Mi a teendő szén-monoxid-mérgezés esetén?
A szén-monoxid okozta mérgezés a legtöbbször nehezen felismerhető panaszokkal indul, majd később az érintettnek már nincs elegendő ereje cselekedni. Életmentő lehet, ha felismerjük a veszélyt, valamint tudjuk, mi a teendő szén-monoxid-mérgezés esetén.
Mi is a szén-monoxid-mérgezés?
A szén-monoxid (CO) tökéletlen égéskor keletkezik, és mivel az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, súlyos oxigénhiányt okoz a szervezetben, károsítva az agyat, a tüdőt, a szívet. Tartós belélegzés esetén akár halálhoz is vezethet, de gyakran időben elkezdett kezelés mellett is maradandó károsodást okoz.
Veszélyt elsősorban amiatt jelent, hogy színtelen, szagtalan, és megfelelően működő szén-monoxid-érzékelő berendezés nélkül észrevehetetlen, általában csak a rosszullét figyelmeztet a jelenlétére.
Ha mi szenvedünk mérgezést
A szén-monoxid-mérgezésre kezdetben kábultság, fejfájás, fülzúgás, hányinger, szédülés, zavartság, a bőr kipirulása jellemző. Hasonló tüneteket más, kevésbé veszélyes betegség is okozhat, ezért a mérgezést szenvedő hajlamos elbagatellizálni a problémát. A mérgezés későbbi fázisaiban izomgörcsök, hányás, bénulás, majd a legsúlyosabb esetekben eszméletvesztés és fulladás lép fel.
A szén-monoxid-mérgezés tünetei |
A CO-mérgezés tünetei attól függnek, hogy milyen magas a vérben azoknak a hemoglobinoknak (COHgb) a koncentrációja, amelyhez szén-monoxid kötődött, ezért a különböző koncentrációknál másfajta tünetek jelentkezhetnek. A korai tünetek nem jellegzetesek, könnyű más által okozott panaszokkal összekeverni.
|
Bár a tüneteket nehéz felismerni, ha szén-monoxid mérgezés szempontjából potenciálisan veszélyes helyiségben tartózkodunk (kazánház, fürdőszoba, garázs), esetleg többször, több családtagnál is ugyanott jelentkeznek a panaszok, mindenképp gyanakodjunk a mérgezés lehetőségére! Ha a fenti tüneteket észleljük, azonnal menjünk szabad levegőre, hívjunk segítséget (mentők, katasztrófavédelem) a 112-es telefonszámon! Érdemes gyorsan cselekedni, mert előrehaladottabb mérgezés esetén nem biztos, hogy meg tudjuk tenni a szükséges intézkedéseket.
Ha környezetünkben történik a mérgezés
Mivel nem tudhatjuk, hogy a belélegzett káros anyag milyen erősségű és milyen gyakran hoz létre károsodást a szervezetben, ezért mérgezés gyanúja esetén a mentőszolgálat értesítése (112) életmentő kötelességünk akkor is, ha az érintett eszméleténél van, vagy ha tiltakozik az ellátás ellen. A mérgezésnek léteznek hosszabb távú, később jelentkező tünetei is, ezért az orvosi megfigyelésre akkor is szükség lehet, ha a mérgezett eszméleténél van.
- Ha a beteg mozgásképtelen, el kell távolítanunk a veszélyes helyről, lehetőleg friss levegőre. Ha van rá idő, nyissunk ablakot.
- Ha a beteg nincs eszméleténél, de lélegzik, helyezzük stabil oldalfekvésbe.
- Ha a mérgezést szenvedő nem lélegzik, a szabadban kezdjük meg az újraélesztést.
Gázmérgezés esetén azonban ugyanolyan fontos a saját magunk védelme is, mint az áldozat kimentése. Gázzal telt helyiségben a mentés közben semmiképpen se vegyünk levegőt! Lehetőleg csak megfelelő védőfelszereléssel lépjünk be, ha ez nem megoldható, akkor csak egy lélegzetvétellel kibírható ideig tartózkodjunk a zárt térben, utána haladéktalanul menjünk szabad levegőre.
Az újraélesztést se kezdjük el a mérgezés helyszínén, mert ezzel a betegen sem segítünk, és saját magunkat is veszélybe sodorjuk. Ebben az esetben a mentőket és a tűzoltókat is értesítsük.
(WEBBeteg összeállítás - Forrás: Dr. Jóna Angelika háziorvos, Országos Mentőszolgálat, MTI)