Égési sérülések kezelése

Az égési sérülések bizonyos fajtája meggyógyul egy jól kiválasztott, helyileg alkalmazott, külsőleges ellátás eredményeként, de sok esetben a sérülés komolyabb, a bőr elhalásával jár együtt. Ilyenkor a felszíni, helyi kezelés már nem elegendő, műtéti beavatkozásra van szükség.

„A két kategória elválasztása nem minden esetben egyértelmű, illetve az is előfordulhat, hogy a helyileg kezelt seb idővel elmélyül, és mégis műtétre kerül sor. Ezért javasolt, hogy a sürgősségi ellátás után a sebet lássa szakorvos is.” – nyilatkozta Dr. Juhász István a DE KK Bőrgyógyászati Klinika Égési - Bőrsebészeti Osztályának vezetője.

Mi az, amit azonnal meg kell tenni égési sérülés esetén?

Köztudott, hogy amennyiben megtörtént a baj, az égett területet hűteni kell, de nem mindegy hogyan. Ha az ember pánikba esik, és kikapja a hűtőből a jégakkut, azzal több kárt tesz, mint hasznot. A túl hideg hűtés kis testfelületen lokális fagyást okozhat, nagyobb terület esetén pedig akár kihűlést is. A hűtés lényege - a fájdalomcsillapítás mellett -, hogy a további szövetkárosodást mérsékelje. E cél érdekében alkalmazható a folyó csapvíz, illetve a vizes borogatás is.

Egyszerűbb és biztonságosabb megoldás valamilyen elsősegélynyújtó gél használata, amely egyszerre hűt és fertőtlenít. Vegyük figyelembe, hogy ezek a gélek többnyire növényi összetevőket is tartalmaznak, mint például az aloe vera vagy a kamilla, amelyek viszont allergiás reakciót válthatnak ki egyes sérülteknél. Égés esetén fontos a folyadékpótlás, amelyre a legideálisabb a víz, esetleg a tea vagy a szénsavmentes üdítő itatása, ha éppen az van kéznél.

Az égési seb elfertőződésének megelőzése

Felszínes égés esetén a fertőtlenítés után az orvos a sebre általában kötést tesz, kivéve az arc- és a gáttáji sérüléseket. Az ideális kötszer megakadályozza egyrészt a seb elmélyülését, másrészt pedig a bakteriális fertőzést. A jelenleg forgalomban lévő, speciálisan égések kezelésére kialakított kötszerek többsége ezért tartalmaz valamilyen aktív iont, pl. jódot vagy ezüstöt.

A sebellátás során a bakteriális fertőzés az egyik legnagyobb probléma, amit az orvosnak meg kell előznie, illetve kezelnie kell. A súlyos égési sérültek halálának több mint nyolcvan százalékáért a seb elfertőződése a felelős. A biztonság érdekében éppen ezért az orvosok nem tanácsolják a különböző házi praktikák bevetését, mint a tojás, a tejföl és az étolaj sebre helyezését.

Súlyosabb égés esetén műtétre van szükség

Magyarországon évente kb. 40-50 ezer égési sérült kerül ellátásra, közülük kb. 10 százalék kerül kórházi felvételre. Fontos, hogy minél hamarabb helyreállítsák a bőr folytonosságát, mert annál nagyobb sikerrel lehet megelőzni a torzító hegek kialakulását, és annál nagyobb a valószínűsége, hogy rövidebb időt vesz igénybe a sérült rehabilitációja. Ilyen műtéteket csak olyan egészségügyi intézményekben végezhetnek el, amelyek megfelelnek az intenzív ellátás kritériumainak, illetve ahol rendelkezésre állnak a szakmai és a technikai feltételek, mint a speciális felszereltség vagy a megfelelő tapasztalat.

Az országban több égési centrum is működik, pl. Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Győrben, Pécsett, illetve Debrecenben. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában a Bőrklinika Égési - Bőrsebészeti Osztályán az elmúlt év során korszerűsítették a műtőket, felújították a kórtermek egy részét és az orvosi szobákat, hogy minél magasabb színvonalú legyen az égett és bőrsebészeti betegek ellátása.

Mikor szükséges bőrátültetést alkalmazni?

A mélyebb sérülések sebészeti beavatkozást, bőrhelyettesítést igényelhetnek. A műtét szükségességéről azonnal, vagy a sérülést követő 24-48 órán belül döntenek. A műtéteket altatásban végzik. Először el kell távolítani az elhalt szöveteket, majd plasztikai műtéttel pótolják a bőrt.

A donor bőrt többnyire maga a sérült adja, pl. a comb területéről. A bőrátültetés során tangenciális késsel a hám és az irha határán választják le a bőrrészt. Így a donorterület is sérül, de könnyen, szinte nyom nélkül regenerálódik. Előfordul, hogy az orvosok ideiglenesen (4-7 napon át) megfelelően kezelt sertésbőrt tesznek a sérült részre, amely segíti a seb tisztulását és gyógyulását.

Mivel limitált a donorterület – arcról, kézfejről, hajlatokból nem metszenek, illetve meghatározó az égett felület mérete -, a tudományos fejlődés jelenlegi állása szerint a hálósítás, nyújtás technikájával képesek egy tenyérnyi bőrből akár kilenc tenyérnyit is kinyerni. Ma már különböző biotechnológiai bőrhelyettesítő készítmények vannak forgalomban, amelyek megoldhatják az irhapótlás kérdését, pl. a biotechnológiai előállítású preprarátumokkal végzett irhapótlás.

Mi történik füstmérgezés esetén?

Az égési sérültek ápolása gyakran igényli több szakmai csoport közös munkáját, attól függően, hogy milyen súlyosságú, kiterjedésű, milyen szerveket érintő a sérülés. A plasztikai sebész vagy a bőrsebész mellett a traumatológusok, intenzív orvosok és egyéb szakmák orvosai, pl. gyermeksebészek is mindent megtesznek a beteg gyógyulásának érdekében.

Termikus égés esetén például gyakori a füstmérgezés. Tünete a rekedtség, a nehézlégzés, az orrbemeneti szőr megpörkölődése és a kormos köpet. Az orvosoknak ilyenkor el kell dönteniük, hogy melyik a súlyosabb, az égési sérülés vagy a füstmérgezés. Amennyiben a füstmérgezés a nagyobb probléma, a beteg a belgyógyászat intenzív osztályára kerül, ellenkező esetben az égési osztályra, ahol szintén elkezdik a vér oxigénellátásának helyreállítását. Ha a páciens gyermek, akkor a kezelés során bevonhatnak gyermekgyógyászokat, gyermeksebészeket is. Igen nehéz és fontos az égett beteg ápolása, amely miatt az ápolószemélyzet áldozatos munkája különös hangsúlyt kap az égések ellátásában.

Az égési hegek utógondozása

A csapatmunkának szintén kiemelt szerep jut az utókezelések alatt. A beteg elbocsátásával nem ér véget a kezelés, a rehabilitáció egy-másfél évig is eltart, amíg a heg megérik. A fizikai rehabilitációban gyógytornász, a mentális, pszichés és szociális rehabilitációban pszichológus segít.

Nagyon fontos a páciens és családjának hozzáállása. A gyógyulás során bőrzsugorodás léphet fel, ezért a hazatérő beteget tanácsokkal látják el a megfelelő tisztálkodással és bőrápolással kapcsolatban. A heget és környékét hidratálni kell, különböző kenőcsök és gélek használata javasolt, pl. szilikongél, hagymalevél kivonatot tartalmazó gél. Ezeket a TB nem támogatja. A sérült terület hónapokig fényérzékeny, ezért tanácsos magas faktorszámú napfényvédő szert alkalmazni. A hegkezelés része a méretre szabott kompressziós ruházat folyamatos viselése. Mindezek türelemmel és kitartással párosulva segítik a beteget a gyógyulás rögös útján.

(WEBBeteg - Piroskáné Hajdu Petra)