Mérgező növények otthonunkban, kertjeinkben

szerző: Dr. Jóna Angelika - WEBBeteg
frissítve:

Minden évben több száz olyan mérgezés fordul elő Magyarországon, amit növények idéznek elő. Kertjeinkben, a természetben és a szobanövényeink között is több olyan akad, amelyek veszélyeiről jó, ha tudunk.

Egyes növények lenyelve okoznak rosszullétet, hányást, sőt akár légzési nehézséget, számos azonban már a bőrre jutva is a bőr kipirosodását, viszketését, felhólyagosodását eredményezheti. Gyermekeinknek minél korábban tanítsuk meg, hogy ismeretlen növényt ne vegyenek a szájukba, hiszen a balesetek nagy része ebből adódik!

Jó, ha tudja!

  • A gyöngyvirágnak minden része erősen mérgező. Ha gyerekek mégis esznek belőle, elsősorban rosszullét, hányás hívhatja fel a figyelmet a bajra. Sajnos okozott már halálesetet az is, hogy a virágot tartalmazó vízből ittak.
  • A legtöbb kertben megtalálható aranyeső szintén mérgező, különösen a termése.
  • A kroton nedve a tápcsatornába jutva erős hányást, hasmenést, égő, maró érzést, a bőrre cseppenve pedig kivörösödést, viszketést okoz.
  • A fikusz erős hasfájást, hasmenést, hányást okoz, amennyiben lenyeli a gyermek.
  • A ciklámen erős hányás, hasmenés, fokozott izzadást, légzési nehézséget okozhat.
  • A diffenbachiának minden része mérgező. A szájban, torokban égő, maró érzés jelentkezik, nyelési nehézség, sőt akár beszédképtelenség is jelentkezhet.
  • A filodendronnak vagy könnyező pálmának a légzőgyökerei tartalmazzák a mérgező anyagot, amely a bőrre vagy a nyálkahártyára kerülve erősen irritálja azt: a bőr kivörösödik, a szájüregben, torokban égő érzés jelentkezik. Mérgezés esetén a gyerek száját jól ki kell öblíteni, majd jégkockát szopogattatni vele.
  • A leandernek minden része mérgező, heves hányást, hasmenést okoz.
  • A szobai kankalin (primula) levélszőrei bőrirritációt okozhatnak, viszketést, hólyagképződést okozva.
  • A mikulásvirág nedve maró hatású.
  • A maszlagnak nemcsak az illata kellemetlen, de minden része mérgező is. Általános nyugtalanságot, beszédzavart, sírógörcsöt, eufóriát, hallucinációt is okozhat.
  • A nadragulya minden része mérgező. Elfogyasztását követően nyugtalanság, izgalom, sírógörcs jelentkezik, súlyos mérgezés esetén epilepsziás rohamot, kómát is eredményezhet. Az évszázadok során sok ember életét oltották ki ezzel a módszerrel.
  • A gyűszűvirág lassítja a szívműködést, súlyos esetben szívelégtelenséget, légzésleállást, továbbá veseelégtelenséget is előidézhet.
A fesorolás nem teljes! Az említettek mellett létezik még számos más mérgező növény is!

Kertjeinkben is számos gombafaj fordulhat elő csapadékosabb napokat követően, amelyek közül több is okozhat mérgezést.

Magyarországon a halálos mérgezések 90 százalékáért a gyilkos galóca a felelős. A gomba elfogyasztása után 8-12 óra múlva hirtelen hányás, vizes nyálkás hasmenés jelentkezik, a gyorsan bekövetkező jelentős folyadékvesztés pedig kiszáradást eredményez. A mérgezés következő stádiumában a gyilkos galóca elsősorban a májat károsítja, amely súlyos esetben a beteg halálát is okozhatja.

Mit tehetünk mérgezés gyanúja esetén?

A bőrre került maró hatású szereket minél hamarabb bő, szappanos vízzel le kell mosni.

Ha a gyermek nagy valószínűséggel evett is a növényből, hívjunk mentőt, majd érdemes minél hamarabb meghánytatni.

Gyermekeket kétéves kor alatt ne hánytassuk, mert nagy a veszélye a hányadék tüdőbe jutásának. Kortól függően 2-3 dl meleg sós (gyermekeknél sómentes) vizet kell inni, majd ujjunkkal ingerelni a garat falát, amíg a hányás el nem kezdődik.

A gyerekek ráharaphatnak ujjunkra, ezért egy vászonkendővel érdemes azt körbetekerni, illetve a hányadék belélegzésének elkerülése érdekében a gyermek törzsét előrehajtani. Amíg a gyomortartalom nem tiszta, a hánytatást 2-3 alkalommal is meg lehet ismételni.

Ha a szülő észreveszi, hogy a gyermeke valamilyen növényből evett, fontos, hogy az első teendők elvégzése után mihamarabb orvoshoz vigye. Súlyos esetben mielőbb hívjon mentőt, vagy ha nem olyan nagy a baj, előbb hánytassa meg, majd utána vigye orvoshoz.

Mutassa meg orvosának a mérgezést okozó növény megmaradt részét is, hiszen ez nagy segítség lehet számára a diagnózis felállításához és a megfelelő kezelés kiválasztásához!

Gombamérgezés vagy ételmérgezés?

Gombamérgezésre utalhat, ha a hányás, hasi görcs mellett esetleg pupillaszűkületet, arckipirulást, nyáladzást, hallucinációt vagy érzékcsalódást, sárgaságot, esetleg ájulást is tapasztalunk.

A gombák ételmérgezést is okozhatnak, ha romlottan, baktériumokkal fertőzötten fogyasztjuk el. Ilyen esetekben az általános mérgezési tünetekhez láz és hőemelkedés is társulhat.

Az orvosi rendelőben

A gyanús növényt elfogyasztott gyermeknél - ha a hánytatás sikertelen - gyomormosást végeznek, súlyos esetben pedig gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat.

A gyomortartalom teljes kiürülése után bőséges folyadékfogyasztás szükséges, hogy segítse a méreganyag kiürülését a szervezetből. Az aktív szén adásával a maradék mérgező anyag szervezetbe történő felszívódását csökkentik, mivel a szén megköti a méreganyagot és elősegíti annak kiürülését. Rendszerint infúzió és vízhajtó adására is sor kerül.

Az orvosi vizsgálatot nem mellőzhetjük a gyanús esetekben, hiszen némelyik, növény által okozott mérgezés akár halálos kimenetelű is lehet.

Dr. Jóna Angelika

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Jóna Angelika

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos
Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram

Dr. Botos Péter

Belgyógyász, Kardiológus, Oxiológus

Eger