Folyami vakság (onchocerciasis)

Az onchocerciasis egy féregfertőzés, egész pontosan az Onchocerca volvulus nevű fonálféregfajjal való fertőzöttséget jelenti. A folyami vakság néven is ismert betegség kezelés nélkül évekkel a megfertőződés után vakságot okozhat. A betegség elsősorban Afrikában, illetve szórványosan Közép- és Dél-Amerikában fordul elő.

Az Onchocerca volvulus nevű fonálférgek élősködők (paraziták). A fonálférgek lárváit mikrofiláriáknak nevezzük. Az Onchocerca volvulus mikrofiláriák a púposszúnyogok családjába tartozó nappali aktivitású Simulium fajok, magyarul fekete legyek csípése során kerülnek az emberi szervezetbe. A betegséget tehát több faj is terjeszti. A fekete legyek főként folyók közelében rakják le petéiket, ezért fertőződnek meg az emberek a parazitával elsősorban folyók közelében. Ez az oka, hogy főleg az itt élőknél alakul ki a fertőzés következtében fellépő folyami vakság nevű betegség. A fertőzötteknél kezdetben nem jelentkeznek szempanaszok, hanem eleinte bőrtünetek lépnek fel: bőrkiütések viszkető csomócskákkal.

Az emberi szervezetben több hónap alatt fejlődnek ki a lárvákból az ivarérett férgek. Ezek gombolyagszerűen befészkelik magukat a bőr alatti szövetekbe, és így alakulnak ki a folyami vakságra jellegzetes bőrcsomók, melyeket onchocerkómáknak neveznek. Ha a fertőzés már hosszabb ideje fennáll, a bőr veszít rugalmasságából és pigmentációs zavarok is jelentkezhetnek.

A fonálférgek lárvái képesek mozogni a bőrben és így elterjednek a szervezetben. Ily módon, ha sikerül elérniük a szembe, kezelés nélkül szemkárosodásokat és vakságot okozhatnak. Időben elkezdett kezeléssel azonban az onchocerciasis, illetve a vakság feltartóztatható, illetve megakadályozható.

Afrikában az onchocerciasisos esetek száma számos afrikai régió lakosságának az ivermectin nevű hatóanyaggal történő széleskörű kezelésével 1995 óta jelentősen csökkent: 1995-ben még több mint 40 millió volt a betegek száma Afrikában, 2010-ben ez a szám körülbelül 16,2 millióra csökkent.

Ez is érdekelheti További egzotikus betegségekről olvashat a WEBBeteg egzotikus betegségek, utazás aloldalán

Az Onchocerca volvulus

A kifejlett nőstény fonálférgek átlagos hossza 70 cm. A hímek viszont csak kb. 2-4 cm hosszúak. A mikrofiláriák hozzávetőleg 0,3 milliméteresek. Relatív kis méretük ellenére az onchocerciasis tüneteit elsősorban a mikrofiláriák okozzák. A kifejlett férgek akár 10 éves kort is elérhetnek a szervezetben.

Hogyan fertőződik meg az ember?

A fekete legyek gyorsan folyó, oxigénben gazdag vizekben fejlődnek. Azok a kifejlett fekete legyek, amelyek megfertőződtek az Onchocerca volvulus mikrofiláriákkal, vérszívás közben adják át ezeket az embernek. A paraziták ezen az úton kizárólag a bőr kötőszövetes rétegébe jutnak be. 3-15 hónapon belül a lárvák ivarérett férgekké válnak és a bőr rétegei mentén vándorolnak a szervezetben. A kifejlett férgek előszeretettel tartózkodnak gombolyagként összetekeredve a bőralja kötőszövetében. Ily módon fájdalmatlan csomókat képeznek a bőrben. Ezek az ún. onchocerkómák több centiméteresek is lehetnek és kötőszövetes tok veszi őket körül.

Egyetlen kifejlett nőstény féreg naponta lárvák százait rakhatja le. Ezek a bőraljában és a bőr nyirokereiben mozognak, gyakran szabad szemmel is láthatóan. A nyirokereken keresztül évek alatt eljuthatnak a szem szaruhártyájába.

Lappangási idő

Az Oncocerca volvulusszal való megfertőződéstől az első tünetek megjelenéséig átlagosan egy vagy néhány hónaptól egy év telik el, de néha ennél hosszabb is lehet a lappangási idő.

Az onchocerciasis tipikus tünetei

A tüneteket elsősorban az immunrendszer védekező reakciója okozza, és csak kevésbé maga a fonálféreg. A tünetek ezért attól függően változnak, hogy milyen mértékű a fertőzöttség és mennyire jó a beteg immunrendszere.

Az onchocerciasisra utaló első jel egy vagy több bőrkiütésszerű viszkető csomócska. A folyami vakságra jellemző, hogy a betegség előrehaladása során több centiméteres és általában fájdalmatlan csomók jelennek meg a bőrben, amelyeket onchocerkómáknak neveznek, ezekben találhatóak a kifejlett fonálférgek.

Az onchocerkómák miatt a nyirokerek begyulladhatnak és esetenként beszűkülhetnek vagy el is záródhatnak, aminek következtében nyiroködéma is kialakulhat. A régóta fennálló fertőzés károsítja a bőrt, ami elveszíti rugalmasságát és pigmentációs zavarok jelentkeznek.

Ha a mikrofiláriák elérik a szemet, ez néhány év alatt következik be, fennáll a kötőhártya- vagy szaruhártya-gyulladás veszélye, ami végül a látás képességének korlátozódásához és vaksághoz is vezethet.

Az onchocerciasis kezelése

Az onchocerciasis kezelésére az ivermectin hatóanyagot alkalmazzák. Az ivermectin a kifejlett fonálférgek ellen nem hatásos, az Onchocerca volvulus mikrofiláriákat viszont elpusztítja. Ennek során nagy mennyiségben szabadulnak fel bizonyos fehérjék, amelyekre az immunrendszer erőteljesen reagál. Ha ez ellen nem tesznek semmit, akkor a pácienseknél rendszerint súlyos allergiás reakció lép fel, melynek következtében elviselhetetlen viszketés, sőt, akár az életet veszélyeztető anafilaxiás sokk is kialakulhat. Emiatt az ivermectinkezelés mellett a terápia részeként a beteg normál esetben egyéb gyógyszereket is kap, melyek vagy az allergiás reakciót csillapítják (antihisztaminok), vagy a gyulladásos reakciót enyhítik (glükokortikoidok, pl. kortizon).

Az ivermectinnel kombinálva gyakran a doxycyklin nevű antibiotikumot alkalmazzák. Noha a doxycyklin hatóanyag nem pusztítja el a kifejlett parazitákat, terméketlenné teszi a nőstény férgeket, így azok már nem lesznek képesek tovább szaporodni. Ez azért működik, mert az Onchocerca volvulus nőstény egyedeinek a szaporodásukhoz szükségük van a velük szimbiózisban élő Wolbachia baktériumokra, amelyek a nemi szerveikben élnek. Az antibiotikum elpusztítja ezeket a baktériumokat és ezáltal terméketlenné teszi a nőstény férgeket. A doxycyklin csak nagy koncentrációban és hosszabb idejű szedés mellett lehet halálos a kifejlett férgekre nézve.

A férgeket tartalmazó bőrcsomókat (onchocerkómákat) sebészetileg is el lehet távolítani. Ennek az eljárásnak is van értelme, hiszen így kevesebb olyan kifejlett féreg marad a szervezetben, amely még több mikrofiláriát rakna le.

Mivel az ivermectin csak a lárvákat pusztítja el, a kifejlett férgeket nem, a betegséget vele csak megállítani lehet, de gyógyítani nem. Segítséget jelenthet a betegeknek a jövőben a moxidectin hatóanyag, ami a kifejlett férgeket támadja meg, és így jó kiegészítője lehet az ivermectinnek. A moxidectin embereken történő alkalmazását azonban eddig még nem engedélyezték, és jelenleg törzskönyvezési eljárás alatt áll. A moxidectint egyelőre kizárólag az állatgyógyászatban alkalmazzák.

Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

Az onchocerciasist csak közvetett módon lehet megelőzni: Az érintett területeken mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Simulium fajok csípését megakadályozzuk:

• Viseljen hosszú ujjú inget és hosszúszárú nadrágot. A ruhák színe világos, anyaguk pedig annyira vastag legyen, hogy a csípés ne hatolhasson át rajtuk.
• Használjon szúnyogriasztó szert!

Ha hosszabb ideig tartózkodik olyan területen (pl. munkája miatt), ahol jelen lehet az onchocerciasis, orvosa javasolhatja Önnek megelőző céllal az ivermectin hatóanyag alkalmazását.

Tovább A szúnyogcsípés veszélyei és megelőzése

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; onmeda.de
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó