Vízi balesetek, veszélyek

Hűsölés, szórakozás, kaland - nyáron a legnépszerűbb hely kétségkívül a vízpart. A forróságban időseket és fiatalokat egyaránt mágnesként vonz a víz, és van, aki még rossz idő esetén sem veszíti el lelkesedését.

De azzal vajon tisztában vagyunk, hogy mennyi és milyen veszélyeket hordoz a látszólag ártalmatlan strandolás? Sajnos, mint minden jónak, a vízparti pihenésnek is megvannak a maga hátulütői, melyek közül jó néhánnyal valószínűleg mindenki tisztában van. Érdemes azonban mégis inkább félni, mint megijedni. Legyen tisztában a lehetséges veszélyekkel!

Van néhány dolog, amire a vízpart típusától függetlenül mindenkinek ugyanúgy oda kell figyelnie. Ilyen többek közt a nap elleni védekezés, nem csak a leégés és a bőrrák, de a napszúrás veszélye miatt is. Főleg kánikulában, amikor az ember hajlamos esztelenül belevetni magát a hideg vízbe, fent áll a szívroham veszélye is. Ennek elkerülése végett fokozatosan vizezzük be a testünket és csak akkor ugráljunk, miután testünk már alkalmazkodott a víz hőmérsékletéhez.

Érdemes továbbá a parton papucsban, szandálban közlekedni, mert nagyon gyakori, hogy valaki belelép egy éles tárgyba vagy esetleg méhbe, darázsba, és amennyiben az illető allergiás rá, akár ennek is komoly következményei lehetnek. Vízi balesetek előfordulhatnak továbbá alkoholos befolyásoltság miatt, illetve távolabb a parttól a kimerülés is életveszélyt jelent.

Édesvizek

Tópart, tengerpart, medence, esetleg vadvízi evezés? A lehetőségek tárháza igen széles és a különböző típusú vizeknél más-más veszélyekkel kell tisztában lennünk. Hazánkban a tavak, folyók elsődleges veszélyforrása átláthatatlanságukban rejlik. Soha nem lehet előre tudni, hol lépünk bele egy gödörbe, hol akadunk bele egy növénybe, esetleg vízbe dobott szemét darabba, vagy mikor ugrunk rá egy fatönkre.

Különösen alattomos a zavaros, koszos víz, amikor nem kijelölt fürdőhelyen strandolunk. Ilyenkor mindig számolni kell a víz alatti láthatatlan akadályokkal és érdemes erre felhívni fürdőzőtársaink figyelmét is. Mielőtt beleugrunk a vízbe, mindenképpen fel kell mérni az adott helyen a mélységet, illetve a talapzat felszínét. Ez nem csak a vízparti ugráláskor igaz, hanem mély vízben hajóról, vízibicikliről történő csobbanáskor is óvatosnak kell lenni. Nem lehet tudni ugyanis, hogy milyen mélyre süllyedünk le és elképzelni is borzalmas, mi történhet valakivel, aki lendületből beugrik a vízbe, ahol a habok helyett egy hegyes cölöp, vagy drótkötél fogadja. Amennyiben mégis muszáj ismeretlen vízbe ugrani, csökkentsük a magasságot a lehető legkisebbre és védjük legfontosabb szerveinket (erre alkalmas a „bomba” ugrás).

A felszín alatti tárgyakon kívül potenciális veszélyforrás az időjárás hirtelen megváltozása. Érdemes odafigyelni a viharjelzésre és szükség esetén inkább elhagyni a vizet. Valószínűleg kevésbé ismert tény, hogy esőben, erősebb szélben közvetlenül a vízfelszín fölött nagyon sűrű vízpára keletkezik, mely akár a mellkasig érő vízben is fulladást okozhat.

Folyók esetében különös veszélyt jelentenek továbbá az örvények és a sodrás. A víz felszínén általában látszódik a sodrás iránya, erősségét azonban nehéz reálisan felmérni, így a nagyon bátrak könnyen pórul járhatnak, ha megpróbálják átúszni a folyót. Amennyiben elkapott minket az áramlás, soha ne próbáljunk meg azzal szemben úszni, akkor sem, ha esetleg úgy közelebb lenne a part. Fizikailag ugyanis nem bírnánk sokáig és kimerülten még nehezebb kijutni a sodrásból.

A mederben található nagyobb tárgyakat a felszínen gyakran örvények jelzik, amik a sodrás sebességével és az akadály méretével együtt nőnek. Felszín alatti mesterséges akadály (ún. műtárgy) például az úgynevezett sarkantyú, amely főleg a nagyobb folyók kanyarulataiban a sodrás irányát és sebességét hivatott szabályozni.

Magyarországon ritkább, de a fürdőzők számára annál ijesztőbb jelenség a vízesés. Ezt a legjobb messze elkerülni, mert ha egyszer belekerülünk, valószínűleg nem jövünk ki belőle épen. Kisebb zúzódásoktól kezdve, a nyílt törésen, koponyasérülésen át akár a halálig mindenféle baleset előfordulhat.

Folyóparton a szokásosnál is nagyobb figyelmet igényelnek a gyermekek, mert hiába tudnak esetleg jól úszni, kisebb méretük és súlyuk miatt gyorsan bajba kerülhetnek. Ráadásul könnyen megijednek, pánikba esnek és képtelenek lesznek a menekülésre, levegővételre.

Tengerparton

A hatalmas kiterjedésű víz miatt a tenger jóval veszélyesebb a tavaknál. Alapvető különbség a tavakhoz képest, hogy a tengerek, óceánok vizére jelentősen hat a Hold és a Nap tömegvonzása, az árapály jelenségét előidézve. Ez a tenger szintjének egy természetes, periodikus változása, mely során apály idején a víz visszahúzódik, sekélyebb lesz, dagálykor pedig újból megemelkedik a szintje. Fürdőzés szempontjából biztonságosabb a dagály, hiszen apálykor a víz befelé, a nyílt tenger felé húzódik.

Az árapály veszélyét így ki tudjuk védeni, de koránt sem ilyen egyszerű a helyzet a hullámokkal. A hullámot a víz feletti levegőáramlások keltik és lehet ferde, a partra merőleges, vagy azzal párhuzamos is. A szárazföld felé irányuló hullámzáskor komoly veszélyt jelent a vízfelszín alatti, a hullám irányával ellentétes áramlás. Ez gyakran rendkívül erős szívóhatással rendelkezik és az óvatlan fürdőzőket a víz alá kényszeríti. Amennyiben a hullámzó tengerből nem tudunk kijutni, ne egyenesen a part felé ússzunk, hanem szinte párhuzamosan a szárazfölddel, fokozatosan haladjunk kifelé.

Előfordulhat a szél hirtelen felerősödése esetén, hogy hirtelen hatalmas hullámok alakulnak ki, melyek roppant víztömeget jelentek és maguk alá temetik az embert. A hullámzással együtt járhat továbbá a hullámtörés jelensége, amikor a hullám haladását valami lefékezi, megakadályozza. Egy erős hullámtörés hozzácsaphatja az embert a part menti sziklákhoz.

Végül, de nem utolsósorban az sem ritka, hogy valaki kifekszik egy gumimatracra napozni, békésen ringatózik a hullámokon és amikor kinyitja a szemét, szembesül vele, hogy igen messze sodródott a parttól. Ez nem csak a nehéz kijutás miatt veszélyes, de nagy a valószínűsége annak is, hogy a bajba jutott pánikba esik és képtelen lesz a helyzet magaslatán maradni. Próbáljunk meg tehát a vízen nem elaludni.

Állatok okozta sérülések

Mind édes, mind sós vízben számolhatunk különböző élőlények csípésére, harapására. A hazai vizekben ez általában nem jár komoly következményekkel, csak kellemetlenséget, ijedtséget okoz. A tengereknél azonban már sok minden előfordulhat. Gyakori baleset a tengeri sünre lépés vagy csalánozók csípése. Utóbbi kiválthat allergiás reakciót, amivel súlyosságától függően előfordulhat, hogy orvoshoz kell fordulni.

Országtól és tengertől függően történhet nagyobb állatok általi támadás is, ennek érdemes utazás előtt utánaolvasni. Az ilyen élőlényeknek nemcsak a támadása, de a puszta jelenléte is veszélyes lehet, amennyiben valaki megijed és a mély vízben bepánikolva nem tud kijutni a partra.

Fontos tanácsok!

• Soha ne fürödjön nem kijelölt fürdőhelyen!
• Ne menjen vízbe sötétben és korlátozott látási viszonyok közt!
• Kerülje az egyedül fürdőzést!
• Veszélyes esőben fürdeni!

Forrás: WEBBeteg
Szerzőink: Koszorú Kamilla, Marsi Zoltán