A fürdőzés jogi szabályozása
Mivel a vízben való tartózkodás több potenciális veszélyforrást is rejteget, erre is vonatkoznak külön jogi szabályozások.
A strandok üzemeltetőinek szigorú előírásoknak kell megfelelniük a vízi mentési szolgálattal kapcsolatban, de bizony minden egyes fürdőző, illetve iskolás csoport is köteles tartani magát egyes korlátozásokhoz. Ezek persze alapvetően nem akadályozzák a nyugodt strandolást: érdemes tisztában lenni velük mert próbálják óvni mindenki biztonságát.
Úszómester, mentőtiszt, elsősegély felszerelés
A természetes vizek mentén működő strandok üzemeltetőinek kötelessége biztosítani vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet megfelelően karbantartott mentőcsónakkal és naprakész felszereléssel.
Az 1000 fő/nap átlagos vendégszám felett elsősegélynyújtó hely létesítése és legalább egy mentőtiszt, vagy orvos jelenléte is kötelező. Úszómesteri ügyeletet mindig csak és kizárólag olyan ember teljesíthet, aki érvényes igazolással rendelkezik vízi mentésből, egészségügyi alkalmasságáról pedig orvosi igazolás tanúskodik.
Mindemellett természetesen az elsősegély felszerelésről, kötszerekről is gondoskodni kell, hiszen ezek nélkül nem lehetne szabályosan ellátni egy sérültet. Lehet azonban bármilyen jól felszerelt és biztonságos egy strand, sajnos a fürdőzőknek is be kell tartaniuk néhány szabályt.
Kórokozók a strandvízben |
A vírusok, baktériumok, gombák vagy a paraziták könnyen bejuthatnak a szervezetbe a véletlenül lenyelt fürdővízzel együtt. Azonban a fülön, az orrlyukakon, a húgycső nyílásán vagy a hüvelyen keresztül is bekerülhetnek a testbe. Vannak kórokozók, melyeket a levegővel lehet belélegezni, és akadnak olyanok is, amelyek képesek áthatolni a bőrön. A fürdőzőknél bizonyos fertőzések újra és újra kialakulhatnak. Milyen kórokozók fordulhatnak elő a strandvízben? |
Különösen érinti ez a gyermek- és ifjúsági csoportokat, amelyek esetében biztosítani kell a létszámnak megfelelően saját vízi mentőt akkor is, ha a strandon egyébként van mentési szolgálat. Az egyéni strandolókat a fürdőzés helyében és idejében korlátozzák szabályok, melyek első sorban a vízi járművek, illetve időjárás okozta baleseteket hivatottak megelőzni.
Tilos fürdeni!
• hajóútban,
• a hajóutat jelző bólyák, nagy hajók, egyéb úszóművek 100 m-es körzetében,
• vízlépcsők és vízi munkák 300 m-es körzetében,
• hidak, vízi műtárgyak, kompátkelők 100 m-es körzetében,
• kikötők, hajóállomások, vízi sportpályák (pl.: vízisí) területén,
• kijelölt fürdőhelyek kivételével határon, illetve városok belterületén elhelyezkedő természetes vizekben,
• a Balaton Somogy megyéhez tartozó partszakaszától (déli part) 1000 m-nél, a Veszprém és Zala megyéhez tartozó partszakaszától pedig 500 m-nél nagyobb távolságra,
• A Tisza-tó területén a parttól 500 m-nél nagyobb távolságra,
• éjszaka és korlátozott látási viszonyok között (kivéve megvilágított vízfelületnél, a mély víz határáig),
• egészségre ártalmas vizekben,
• továbbá azon helyeken, ahol a fürdést tábla tiltja.
Strand, fagyi: biztonságban vagyunk? |
A nyárhoz elválaszthatatlanul hozzátartozik a fagyi, a pancsolás, a lángos. Azonban mielőtt belevetjük magunkat a nyári örömökbe, érdemes tájékozódni: egészségünket, épségünket nem tesszük-e kockára? Nyári veszélyek |
Korlátozó szabályok
A gyermekeket tekintve hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat természetes vizekben. A fentieken túl minden fürdőzőre vonatkozik a május 1-től szeptember 30-ig (a hivatalos fürdőszezon idején) működő, az Európai Unió szabályainak megfelelő két fokozatú viharjelző rendszer.
Az I. fokú viharjelzéskor csak a kijelölt strandok bójákkal határolt területén belül, illetve a parttól maximum 500 méter távolságra szabad fürödni és vízibiciklivel is érdemes a part közelében maradni. Ilyenkor a sárgás fény percenként 45-ször villan fel. Amikor a fény már 90-szer villan fel percenként II. fokú viharjelzésről beszélünk, ekkor tilos a vízben tartózkodni, mert rövid időn belül nagy valószínűséggel vihar várható.
Érdemes figyelemmel kísérni és komolyan venni a viharjelzést, mert könnyen egyik percről a másikra viharba fordulhat a derült napsütés és ilyenkor nehéz időben kijutni a tó közepéről a partra. Arról nem is beszélve, hogy rosszabb esetben az ember esetleg pánikba esik, majd fuldokolni kezd.
Mivel a vízibicikli, gumimatrac használata is fürdésnek számít, az ezekkel közlekedőkre is ugyanúgy vonatkozik minden szabály. Általános elővigyázatosságból aki nem tud úszni, kevés gyakorlattal rendelkezik, vagy rossz a fizikai állapota, lehetőleg csak sekély vízben tartózkodjon, ne merészkedjen messze a parttól, messzire elsodródott tárgyak után pedig még a jó úszók se menjenek.
A fürdést lehetőleg ne közvetlenül étkezés utánra időzítsük és lehetőleg maradjunk a parton, amennyiben alkoholos befolyásoltság alatt állunk.
Télen a jégen való tartózkodásra is oda kell figyelni: van, hogy táblák tiltják a befagyott vízen való tartózkodást, egyéb helyeken pedig csak megfelelő vastagságú, szilárdságú és nem olvadó jégre szabad rámenni. Kivétel nélkül tilos a természetes vizek jegén tartózkodni éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, kikötők területén, folyóvizeken és járművel.
A fenti szabályok be nem tartása esetén a rendőrség és a közterület-felügyelet pénzbírsággal sújthatja a fürdőzőket. A büntetés összege nem haladhatja meg a húszezer forintot, de fontos tudni, hogy csak ott lehet büntetni, ahol a fürdés külön tiltva van, nem pedig a fürdésre ki nem jelölt helyeken.
(Koszorú Kamilla, Marsi Zoltán)