ma már arra kényszerülünk, hogy intenzívebb kezelést ajánljunk, ami bár komolyabb beavatkozással jár – legyen az gyógyszeres vagy műtéti –, ezektől azonban ténylegesen hathatósabb eredményt remélhetünk.
Sajnos tudomásul kell vennünk, az elhízás ma egyre súlyosabb betegségnek tekintendő (mert alacsonyabb életkorban kezdődik és nagyobb mértékű), ezért megfékezésére, sajnos, egyre komolyabb fegyvereket kell bevetnünk ellene, ha nem akarjuk, hogy már fiatal felnőttkorban nemcsak az alapbetegséget, hanem annak szövődményeit is kezelnünk kelljen.
Fontos kifejteni a pontosabb érthetőség érdekében, hogy a tápláltsági állapotot – a 6 év feletti gyermekek esetében is – a testtömegindex (BMI) megadásával jellemezzük. Ezt a testmagasságból és a testsúlyból vezetjük le egy képlettel (BMI = a kilógrammban megadott testtömeg osztva a méterben mért testmagasság négyzetével). A normál tartományt pedig egy-egy adott populációban úgy határozzuk meg, hogy ’emelkedő sorba állítjuk’ a gyermekeket (mondjuk száz gyereket véve alapul a számításhoz), az első tízet tekintjük kórosan soványnak, a felső 90-95. közöttit (egyes esetekben a felső 80-90. egyént) túlsúlyosnak, az e felettieket pedig elhízottnak.
Nagyon komoly népegészségügyi kérdésről van szó, aminek a megfelelő ellátásához napjainkban egyelőre hiányos az az infrastruktúra, ami támogathatná a családokat. Bár az amerikai szakmai javaslat világos útmutatást nyújt, nehéz ezt sikerre vinni, amíg a túlsúly kérdése nincs helyén a társadalomban. A mai ideál a szakmai szemmel sokszor kórosan sovány celebekből áll, miközben a túlsúlyosak gúny tárgyát képezhetik, ahelyett, hogy krónikus betegnek vélve tekintenénk rájuk és elfogadva támogatnánk őket.
Az is igaz, hogy amíg a teljes kiőrlésű kenyér kétszer annyiba kerül, mint a normál, valamint a dietetikusoknak és főleg a pszichológusoknak nincs kapacitása arra, hogy a sok anomáliát helyére tegyék, addig a magukra hagyott családok csak tanácstalanul fognak kóvályogni az útvesztőben, és többnyire rossz irányba fognak megindulni s haladni. Pedig a túlsúly, az elhízás jelenleg az egyik legnagyobb népbetegség a világon, különösképpen a fejlett országokban” – ismételte meg üzenetének fő gondolatát dr. Bogdányi Katalin (gyermekorvos, neonatológus, Normafa Gyermekrendelő).
Tovább
- Gyermekkori elhízás - Diéta helyett egészséges életmód
- Hogyan motiváljuk gyermekünket a sportolásra?
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: New Guidelines on Peds Obesity Call for Aggressive Treatment (Medscape)
Orvos szakértő: Dr. Bogdányi Katalin, gyermekorvos, neonatológus
