Paraziták, amik rajtunk és bennünk élősködhetnek

Cikkünkben néhány jól ismert és több kevésbé ismert parazitát ismertetünk, amelyek közt vannak külső (ektoparazita) és belső élősködők (endoparazita) is.

Acanthamoeba nevű egysejtű amőba (szemevő amőba)

Ha kontaktlencsét viselünk, ne mossuk meg azt csapvízben, mivel így összeszedhetjük ezt az élősködőt, ami belefúrhatja magát a szemünkbe, és úgynevezett Acanthamoeba-keratitis elnevezésű fertőzést okozhat. A tünetek között előfordulhat „vörös szem”; olyan érzés, mintha valami lenne a szemünkben; és fényérzékenység. Amennyiben a fertőzést nem kezelik, elveszíthetjük a látásunkat. A fertőzés leggyakrabban a kontaktlencsét viselők körében fordul elő, de bárki elkaphatja azt. Ezek a kórokozók a vízben, például a tavakban és az óceánokban, valamint a talajban és a levegőben élnek. A betegség világszerte, így hazánkban is előfordul.

Loa loa fonálféreg (szemféreg)

Ez a féreg egy parazita, ami bögölycsípés útján terjed. Belefúrja magát a bőrbe, és hatására viszkető területek, úgynevezett Calabari-duzzanatok alakulnak ki az ízületek körül. Ezenkívül egy loiasisnak vagy afrikai szemférgességnek nevezett fertőzéshez is vezet. A féreg akár látható is lehet, ahogy a szemünk felszínén vagy a bőrünk alatt kúszik. Szerencsére nagy valószínűséggel nem fogjuk elkapni, hacsak nem töltünk időt Nyugat- és Közép-Afrika esőerdeiben. Magyarországon csak behurcolt esetek fordulhatnak elő.

Homoki bolha (Tunga penetrans)

Ezek a homoki bolhaként vagy fekélybolhaként ismert élősködők a sarkunkon, a talpunkon vagy a lábujjainkon fúrják be magukat a lábunkba, és úgynevezett tungiasis bőrbetegséget okoznak. Nem érezhető, amikor bemásznak. De akár 2000-szer nagyobbra is megnőhetnek, ha bejutottak a lábunkba. A bőr viszkethet és irritálttá válhat. A lábunk meg is duzzadhat és fekélyek alakulhatnak ki rajta. Egyeseknél előfordulhat üszkösödés vagy tetanuszfertőzés (merevgörcs). A homoki bolhák homokos, trópusi helyeken élnek. Magyarországon csak behurcolt esetek fordulnak elő.

Spirometra féregnemzetség

Ez a galandféreg akár 30 centiméter hosszúra is megnőhet a belekben. A legtöbb, embereket érintő eset Délkelet-Ázsiában fordul elő. Magyarországon csak behurcolt esetek fordulnak elő. A lárva (sparganum) szinte bárhol élhet a szervezetben, akár 20 évig is. A fertőzés rendszerint nem okoz tüneteket, hacsak nem az agyat érinti. Ilyen esetben gyengeség, fejfájás, zsibbadás, bizsergő érzés vagy roham jelentkezhet.

Filariasist okozó Filarioidea-típusú parazita fonálférgek

Ezek a férgek túl kicsik ahhoz, hogy mikroszkóp nélkül láthatóak legyenek. Akkor fertőződhetünk meg velük, amikor egy fertőzött szúnyog megcsíp bennünket. A nyirokrendszerben élnek, és úgynevezett elefantiázis (filariasis lymphaticus) nevű betegséget okoznak. Hatására láz, duzzadt nyirokcsomók és folyadékgyülemek alakulhatnak ki a szervezetben, a legtöbb embernél azonban semmilyen tünet nem jelentkezik. A férgek a trópusokon fordulnak elő a leggyakrabban. Magyarországon csak behurcolt esetek fordulhatnak elő.

Csavarlégy lárva

Ezen kártevő esetében (az angol megnevezéssel ellentétben) nem féregről van szó, hanem légyről. A kifejlett egyedek a bőrön keletkezett sérülésre vagy sebre rakják le a petéiket. Amikor a lárvák kikelnek, a sebből táplálkoznak és fertőzést okoznak. A haszonállatok gyakrabban betegszenek meg, mint az emberek. Megbetegedések leggyakrabban a dél-amerikai és karibi országokban fordulnak elő. Magyarországon csak behurcolt esetek fordulhatnak elő.

Naegleria fowleri nevű egysejtű élősködő (agyevő amőba)

Azért nevezik „agyevő amőbának”, mert elpusztítja az agyszövetet. Melegvizű tavakban és folyókban él, és úszás közben az orrunkba juthat. Az általa okozott fertőzés tünetei közé tartozik a fejfájás, a láz, a hányinger és a hányás. Később nyaki merevséget, rohamokat és hallucinációkat okozhat. A legtöbb fertőzött esetében a betegség halállal végződik, a betegség azonban ritkán fordul elő. 1962 és 2008 között 111 esetről számoltak be az Egyesült Államokban, többnyire fiatal, egyébként egészséges férfiak körében. Magyarországon csak behurcolt esetek fordulhatnak elő.

Gnathostoma spinigerum fonálféreg

Ez a tüskékkel rendelkező parazita a megfertőződést követően áthatol a gyomorfalon. Leggyakrabban macskáknál fordul elő, de az emberek is elkaphatják, ha nem kellőképpen hőkezelt édesvízi halat fogyasztanak. Emberről emberre nem terjed, tehát már megfertőződött személytől nem kapható el a fertőzés. A lárva elsőként a gyomrot és a májat fertőzi meg, és hatására fájdalom jelentkezik. Majd a bőrbe vándorol, ami duzzadttá válik és viszket. Amennyiben a fertőzés az idegrendszerbe kerül, halálos kimenetelű lehet. Leginkább Délkelet-Ázsiában fordul elő. Európában csak behurcolt esetek ismertek.

Kullancsok

Ezek a kártevők a test bármely részébe befúrhatják magukat, de nagyon szeretik a hajlatokat, redőket, ráncokat vagy szőrrel fedett területeket, például a hajas fejbőrt. Méretük a mákszemétől az almamag nagyságáig terjedhet, vagy akár még nagyobbak is lehetnek. Előszeretettel húzódnak meg a magas fűben és bokrokon, és akkor kapaszkodnak ránk, illetve gerinces állatokra, amikor hozzájuk érünk. A kullancsok szájszervüket a bőrbe szúrják, így rögzülnek, hogy vért szívhassanak. A fertőzött példányok a Lyme-kórt, a kullancsencephalitist, a tularémiát (nyúlpestis) és egyéb betegségeket okozó kórokozókat a vérszívásuk során jutattják a gazda szervezetébe, ezzel fertőzést okozva. Lyme-kórban a kutyák is megbetegedhetnek, illetve fertőzött kullancs csípése életveszélyes babeziózist okozhat náluk. Az említett betegségek hazánkban is elterjedtek, ezért fontos ellenük védekezni. A kullancsencephalitis ellen kérhető védőoltás. A házikedvencek védelmével kapcsolatban kérdezze állatorvosát! A kullancsok által terjesztett Sziklás-hegységi foltos láz az USA-ban fordulhat elő, hazánkban csak behurcolt esetek fodulhatnak elő.

Csókos poloskák

Ezek az élőlények nevüket onnan kapták, hogy szívesen csípik meg az embert a száj és a szem környékén. Rendszerint akkor lendülnek támadásba, amikor alszunk. Gyakran fordulnak elő farakásokban vagy patkányfészkekben. A házban elhelyezett fényforrások és a szén-dioxid is vonzza őket. Háziállatokon és embereken egyaránt élősködnek. Csípésük allergiás reakciót okozhat. Emellett a Chagas-kórt terjesztik, ami halálos kimenetelű lehet. Főként Dél- és Közép-Amerikában fordul elő, de szórványosan Európában is felbukkan, hazánkban behurcolt esetek fordulhatnak elő.

Rühatkák

Ezek az atkák járatokat fúrnak a bőr alá, és ezekben petéket raknak. Akkor lehet megfertőződni velük, ha közvetlen kontaktusba kerülünk vagy egy ágyban alszunk valakivel, akinek rühfertőzése van. A rühatkák túl kicsik ahhoz, hogy észrevegyük őket. Az ujjak közötti bőrt, a karok és lábak redőit, a péniszt, a melleket és a lapockákat kedvelik. Akár egy hónapig is eltarthat, amíg az ember megérzi a viszkető érzést. A kezelőorvosunk tud megfelelő kezelést adni, hogy megszabaduljunk tőlük. A parazita az egész világon elterejdt, hazánkat is beleértve.

Tetvek

Emberen három típusuk élősködik: a test-, a fej- és a szeméremtetvek. Ezek a szezámmag méretű élősködők a szőrzetbe tapadnak, és a bőrön keresztül vérrel táplálkoznak. Többnyire viszketést okoznak, de betegségeket is terjeszthetnek. Úgy terjedhetnek át ránk, ha olyan emberrel kerülünk közvetlen kapcsolatba, akinél fennáll a tetvesség. A szeméremtetvek szexuális úton is terjedhetnek. A tetvek nagyon gyakoriak. Vény nélkül kapható és vényköteles gyógyszerekkel kezelhetjük az állapotot. A tetvek világszerte, így hazánkban is elterjedt élősködők.

Különböző atkák

Ha azokra az élősködőkre gondolunk, amelyek befúrják magukat a bőrünkbe, az atkák juthatnak elsőként eszünkbe. Ők azonban valójában nem fúrják be magukat. A külső bőrrétegre tapadnak, és a sejtekből táplálkoznak. Ha az élősködő jóllakott, akkor távozik. Ez általában 3 napot vesz igénybe. Ezalatt a csípések nagyon viszketnek. Az atkák árnyékos, füves területeken vagy a talajhoz közeli leveleken élnek. Kedvelik a ruházat szűk részeit – például a derékszíj vagy a zokni szára – alatti területeket. Az atkák, köztük a bőratka is, világszerte, hazánkat is beleértve, elterjedtek.

WEBBeteg
Szerző: Füzesi Zsuzsa, fordító; Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász
Forrás: What's Under Your Skin? Bugs That Burrow (WebMD)