Napszúrás tünetei és veszélyei

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

A lehűlés után ismét meleg napok várhatóak, ezért nem árt már most felkészülni a napozásra, annak kellemetlen következményeire. Hasznos tanácsok a háziorvostól.

A napszúrás (insolatio) akkor veszélyezteti a strandolót, amikor hosszabb időn át erős napsugárzásnak teszi ki magát, főként a fejét. Azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik nem védik megfelelően a fejüket kalappal, sapkával vagy kendővel, illetve hiányos a hajzatuk, vagy világos a hajuk színe. Sokkal érzékenyebb a bőr az arcon és a nyakon, könnyen megég. Gyakran előfordul, hogy a napozó elszundikál a tűző napon és megfeledkezik arról, hol fekszik és mióta tart a pihenése. Akár egy-két órán belül is érkezhet a baj, megfájdul a feje, hőemelkedés gyötri, szédül, hányingere lesz, súlyosabb esetben pedig hányást okoz a probléma, vagy elájul.

Napszúrás: Mi áll a háttérben?

A szervezet meleg érzése 30-35 foknál jelentkezik, a napi ingadozás 1 Celsius-fok, kora délután jut a tetőfokára. A környezeti melegre hőleadással válaszolunk. A folyamatokat a központi idegrendszer vezényli le, a hőérzet a bőr hőreceptorainak ingerlésére keletkezik hideg vagy meleg hatására.

Amennyiben hosszabb ideig, fokozott hősugárzás éri a fejünket, tulajdonképpen felmelegszik az agyunk. Erre mondja a szaknyelv, hogy hőguta. A túlzott napozás az egész szervezetünket igénybe veszi, fellép az agyműködés zavara, megváltozik a vérkeringésünk. Nem tudja leadni a szervezet a felesleges hőt, túlmelegszünk.

Napozási tanácsok

20-30 perccel korábban érdemes felkenni a fényvédő krémet, még a szálláson vagy egy árnyékos helyen, ennyi idő kell az anyagnak, hogy beszívódjon és kifejtse hatását. Ezután lehet napozni. 3 óránként meg kell ismételni a műveletet, gyakrabban akkor, ha vízbe megyünk vagy túlzottan verejtékezünk. Legyen nálunk folyadék, inkább víz vagy tea, mint cukrozott üdítő. Védjük fejünket kendővel vagy sapkával, legyen nálunk egy vékony, könnyű anyagú felsőruha is, amit felvehetünk. Inkább árnyékos helyen, egy fa alatt pihenjünk le, ne a tűző napon. Jobb a fokozatosság elve, a szervezetnek alkalmazkodni kell a környezeti változásokhoz, egy-egy alkalommal inkább csak 5-10 perccel növeljük a napon töltött időt. A víz (medence, tenger) mellett sokkal erősebb a nap fénye, ezért ne ugorjunk be hirtelen a vízbe, először hűtsük le a testünket.

A gyermekeknél még inkább figyelni kell erre, a kicsi szervezete még nem úgy képes a testhőmérséklet szabályozására, mint a felnőtteké. Nem is érzékelik a túlzott meleget, vagy ha változást is észlelnek, nem annak tulajdonítják, és nem jelzik. A szülő feladata és felelőssége, hogy óvja gyermekét a naptól, árnyékos helyre vigye, fejfedőt tegyen rá, gyakran itassa folyadékkal, inkább vízzel, mint cukrozott üdítővel. Hűteni is kell a picit, néha jó, ha lelocsolja a testét nem túl hideg vízzel. Egyébként, ha gyermeke hat hónapnál fiatalabb, ne is vigye strandra, ha mégis szeretnének közösen nyaralni, előtte konzultáljon a háziorvosával.

A felnőttek esetében is hasznos a védelem: az állandó hűtés, a folyadékbevitel, a sapka és kendő használata, illetve - különösen a déli órákban - az árnyékos helyen való tartózkodás.

Napszúrás csecsemőknél

A napszúrást többnyire közvetlen napsugárzás okozza, ami az agyhártya ingerléséhez vezet. Ez gyakran együtt jár az agy megduzzadásával és az agyi nyomás emelkedésével. Különösen nagy veszélyt jelent a napszúrás a csecsemőkre, főleg akkor, ha a kis fejük vagy nyakuk fedetlenül ki van téve a napsugaraknak. Napszúrás csecsemőknél

Mit tegyünk, ha nagy a baj?

Egyértelmű jel, ha a napon tartózkodó fejfájásra, hányingerre panaszkodik, szédül vagy hőemelkedése van: napszúrást kapott! Ilyenkor rögtön árnyékos helyre kell vinni a beteget, a legjobb, ha hűtött szobába fektetjük le, a homlokára tegyünk vizes borogatást, fejfájását, lázát gyógyszerrel enyhítsük. Ha nem múlnak a tünetek, hívjunk orvost.

Sokszor riogatják a strandolókat azzal, hogy a túlzott napozás, a napszúrás kialakulása akár halálhoz is vezethet. Szervezete válogatja, ki, milyen hosszú időt bír ki a tűző napon, egy legyengült, idős ember nehezebben veszi az akadályokat, mint egy egészséges fiatal.

Tanácsok kánikula idejére

  • Gyermeket és állatot még rövid időre se hagyjunk a gépkocsiba bezárva!
  • A nagy melegben hűtsük magunkat és megfelelően pótoljuk az izzadással elveszített folyadékot és sót. Kirándulásra, utazásra mindig vigyünk magunkkal folyadékot!
  • Különösen vigyázzanak egészségükre kánikula idején az idősek, szív-, vese-, máj- és cukorbetegségben szenvedők. Ügyeljünk a gyermekekre, a kórházakban, időseket ellátó intézményekben gondozottakra - ők fokozottan érzékenyek a meleg és a napsugárzás hatására.
  • A nagy melegben korlátozzuk a fizikai aktivitást, 11 és 15 óra között lehetőleg tartózkodjunk árnyékban, hűvös helyen.
  • A napon hagyott gépjárművek igen gyorsan felmelegedhetnek, ezért ajánlott utazás előtt alaposan átszellőztetni az utasteret. A meleg gépjárműben való utazás rosszulléthez, akár ájuláshoz is vezethet, így fokozott a balesetveszély.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

Cikkajánló

Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg összeállítás - Dr. Kónya Judit, családorvos; Dr. Csuth Ágnes, családorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Oxygen Medical - Dr. Boros-Gyevi Márta, bőrgyógyász-kozmetológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram

Dr. Botos Péter

Belgyógyász, Kardiológus, Oxiológus

Eger