Önmentés vízi vészhelyzetek esetén

A nyílt vízben bajba kerülni nagyon veszélyes dolog, mert fennáll a fulladás veszélye, különösen, ha az ember elveszíti józan ítélőképességét, ami könnyen a vesztét okozhatja. A legfontosabb ilyen helyzetben a higgadtság, és hasznos, ha előre felkészülünk a vészhelyzetekre.

Vészhelyzetek a vízben

Önmentésről akkor beszélünk, amikor a vízben bajba jutott személy egyedül, segítség nélkül hárítja el a vészhelyzetet és helyezi magát biztonságba.

Az önmentésre szükség lehet különböző váratlan helyzetekben, különösen természetes vizekben:

• izomgörcsök jelentkezésekor,
• úszás közben fellépő kimerültség esetén,
• veszélyes külső tényezők fellépésekor: váratlan áramlat, víz alatti tárgy vagy vízi jármű okozta sérülés, állat támadása, viharossá váló időjárás, stb.

Amikor valakivel ilyen dolog történik, nem lehet őt a nem megfelelő viselkedésért hibáztatni, hiszen életveszélybe került, megijedt és a legtöbben nem tudják, hogyan kell viselkedni vízi balesetek esetén. Ilyenkor a legtöbben nem gondolkoznak, hanem az ösztöneikre hallgatnak, amik azonban nem mindig a legjobb segítő társak. Erős hullámzás vagy sodrás esetén például nem szabad merőlegesen a legközelebbi part felé úszni, ösztönösen mégis ezt tenné mindenki.

A vízi önmentés négy lépése

1. Állj meg! - Először is álljunk meg, mert kapkodva nem lehet kezelni egy ilyen stresszhelyzetet. Mivel az illető magára van utalva, fontos a hideg fejjel való gondolkodás, és a lehetőségek gyors számbavétele.

2. Lélegezz nyugodtan! - Második lépésben lélegezzünk normálisan, próbáljunk meg lenyugodni, ez egy jó technika a pánikreakció ellen, elejét véve a fulladásnak.

3. Gondolkozz! - A harmadik teendőnk a higgadt gondolkodás. Mielőtt bármit teszünk, mérlegeljük nyugodtan a helyzetet és gondoljuk végig az eltervezett önmentési folyamatot.

4. Cselekedj! - Cselekedjünk az általunk ideálisnak tartott módon, mindvégig ügyelve a normális légzés fent tartására.

A kimerültség elkerülése

Kimerültség esetén elsődleges az erővel való takarékoskodás, minél kevesebb energia felesleges elhasználása. A parttól távol eső helyen kifáradás esetén inkább ne ússzunk tovább, hanem álljunk meg pihenni. Ha nincs miben megkapaszkodni, feküdjünk fel hanyatt a víz felszínére és hagyjuk magunkat ringatni, amíg feltöltődünk egy kis energiával.

Próbáljunk meg a pihenésre, nyugalomra összpontosítani és óvakodni a felesleges stressztől, nem szabad átadni magunkat az ijedtségnek és azon gondolkozni, hogy milyen messze van a part. A pánikba esés gyakran egyet jelent a fulladással, mert csapkodás és rendezetlen légzés mellett megnő az oxigénigény, nem tudunk fent maradni a vízen és előbb utóbb elveszítjük eszméletünket.

Görcsoldási praktikák

Szintén életveszélyes helyzetbe tudják hozni az embert egyes testrészek görcsei. Az izmok görcse gyakori jelenség, amikor valaki túlterheli azokat, vagy sokáig tartózkodik a hideg vízben és kisebb-nagyobb fájdalommal, nehéz mozgatással jár. Ilyenkor minél előbb ki kell jutni a partra, amennyiben ez mégsem lehetséges, meg kell próbálni helyben oldani a görcsöt az érintett izom nyújtásával.

• Lábszárgörcs esetén fogjuk meg fél kézzel a lábfej végét és húzzuk magunk felé kinyújtott lábunkat.
• A comb görcsét legjobban a vízen hanyatt fekve, az alsó lábszárat hátul a combhoz húzva tudjuk oldani.
• Has tájéki görcsnél hátunkra kell feküdni, a lábakat felhúzni a mellkashoz, majd hirtelen kiegyenesíteni testünket.
• Kéz- vagy lábujjak esetén szorítsuk ökölbe a kezet, vagy lábfejet és hirtelen lökjük szét az ujjakat.
• Veszélyesebb típusa a görcsöknek a gégegörcs, mely során a pánik és a hideg víz miatt a gége bezárul és ellehetetlenül a légzés.

Az izmok nyújtása során fontos, hogy felváltva feszítsük meg és lazítsuk, azokat olyan irányba mozdítva, ahol még jobban fájnak.

Sikeres görcsoldás után mielőbb ki kell jutni a szárazra, mert nagy eséllyel megismétlődhet a kellemetlenség.

Sodrás, áramlat, örvény és hullámzás

Folyókban, tengerekben gyakoribb, hogy könnyen az elemek játékszereivé válik a békés fürdőző, ilyenkor szintén fontos lenne a pánik elkerülése annak érdekében, hogy energiánkat a menekülésre tudjuk fordítani, illetve ne tegyünk olyat, ami tovább rontana a helyzeten. Ha elkap valakit egy sebes folyó sodrása, rengeteg szerencsére lesz szüksége, mégis van egy-két trükk a kilátások javítására. Ilyenkor kevesebb idő marad a mérlegelésre és ésszerű gondolkodásra, mint amikor kimerül az ember. Nem lesz idő megállni, pihenni és lenyugodni, azonnal cselekedni kell, ezért nem árt előre tudni a teendőket.

Soha nem szabad a folyó sodrásával szemben úszni, mert egyrészt nagyon keveset haladnánk előre, másrészt hamar kifáradnánk. Lehetőleg az áramlattal szinte megegyező irányban, kissé ferdén kell a part felé kell úszni, akkor is, ha arra távolabb van a part. Szerencsés, ha minél előbb a lehető legkijjebb jutunk, ahol már jóval kisebb a folyó sodrása.

Tengereknél erős hullámzáskor hasonló a helyzet, itt a nyílt víz felé irányuló alsó, szívó áramlatok miatt nem szabad merőlegesen a part felé úszni. Szintén ferdén kell a szárazföld felé közelíteni, de itt a partotéréskor a sziklákra is oda kell figyelni, mert a hullámok könnyedén hozzájuk csapják a bajba jutottat.

Bármilyen vízben, ha örvénnyel találkozunk, érdemes azt a legtávolabbról elkerülni. Ha mégis beleúszunk egybe véletlenül, helytelen, ha felfelé úszunk, bár az ösztönök és a logika ezt kívánná, azonban a lefelé húzó áramlást legyőzni komoly fizikai munka, majd, hogy nem lehetetlen. A helyes magatartás az lenne, hogy nagy levegőt véve hagyjuk magunkat leszívódni a tölcsér aljáig, ott pedig oldalra elrugaszkodva a víz alatt minél távolabb el kell úszni az örvénytől és úgy újra a felszínre jönni. Ez persze nem mindig ilyen egyszerű, különösen nagy örvényeknél, ahol egész mélyre lesodródik az ember, ráadásul közben hatalmas erők hatnak rá.

Lásd még:

• Vízi balestek, vészhelyzetek - Társmentés
• A vízitúra veszélyei
• Hogyan néz ki a vízbe fulladás?

Szerző: Koszorú Kamilla
Lektorálta: Marsi Zoltán, oktatás- és egészségfejlesztési szakértő