Baleset: Minden hetedik embertől várhatunk csak aktív segítséget
megjelent:
A felnőtt lakosság, csupán 15 százaléka segítene aktívan a sérültek ellátásában egy közúti balesetnél, a balesetet látottak 13 százaléka pedig segítséghívás nélkül tovább menne − derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb lakossági kutatásából, amelyet a cég a WEBBeteg.hu internetes betegportál megbízásából készített. Az eredményeket Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője kommentálta.
Kevés a magabiztos segítő
A lakosság 70 százaléka vett már részt valaha elsősegélynyújtó tanfolyamon, vagyis ennyi embernek van elméleti ismerete arról, mit kell tenni baj esetén. Többségüket a jogosítvány megszerzése motiválta a tanfolyam elvégzése során, míg 20 százalékuknak a munkahely miatt volt kötelező részt venni ilyenen. A saját elhatározásból végeztek aránya mindössze 7 százalék, derül ki az egészségügyi piackutatásra szakosodott Szinapszis Kft. felméréséből.
Az elsősegélynyújtó tanfolyamon már részt vettek mindössze egyharmada állítja, hogy teljes biztonsággal tudná alkalmazni vészhelyzet esetén az elméletben tanultakat, míg nagyon sokan (42 százalék) nem tudják megítélni, hogyan reagálnának ilyen esetben – arányuk egyébként az életkor növekedésével jelentősen nő. Megfigyelhető, hogy a jogosítvány megszerzését motiváló tényező, a fellépés határozottságát is befolyásolja: a saját akaratukból vizsgázók körében lényegesen magasabb azok aránya, akik magabiztosabbak tudásukban.
A mentők mobiltelefonon adott utasításai alapján segítenénk a sebesülteken
Újraélesztés lépésről-lépésre |
| Mindnyájunkkal előfordulhat, hogy hirtelen rosszullét, összeesés vagy baleset kapcsán segítséget kell nyújtanunk. Ilyen esetekben az úgynevezett BLS ( felnőtt laikus alapszintű újraélesztés ) lépéseit kell követnünk, ha ismerjük azokat. Újraélesztés lépésről-lépésre>> |
Gyakorlati tapasztalata jellemzően közúti balesetek kapcsán van az embereknek, mivel ilyet közel 60 százalékuk látott már, míg vízi balesetek esetén ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 10 százalék. Az országúti balesetet már látottak közül minden második ember reakciója az volt, hogy segítséget hívott és a helyszínen maradt, megvárta azt, ugyanakkor a proaktívan cselekvők aránya mindössze 15 százalékra becsülhető. (Ez igen csekély arány ahhoz képest, hogy a megkérdezettek 70 százalékának van elsősegély végzettsége.) A balesetet látottak 13 százaléka segítséghívás nélkül ment tovább. Habár a lakosság csak kis százaléka merne aktív segítséget vállalni az életmentés során, a mentők mobiltelefonon keresztül adott utasításai alapján, a lakosság 50 százaléka biztosan, 44 százaléka valószínűleg megpróbálna segíteni a sebesülteken!
A stabil oldalfekvést tudnák a legtöbben alkalmazni
Az elsősegély-nyújtási feladatok közül, a legtöbben és legnagyobb biztonsággal a stabil oldalfekvést és a sebeken alkalmazott nyomó/szorító kötést tudnák elvégezni, míg legkevésbé a légútban rekedt idegen test eltávolítására, az autóból történő kimenekítésre, vagy az áramütést szenvedett beteg ellátására vállalkoznának az emberek. A mentők hívószámát egyébként a lakosság 75 százaléka tudta helyesen megnevezni.
Elsősegély légúti elzáródás esetén |
| A légúti elzáródás beavatkozás nélkül általában végzetes, ugyanis ha az oxigénhiány nem szűnik meg 3-4 percen belül, akkor az agysejtek kezdenek elpusztulni és a szívműködés is hamarosan leáll. Fontos a sérült megnyugtatása, amennyiben eszméleténél van. Nézzünk bele a szájába, és ha könnyen elérhető ételmaradékot, vagy egyéb tárgyat látunk, akkor távolítsuk el azt. Ha eszméleténél van a sérült, buzdítsuk hányásra, köhögésre. Ha így nem távozott a légutakból az idegen test, határozottan, erőteljesen, de ne durván üssünk a lapockák közé 4-5-ször egymás után. Ha ez sem jár eredménnyel, akkor álljunk a sérült mögé, kulcsoljuk össze kezünket a bordák alatt, és a gyomortájékra gyakoroljunk hirtelen nyomást oly módon, hogy összekulcsolt kezeinket rántsuk befelé és felfelé. Így a gyorsan kiáramló levegő kisodorhatja a légcsőből az akadályt okozó tárgyat. A beavatkozást - a Heimlich-féle műfogás - sikertelenség esetén 4-szer ismételjük meg, majd váltakozva alkalmazzuk a hát ütögetésével, amíg eredményt nem érünk el, vagy amíg a beteg el nem veszíti az eszméletét. Az eszméletlen, fekvő beteget oldalára fordítva szintén lehet próbálkozni a lapockák ütögetésével, illetve a hanyatt fekvő beteg fölé térdelve újra alkalmazhatjuk a Heimlich-féle műfogás módosított változatát. Gyakoroljunk nyomást a gyomorszáj irányából felfelé és befelé egymás után 4-5 alkalommal. Légúti elzáródás, fulladás>> |
Miért alacsony a segítségnyújtási szándék?
A jog is szabályozza - Segítségnyújtás elmulasztása |
| 1978. évi IV. törvény: 172. § (1)Aki nem nyújt tőle várható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. |
„Hogy mi lehet ennek az oka, mi is többször feltesszük ezt a kérdést” – mondja az alacsony segítségnyújtási szándékról árulkodó adatok és a mindennapi gyakorlat alapján Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. A szóvivő tovább elemzi a helyzetet: „A gyakorlat szerint a magyarázat egyrészt az, hogy nincs megfelelő tudása, másrészt nincs bátorsága az embereknek az elsősegélynyújtáshoz, és mivel a mentőknek minden egyes mentési feladatnál a dokumentációban fel kell tüntetni, hogy a mentő kiérkezése előtt milyen elsősegély történt, az egyértelműen látható, hogy az úgynevezett esetlapok ezen rovata szinte minden esetben üresen marad. Vagyis semmilyen elsősegély nem történik. Általában azt látjuk, hogy az emberek elsősegélynyújtás címén csupán felívják a mentőket. Erre nagyon sokan vállalkoznak, de ahogyan a felmérésből is kitűnt sokan még a mentők központi telefonszámát sem tudják”.
Győrfi Pál: Segítség = esély az élethez!
A szóvivő szerint sokan félnek a segítségnyújtástól, mert attól tartanak, ha valamit rosszul csinálnak, hibáznak, még bírósági üggyé is fajulhat a segítő szándék. Ez azonban megalapozatlan félelem, hiszen Magyarországon még sosem történt ilyen okból eljárás.
Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, miszerint a kritikus helyzetben segítségünkkel esélyt adhatunk valakinek az élethez, még ha szakszerűtlenül is tesszük mindezt. „Létezik olyan statisztikánk, mely szerint a hirtelen szívmegállásos eseteknek 60 százalékát meg lehetne menteni Magyarországon (kb. 20 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállás következtében egy évben), amennyiben valaki azonnal elkezdené a szakszerű újraélesztést. Ehelyett Magyarországon ez a túlélési arány kb. 1 százalék körül van.” – jelzi Győrfi Pál.
Győrfi Pál nyilatkozata teljes terjedelemben itt olvasható>>
(WEBBeteg - Szinapszis)
