Baleset az utakon: gyorshajtás, figyelmetlenség és fáradtság az okok között

Ha az időjárás változik, akkor rendszerint több baleset történik az utakon, ezért ilyenkor az autóvezetőknek még körültekintőbbnek kell lenniük. Melyik a legveszélyesebb útszakasz? Melyik vármegyében van a legtöbb baleset? A WEBBeteg.hu összefoglalója.

A közúti közlekedés olyan, mint egy nagy társasjáték: milliók űzik naponta, írott szabályai vannak, amelyeket a balesetek megelőzése, illetve az emberi élet, a testi épség és egészség védelme érdekében minden közlekedőnek be kell tartania. És tényleg: sajnos sokan játéknak fogják fel az egészet, pedig életekről van szó, a családunk és embertársaink életéről.

Szakértők szerint már kisgyermekkorban meg kellene kezdeni a közlekedésre felkészítő munkát, míg felnőttkorban a szabályok átismétlése, az új előírások naprakész ismerete, valamint azok betartása a legfontosabb feladat, idősebb korban pedig meg kellene fontolni, ki az, aki alkalmas a közúti közlekedésben való részvételre.

- A magyarok szeretnek egyéni és egyedi megoldásokat alkalmazni az utakon, szeretnek eltérni a szabályoktól. A közlekedésben azonban nincs helye az ilyen innovatív megoldásoknak, a szabályok betartására, a biztonságra kell törekedni – hangsúlyozza Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és PR igazgatója.

Az adatok tükrében

Hazánkban 14 634 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt 2024-ben, ebből több mint 4000 eset súlyos sérüléssel zárult, 439 végződött halállal – derül ki a KSH adataiból. Közép-Magyarországon történt a legtöbb ilyen eset (4603), majd az Észak-Alföld következik (2214), a lista végén Dél-Dunántúl (1342) található.

Évtizedek óta Budapest a legkevésbé biztonságos helyszín: a fővárosban 2019-ben volt a csúcs év (4626 közúti balesettel), azóta évről évre csökken a szám: 2023-ban 3094 ilyen eset történt, míg a legfrissebb KSH adatok szerint 2024 első kilenc hónapjában 2266 szerencsétlenséget regisztráltak a főváros útjain.

A legtöbb halálos kimenetelű közúti baleset Pest vármegye után Budapesten történt (59 és 43), majd Bács-Kiskun (36), Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegye (26) következik. A legkevesebb ilyen típusú közlekedési baleset Nógrád és Somogy vármegyében történt (8 és 10 eset).

Az autóvezetőt vagy éppen a kerékpárost és a gyalogost a közlekedési statisztika sajnos nem hozza lázba, amíg ő vagy a családtagja nincs rajta a listán, amíg nem sérül meg súlyosan ő maga vagy valamelyik szerette az utakon, nem veszi komolyan a prevenciót sem. Pedig igen árulkodóak az adatok és közös gondolkodásra ösztönöznek.

- Amennyiben tudjuk egy útszakaszról, hogy az kiemelten veszélyes, esetleg hetente történik ott közlekedési baleset, akkor megvizsgálják a szakemberek, mit lehet tenni ellene, hogyan lehet csökkenteni a veszélyforrást, szükség lehet például forgalomkorlátozásra, körforgalom kiépítésére, az útszakasz fejlesztésére. A mentők is figyelemmel kísérik ezeket a változásokat, mert kiemelkedően fontosnak tartják a balesetmegelőzést – mondja Győrfi Pál a WEBBeteg kérdésére.

A gyorshajtás mellett más fő oka is van a baleseteknek

A közlekedési balesetek főbb okaiban és okozóiban az elmúlt évekhez képest nem történt érdemi változás. Az első és második helyen az abszolút és a relatív gyorshajtás, valamint az elsőbbség meg nem adása szerepel (az összes baleset 27 és 25 százaléka), valamint a kanyarodás szabályainak figyelmen kívül hagyása (16 százalék) és a követési távolság be nem tartása (7 százalék) is ott van a főbb okok között.

A korszerű személyautók előnye a fokozott biztonság, hátránya pedig a dinamikus menet tulajdonság (eleve gyorsabb, agresszívebben gyorsul). Éppen ezért a gyorshajtás a közúti balesetek legfőbb oka, emellett a fáradtság miatti elalvás, elbóbiskolás is jellemző, illetve a zéró tolerancia ellenére gyakori az ittas vezetés, ráadásul volt már rá eset, amikor felmerült a kábítószeres befolyásoltság gyanúja is. Illetve ott van az okok között a vezetés közbeni mobiltelefonálás: elég csupán néhány másodperc, hogy ne az útra figyeljen az autós és már megtörténhet a baleset.

A biztonsági öv használati aránya hazánkban ma még jelentősen elmarad a legfejlettebb közúti közlekedésbiztonsággal rendelkező országok akár 98 százalékos arányától, valamint a gépjárműben utazó gyermekek védettségének jelenlegi szintje sem megfelelő – olvasható a „Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2023-ban” című elemzésben.

- A korszerű személyautók jobban védik az utasokat, mint egy 20 évvel ezelőtti konstrukció, azonban ez csak akkor igaz, ha az utasok használják a biztonsági övet, a gyermekülést – mondja Győrfi Pál. - Amennyiben használta az utas a biztonsági felszerelést, akkor elkerülhető a kirepülésből származó súlyos, akár halálos sérülés. Igaz, hogy a biztonsági öv egy komolyabb erőhatásnál enyhe zúzódást okozhat, de ez sokkal kisebb veszélyt jelent.

A statisztikákból kiderült az is, hogy a személysérüléses közúti balesetek 65 százalékát a személygépkocsi-vezetők, kevesebb mint 10 százalékát a tehergépjármű-vezetők, közel 5-5 százalékát pedig a kerékpárosok és a gyalogosok okozták. Az egyéb eszközök kategóriába (2 százalék) vélhetően bekerültek az elektromos rollerek is, amelyekre külön felhívja a figyelmet az OMSZ kommunikációs és PR vezetője, mint új baleseti forrásra. Védőfelszerelés hiányában, ütközés következtében súlyos koponyasérülést szenvedhet el a rolleres, de halálos kimenetelű esetről is tudunk – teszi hozzá a szóvivő.

Mire kell figyelnünk?

• Szabálykövető magatartás (betartani a KRESZ-t, figyelni a jelzésekre és a többi közlekedőre).
• Biztonsági berendezések használata (itt elsősorban a biztonsági öv használata fontos).
• Vezetésképes állapot az autóra nézve (pl. műszakilag megfelelő autó, az évszaknak megfelelő gumiabroncs).
• Vezetésképes állapot a vezetőre nézve (kipihent állapotban legyünk, nem fogyaszthatunk alkoholt vagy bódító hatású szert (erős nyugtatókat, kábítószert) a vezetés előtt, illetve alatt).

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg