A szúnyogcsípés veszélyei és megelőzése

A szúnyogcsípés a viszketésen kívül egyéb problémákat is okozhat. A szúnyogok elsősorban a trópusi országokban súlyos betegségek terjesztői lehetnek, amelyek közül néhány megjelenésére a klíma- és egyéb globális változásokkal együtt sajnos egyre inkább itthon is számítanunk kell, van, ami már itt is van.

Az utazások alkalmával szerzett szúnyogcsípések veszélyei

A különböző szúnyogfajok, mint az Anopheles fajok, Aedes fajok, a púposszúnyogok vagy a lepkeszúnyogok a trópusokon vagy a Földközi-tengernél betegségeket terjesztenek. A legtöbb ilyen fertőzés ellen nincs védőoltás, sem speciális megelőzési lehetőség (kivéve a sárgalázat, ami ellen létezik védőoltás, valamint 2024. júniusában engedélyezték az EU-ban a chikungunya láz elleni oltóanyagot, a malária ellen pedig gyógyszeres védekezés áll rendelkezésre, de nemrégiben már két vakcinát is kifejlesztettek ellene). Többnyire az egyetlen hatékony védelem magának a szúnyogcsípésnek a megelőzése.

A szúnyogok többek között a következő betegségek átvivői (vektorai) lehetnek:

• Malária, chikungunya láz, kala-azar, Phlebotomus-láz, Sindbis-láz és nyugat-nílusi láz, melyek veszélyes lázas betegségek.

• A japán encephalitis az agyhártyagyulladás egy típusa.

• A dengue láz és a sárgaláz belső vérzéseket okoz.

• Onchocerciasis: vakságot okozhat.

• A kután leishmaniasis egy fekélyképződéssel járó betegség (Delhi-fekély).

• Az álomkór tünetei hónapokkal a fertőzés után jelentkeznek. Kezelés nélkül halálhoz is vezethet.

• A limfatikus filariázis egy fájdalmas, nyirokcsomók és nyirokerek duzzanatával járó betegség.

• Zika-láz, mely elsősorban a terhes nőkre és magzataikra jelent súlyos veszélyt.

Szúnyogcsípés-allergia is létezik (ami földrajzi régiótól függetlenül bárhol előfordulhat), erről bővebben itt olvashat: A szúnyogcsípés-allergia tünetei és kezelése

Mi a helyzet hazánkban?

A szúnyogcsípés közvetítte, egyébként trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt kórokozók okozta megbetegedések közül Magyarországon az elmúlt évtizedben a chikungunya-láz, a malária, a nyugat-nílusi láz, a dengue-láz, a Zika-láz, a sárgaláz és az Usutu-vírus-fertőzés fordult elő, valamint a főleg állategészségügyi szempontból jelentős bőr- és szívférgesség. A legnagyobb számú humán megbetegedést a nyugat-nílusi vírus okozta, mely már megtelepedett hazánkban, a többi emberekre veszélyes betegségnek viszont kizárólag behurcolt eseteiről tudunk, utóbbi azt jelenti, hogy ezeket az embereket külföldön érte a csípés, ott fertőződtek meg.

A bőr- és szívférgesség kórokozója szintén megtelepedett Magyarországon, folyamatosan jelen van és súlyos állategészségügyi kockázatot jelent. Az említett kórokozók közül az állatokra a nyugat-nílusi vírus jelent még közepes, a chikungunya vírus, a malária kórkozója és az Usutu-vírus enyhe kockázatot.

Az emberekre is veszélyes nyugat-nílusi láz elsődleges vektorai hazánkban őshonos szúnyogfajok, úgymint a dalos szúnyog, a balatoni szúnyog vagy a mocsári szúnyog. A vírust a már hazánkban is jelen lévő invazív fajok közül az ázsiai tigrisszúnyog és a japán bozótszúnyog is képes terjeszteni, ennek azonban több körülmény együttes fennállása a feltétele.

Nem minden szúnyogfaj képes minden kórokozót terjeszteni, vagyis csak bizonyos fajok lehetnek bizonyos kórokozók vektorai, és az adott szúnyogfajon belül sem minden egyed fertőzött.

Az egyelőre behorcolt esetekként előforduló betegségek akkor jelenthetnének itthon komolyabb közegészségügyi kockázatot, ha az adott betegséget terjeszteni képes szúnyogfaj egyede a külföldről hazaérkezett fertőzött személyt megcsípné, és a vérszívás során a szervezetébe kerülne a kórokozó, amit aztán újabb csípés során átadhatna másnak. Ez tehát több tényező függvénye. És bár ezek ismeretében egyelőre nem tűnik nagynak a kockázat, mégis fennáll, nem becsülhetjük alá, tekintve, hogy az ilyen "találkozásoknak" egyre nagyobb az esélye, ugyanis a klímaváltozással és a nemzetközi kereskedelmi hálózatok kiterjedésével egyre több potenciális vektorfaj tartósabb megtelepedésére, illetve a külföldi utazások számának rohamos emelkedésével a kórokozók behurcolásának egyre gyakoribb előfordulására számíthatunk.

Hogyan kerülheti el a szúnyogcsípést?

Fizikai megelőzés

A szúnyogok szeretik a nedves és meleg klímát. A lárvák állóvizekben fejlődnek, tavakban, mocsaras, lápos területeken, folyók közelében vagy rizsföldeken, de erre a célra alkalmasak számukra az esővízgyűjtők, sőt a takarófóliákon, sátortetőkön vagy akár eldobott szemétben felgyűlt pangó vizek is. Háza közelében ne legyenek a szúnyoglárvák számára megfelelő helyek, így pl. nem üres öntözőkanna és eldugult esőcsatorna. A gyermekjátékokat zárja el, az esővízgyűjtő tartályt fedje le.

A legtöbb szúnyogfaj éjjel és sötétedéskor aktív. (Vannak azonban kivételek, az Aedes fajok, amelyek többek között a dengue láz terjesztői lehetnek. E szúnyognem fajainak egyedei nappal is csípnek.) Ezért, főleg este, viseljen hosszú ujjú ruhát, hosszú szárú nadrágot. Könnyű, világos anyagból készült ruhákat hordjon. A szúnyogok általában nem szeretnek világos felületre szállni. Ne felejtsen zoknit húzni.

Az ablakokat és ajtókat védje szúnyoghálóval. Ha van szúnyogháló, ellenőrizze, hogy elég sűrű szövésű-e, és hogy nem lyukadt vagy szakadt-e ki valahol, mielőtt kinyitná az ablakot. A lyukakat legjobban ragasztószalaggal foltozhatja be, de célszerű kicserélni az egész meghibásodott szúnyoghálót.

Hagyja a klímaberendezést hotelszobájában éjjel-nappal bekapcsolva, mert a szúnyogok kerülik a hűvös helyeket.

A szúnyogriasztó UV-lámpák vagy az elektromos szúnyogriasztók a legtöbb fogyasztói teszten rossz minősítést kapnak. Legfeljebb részleges védelmet nyújtanak.

További tudnivalók Ezt teheti a szúnyogok ellen, ha az egészségére is figyel

Kémiai segítség

Sokan úgy gondolják, hogy akit gyakran csípnek meg a szúnyogok, annak állítólag speciális összetételű a vére vagy a szúnyogok által kedvelt illatot párolog ki a bőrük. Valójában ez csak egy tényező a sok közül, mivel a szúnyogok a szag, a testhőmérséklet, és a bőr kipárolgása alapján találják meg a számukra megfelelő célpontot.

Vegye el a szúnyogok étvágyát! Este tusoljon le hideg vízzel és fedetlen testrészeit kenje vagy fújja be rovarriasztó szerrel. Ez megváltoztatja a bőr illatát, hőmérsékletét és a kipárolgást is, emellett vannak olyan készítmények, amelyek a bögölyöket, kullancsokat és cecelegyeket is távol tarthatják. Mindig figyeljen a csomagoláson feltüntetett felhasználási korlátozásokra. A növényi olajok is segíthetnek, így a kókuszolaj, az eukaliptuszolaj vagy a cédrusolaj. Ezek azonban többnyire kevésbé hatásosak, és rövidebb ideig hatnak. Számos rovarriasztó szer tehát szintetikus hatóanyagokat vagy növényi olajokat tartalmaz. Ám sokszor nem biztosítanak hosszú távú védelmet.

A csecsemőknél és a három éves kor alatti gyermekeknél még nem szabad rovarriasztó szereket használni. Az ő védelmük érdekében legjobb a mechanikai védekezést választani, azaz megfelelő ruházattal és szúnyoghálóval óvni őket.

Vegye figyelembe, hogy az illóolajok, melyek a természetben csak nagyon kis koncentrációban fordulnak elő, nagyobb dózisban sok embernél allergiát válthatnak ki, elsősorban akkor, ha egy időben UV-terhelés is éri a szervezetet.

Figyelem! A rovarölő szerek (inszekticidek) nem rovarriasztó szerek! A szúnyoghálót és a függönyt se fújja be velük! A rovarölő szerek károsak az egészségre, és allergiát is okozhatnak. Csak szúnyoginváziók esetén szokták alkalmazni őket, ha feltétlen szükséges. Ilyen például a rovarölő spirál, amit a nyaralók célpontját képező országokban gyakran alkalmaznak. Ezek többnyire hatékonyak, azonban ingerlik a légutakat.

Ha az éjszakát a sátorban töltik, a hálót és ruhájukat is ajánlott rovarriasztó szerrel befújni. A rovarriasztó szerek használata és a szúnyogháló megfelelő védelmet biztosítanak.

Azonnali segítség a csípés után

A szervezet a szúnyogcsípésre a csípés helyén kialakuló viszkető, esetenként fájdalmas kivörösödéssel és duzzanattal reagál. Hideg vizes borogatás hatására a duzzanat hamarabb lelohad, és a fájdalom is enyhül.

A gyulladt duzzanatra és a viszketésre a hideg borogatás mellett hűsítő kenőcsök vagy gélek hozhatnak enyhülést. Többségük olyan hatóanyagot tartalmaz, amely meggátolja annak a receptornak a működését, amihez a hisztamin kötődne, így az a hatását nem tudja kifejteni.

A csípés helyén a kórokozók könnyebben bejuthatnak a szervezetbe, ezért nem szabad vakarni, különben a seb elfertőződhet és begyulladhat. Ha a csípés helye elfertőződött, kezelje fertőtlenítő szerrel. Előfordulhat, hogy tetanusz elleni védőoltásra is szükség lehet. Az emlékeztető oltást tízévente kell beadatni.

Óvja házi kedvenceit is!

A szúnyogok a háziállatokra nézve hazánkban is és külföldön is terjesztenek súlyos, életveszélyes betegségeket, ilyen például a bőrférgesség és a szívfégesség. A megelőzés lehetőségeiről kérdezze állatorvosát!

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: NetDoktor.de, Terjesztett betegségek (Szúnyogmonitor)