Villámcsapás - Hol vagyunk biztonságban? Mit tegyünk?

Országunkban májustól augusztusig tart a villámokban gazdag időszak. Évente négyzetkilométerenként legalább két villám csap le. Magyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, legtöbbjüket kocogás vagy biciklizés közben.

A villámok elektromos légköri kisülések. A talajhoz közeli meleg, és a magasabb, hideg felhőrétegek találkozásánál keletkeznek. A hideg rétegek pozitív töltésűek, az alsók negatív töltésű részecskéket tartalmaznak. A töltéskülönbség kiegyenlítődése során keletkezik a villám, melynek feszültsége 500 millió volt is lehet. A villám közelében a levegő hirtelen több ezer ^oC-ra melegszik fel, az egész folyamat nagyon gyorsan lezajlik, a villámlás kísérő jelensége a dörgés. Mivel a hang a fényhez képest lassabban terjed, a dörgést valamivel később halljuk, mint ahogy észleltük a fényjelenséget.

Akik túlélik a villámcsapást, gyakran egész életükben szenvednek a következményeitől. Ha a szervezetet közvetlen villámcsapás éri, alig marad esély a túlélésre, ennek a feszültsége ugyanis több mint 100.000 volt lehet. Az ilyen erős áramütés azonnal szívleálláshoz, az pedig halálhoz vezet. Abban az esetben van esély a túlélésre, ha az áram a testfelszínen folyt keresztül. Azonban így is olyan súlyos következményei lehetnek, mint a bénulás, az amnézia, görcsök, égés vagy szívkárosodás.

Ez a cikk is érdekelheti Kocogás közben iPodot hallgatott - Belecsapott a villám

A Regensburgi Egyetem vizsgálatai

A Regensburgi Klinikán tudósok és neurológusok vizsgálták a villámcsapások áldozatait. Sok páciens diffúz panaszokról számolt be, mint amilyen a zsibbadás, az érzésvarok és a fáradtság. A regensburgi orvosok feltételezik, hogy mindennek oka az idegrendszert ért károsodás. A villám a legcsekélyebb ellenállást keresi. Ha emberi szervezetre csap le, átáramlik az ereken és a perifériás idegrendszeren. Tönkreteszi az idegkötegeket, melyek a mozgást irányítják, és az érzeteket továbbítják. A vizsgálatok szerint a villámcsapást túlélők gyakran pszichés problémákkal is küzdenek. Sokaknál állapítottak meg koncentrációs zavarokat és depressziót. A túlélők fele nem tud újra munkába állni.

Ezt a cikket is olvassa el! Zárt térben is ölhet a villám

Az elsősegély életeket menthet

• Azonnal hívjon mentőt!

• Eszméleténél levő beteget nyugtassa meg, figyelje állapotát!

• Amennyiben a beteg nem reagál, ellenőrizze az életjelenségeket, tartson légzésvizsgálatot.

• Amennyiben nincsenek életjelenségek, kiáltson segítségért, kezdje meg az újraélesztést, hozasson félautomata defibrillátort.

• Amennyiben a beteg nem reagál, de vannak életjelenségek, az eszméletlen beteget helyezze stabil oldalfekvésbe.

• Égési sérülés hűtése, steril lappal fedése.

Fontos Mentsünk életet! - Újraélesztés lépésről lépésre

A közvetett villámcsapás is igen veszélyes

A villámcsapás közvetve arra is hatással van, aki csak a közelében tartózkodik. A villám árama a földet érés helyétől a talajban minden irányban szétterjed. Ha ilyenkor a két lábfej közt feszültségkülönbség alakul ki, áramütés következik be, aminek súlyos következményei lehetnek, például szívleállás. A villámcsapás helyétől számított 10 méteres körzet veszélyzónának minősül, a hegyekben azonban ennek kiterjedése még nagyobb. Minél távolabb áll valaki a becsapódás helyétől, annál kisebb feszültség érheti.

A késői következmények nem zárhatók ki

A villámcsapás hatására később jelentkezhet krónikus fájdalom, érzészavarok, agyi- és idegi károsodás és a személyiség megváltozása. Mivel a tünetek gyakran csak hónapokkal a villámcsapás után jelentkeznek, sok orvos nem hozza összefüggésbe a panaszokat a villámcsapással.

Mindig kórházba kell szállítani, akit villámcsapás ért

Még ha látszólag nem is történt komolyabb sérülés, mindenkit, akit villámcsapás ért, kórházba kell szállítani 24 órás megfigyelésre. Ennyi idő alatt ugyanis szívritmuszavarok léphetnek fel, annak ellenére, hogy a páciens korábban jól érezte magát, és semmilyen panasza nem volt.

Mit tegyünk, ha villámlik és dörög az ég?

• Viharos időben semmi esetre se tartózkodjunk vízben, mert a víz vonzza a villámot, és vezeti az elektromos áramot.

• Az elektromos antennák környékét is kerüljük el, mivel a fém szintén vonzza az áramot.

• A bicikliket is tartsuk biztos távolságban, magunktól legalább 50 méterre.

• A villám, bár nem törvényszerű, de többnyire a térség legmagasabb pontjába csap bele, ezért nem ajánlott magányos vagy erdőszéli fa alá húzódni, ha nincs más megoldás, akkor is a fatörzstől kb. 3-5 méterre ajánlott lekuporodni.

• Ha van egy ház a közelben, legjobb, ha annak közelébe húzódunk.

• Ha egy mezőn tartózkodunk, és nincs a közelben se ház, se fa, legjobb, ha leguggolunk, összezárjuk lábfejeinket, és ebben a helyzetben várjuk meg, míg elvonul a vihar.

• Ha egy sík terepen egyetlen fa van, a villám nagy valószínűséggel oda csap majd le. Ezért semmiképp se álljon a fa közelébe!

• Ha otthon tartózkodunk, ne álljunk az ablakba! Vihar idejére zárjuk be az ablakokat!

Miért vagyunk nagyobb biztonságban az autóban?

Az autó fémkarosszériája ún. Faraday-kalitkát képez. Ha az autót villámcsapás éri, az utastérbe nem jut be az áram, hanem ehelyett a földbe vezetődik. Viharos időben ezért feltétlenül maradjunk az autóban, zárt ajtók és ablakok mögött.

Tovább Újraélesztés lépésről lépésre

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; gesundheit.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos