Lyme-kór: a diagnózis hiánya és a téves diagnózis is nagy probléma
frissítve:
Bár a Lyme-kór Európa szerte a leggyakrabban előforduló kullancsok okozta betegség, az esetek 30 százalékában már a csípést sem vesszük észre, többen pedig főleg a téves diagnózisok miatt életük végéig szenvednek a kór okozta tünetektől.
A Lyme-kor diagnosztizálásának nehézségei
A Lyme-kór százszor gyakoribb, mint a szintén kullancsok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis). Évente kb. 1200-1600 esetet diagnosztizálnak. Az agyhártyagyulladás kórokozóját a fertőzött területeken nagyjából 1000-ből 1 kullancs hordozza, a Lyme-kórt okozó Borrelia baktériumot ezzel szemben 10-ből legalább egy, sőt egyes területeken akár az 50%-ot is elérheti a fertőzött kullancsok aránya.
A Lyme-kór első tünetét, az úgynevezett vándorló, körkörösen piros bőrpírt sokan bőrgyógyászati problémaként azonosítják. Az elváltozás idővel megszűnik, ugyanakkor a baktérium nem tűnik el a szervezetből: befészkeli magát az ízületi tokba vagy a bőrréteg alá, majd súlyos ízületi fájdalmakat okoz. Ezekkel aztán a reumatológust, ortopédust keressük fel, aki szteroidos kezelést, gyulladáscsökkentőt javasol, melyek szintén csak átmeneti, tüneti megoldások. A fájdalmak mellett ráadásul az esetek 20 százalékában maradandó idegrendszeri károsodást szenvedhetünk.
A patikában kapható kullancs-teszt szintén téves diagnózist eredményezhet: ha ki is mutatja a vérszívóban a Borreliát, nem tudjuk, hogy jutott-e annyi baktérium belénk, amennyi a Lyme-kór kialakulásához kell, de azt sem tudjuk megjósolni, hogy az immunrendszerünk legyőzi-e vagy sem.
Tovább Mikor forduljunk orvoshoz kullancscsípés után?
A Lyme-kór diagnosztizálását tovább nehezítheti, hogy a Borrelia baktérium a kullancs által termelt fehérjének köszönhetően könnyen kijátssza az immunrendszert. A vérvétel során szerológiai vizsgálatot végeznek, ilyenkor az immunrendszerünk által termelt ellenanyagok mértékét vizsgálják, ami becsapós lehet, mivel a fertőzöttség különböző fázisaiban különböző ellenanyagokat termelünk. Így, ha az eredmény pozitív is lesz, és megkezdődik az antibiotikus kezelés, könnyen lehet, hogy a fertőzés már régen megszűnt és feleslegesen szedjük az antibiotikumot. Emiatt lényeges, hogy a megfelelő módszerekkel és körültekintően történjen meg a betegség diagnosztizálása.
Mit tehetünk a Lyme-kór felismeréséért?
A fertőzés veszélyének megállapítására létezik egy egyszerű képlet: fertőzés kockázata = fertőzött kullancsok előfordulásának gyakorisága x milyen gyakran találkozhatunk fertőzött kullancsokkal. Amennyiben gyakran tartózkodunk a szabadban, a kullancsok élőhelyén (ez az erdők mellett lehet a vízpart, rét, játszótér is), mindenképp számoljunk a Lyme-kór lehetőségével.
Az 50 év felettiek magasabb százalékban szenvednek a betegségben, melyre a legegyszerűbb magyarázat a gyengülő immunrendszer lehet. Az esetek egy részében ugyanis a szervezet legyőzi a Borrelia baktériumot és nem alakul ki megbetegedés, ám a háttérben megbújó kórokozó sok esetben nehezen felismerhető panaszokat okoz.
A csípés nem fájdalmas, idegentest jellegű (olyan, mint a szálka), ezért sokan észre sem veszik a kullancsot. Fontos a szabadban tartózkodás után minden este átvizsgálni a testünket, kullancsokat keresve. Minél előbb távolítjuk el a vérszívót, annál kisebb a fertőzés veszélye.
Tovább Teendők kullancscsípés után
A csípés helyén néhány nap múlva alakulhat ki enyhe bőrpír, ami arra utal, hogy nem megfelelően távolítottuk el, és bizonyos testrészek a bőrben maradnak. Ez a bőrpír önmagában nem utal arra, hogy fertőzött volt a kullancs.
A Lyme-kórnál jellegzetes vándorló kör alakú bőrpír (Lyme-folt) a kullancs eltávolítása után 1-4 héttel alakul ki, és koncentrikusan nő. Amennyiben ilyet tapasztalunk, mindenképp keressünk fel mielőbb a Lyme-kór diagnosztizálásában jártas szakembert. A bőrpír idővel magától is eltűnik, ez azonban nem jelenti azt, hogy megszabadultunk a kórokozótól, hiszen a bőrpanaszok eltűnése után kezdődhet a betegség alattomosabb fázisa, ízületi fájdalmakkal, idegrendszeri érintettséggel.
A kullancsok vizsgálatának nincs értelme. A tesztek alacsony megbízhatósága miatt az esetek egy részében a teszt tévesen negatív eredményt ad, ilyenkor fertőzés esetén sem kezdődik meg a kezelés. Más esetben a fertőzött kullancsból nem jut át a kórokozó az emberi szervezetbe, vagy épp az immunrendszer legyőzte azt, így feleslegesen kezdődik meg egy megterhelő antibiotikumkúra. Ezért sose magunk diagnosztizáljunk, hanem forduljunk szakorvoshoz.
A Lyme-kór kivizsgálása során speciális, a termelt ellenanyagokat (IgG, IgM) vérmintából kimutató szerológiai vizsgálatokra van szükség, ezek alapján állapítható meg a Borrelia-fertőzöttség ténye és annak státusza (aktív, vagy esetleg már lezajlott fertőzésről van-e szó).
(WEBBeteg összeállítás/MITTE Communications)
