Veszélyes lehet a disznóhús? A trichinellózis betegség
megjelent:
A betegséget a Trichinella több típusa, így többek között a T. spiralis, T. britovi, T. natíva nevű, szabad szemmel nem látható parányi fonalféreg okozza. Az emberi szervezetbe a trichinella fertőzött hús vagy abból készült húskészítmény (kolbász, sonka, stb.) elfogyasztásával kerül be.
A fertőző forrás elsősorban a házi sertés és a vaddisznó, de egyéb állatok (pl. ló, nutria, strucc). Trichinellával fertőzött húsának fogyasztásánál is megfigyelték már a fertőzést. A hús emésztése során a húsban levő, tokkal borított lárvák életképessé válnak, a nyirokutakba, majd a véráramba, izomzatba jutnak és az emberben általános, illetve speciális panaszokat okoznak.
Trichinellózis: Milyen tünetek jellemzik a fertőzést az emberben?
A fertőzött hús fogyasztása után az elfogyasztott lárvák mennyiségével arányos súlyosságú gyomor-bélrendszeri gyulladás alakul ki, mely hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom formájában jelentkezik a fogyasztást követő 2-28 napon (leggyakrabban 7-10 napon) belül. Amikor a lárvák a véráramba jutnak, gyakran akár 39-40 °C fokos láz, izom- és ízületi fájdalmak, nagyfokú szemhéjduzzanat, nehézlégzés, idegrendszeri tünetek, a szívizomkárosodás alakulhat ki.
Trichinellózis |
| A trichinellosis (fonalóckór) felbukkanásával elsősorban azokon a területeken kell számolni, ahol hagyománya van a disznóvágásnak, az emberek előszeretettel fogyasztanak sertéshúst, nyers vagy csupán füstölt disznótoros ételeket, házikolbászt (főleg, ha vaddisznó húsával van keverve), illetve, ahol a háztáji sertéseket konyhai maradékokkal, húsételekkel is táplálják. A kórokozó a Trichinella fajok, elsősorban a Trichinella spiralis. A kórokozóforrás az egymással (is) táplálkozó, vadon élő hús- és mindenevők: róka, borz, patkány, vaddisznó és házisertés. A lárvákat tartalmazó, elégtelenül kezelt húsok elfogyasztása után a parazita az emésztőnedvek hatására megnyíló tokjából szabaddá válik, és a vékonybélben alakul kifejlett féreggé. Bővebben a trichinellózisról |
Ha a lárvák az emberi izomzatban nyugvó állapotba kerülnek, a láz megszűnik, az izompanaszok enyhülhetnek, többnyire csak izomgyengeség, fáradtságérzés marad fenn hosszú ideig. Emberről emberre a fertőzés nem terjed. A betegség súlyossága miatt időben történő felismerése és kezelése fontos.
Milyen gyakran fordul elő a trichinellózis?
Magyarországon az utóbbi években vagy egyáltalán nem fordult elő, vagy évente csak néhány (tíznél kevesebb) emberi megbetegedést jelentettek. Ezeket az eseteket házi vágásból származó hús, valamint vaddisznóhús fogyasztása okozta.
A Magyarországon előforduló féregfertőzésekről>>
Trichinellózis: Mit tehet a fogyasztó, hogy ne betegedjen meg? |
| Nem ellenőrzött magánvágásból vagy vadászatból származó sertéshús, illetve vaddisznóhús, valamint annak felhasználásával készült hústermékek fogyasztása kockázatot jelenthet. Ezért kizárólag egészséges állatot szabad leölni, feldolgozni. Aki biztos akar lenni benne, hogy a levágott sertés nem fertőzött, kérhet. házi disznóvágás esetén is Trichinella-vizsgálatot. A parazita nyers, vagy nem megfelelően átsütött-megfőzött húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, alapos sütés, főzés hatására elpusztul. Gondoljunk erre akkor is, amikor nyers húst kóstolgatunk ízesítésnél! A legális kereskedelembe nem kerülhet trichinellás hús, mert a vágóhidakon a hatósági állatorvosok a vágás után valamennyi sertés testfélből mintát vesznek, s azt Trichinella jelenlétére vizsgálják. Csak negatív eredményű hús kerülhet ezekről a vágóhidakról forgalomba. Mit tegyen, ha megbetegedésre gyanakszik? Ha arra gyanakszik bárki, hogy tünetei trichinellózisra vezethetők vissza, vagy feltételezése szerint fertőzött állatból származó húst fogyasztott, jelezze háziorvosának, az állatok fertőzöttségének gyanúját pedig a hatósági állatorvosnak. A trichinellózis rendkívül súlyos, esetenként halálos betegség, minden elővigyázatosság indokolt. |
(Mebih.hu)
