Baleset az utakon: gyorshajtás, figyelmetlenség és fáradtság az okok között
megjelent:
Ha az időjárás változik, akkor több baleset történik az utakon, ezért ilyenkor az autóvezetőknek még körültekintőbbnek kell lenniük. Elkészült Magyarország útjainak kockázati térképe, amely fontos jelzés az autósoknak, figyelve a baleset-megelőzésre.
A közúti közlekedés olyan, mint egy nagy társasjáték: milliók űzik nap, mint nap, írott szabályai vannak, amelyeket a balesetek megelőzése, az emberi élet, testi épség és egészség védelme érdekében minden közlekedőnek be kell tartania. És tényleg: sokan játéknak fogják fel az egészet, pedig életekről van szó, a családunk és embertársaink életéről.
Szakértők szerint már kisgyermekkorban meg kell kezdeni a közlekedésre felkészítő munkát, míg felnőtt korban a szabályok átismétlése, az új előírások naprakész ismerete, valamint azok betartása a legfőbb feladat.
A magyarok szeretnek egyéni megoldásokat alkalmazni az utakon, szeretnek eltérni a szabályoktól. A közlekedésben azonban nincs helye az innovatív megoldásoknak, a szabályok betartására, a biztonságra kell törekedni – hangsúlyozza Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr igazgatója.
Elkészült Magyarország útjainak kockázati térképe. Az uniós finanszírozású SENSoR (Biztonságos utak a délkelet-európai régióban) projekt keretében összesen 15 ezer kilométernyi útszakasz kockázatbecslését végezték el. A térkép elkészülte csak az első lépés, a következő feladat, hogy a közútkezelőknek és az önkormányzatoknak olyan javaslatokat tegyenek, amik megoldást jelenthetnek a térképen látottakra. Hazánkban összesen 2918 kilométernyi útszakaszt vizsgált a Közlekedéstudományi Intézet a SENSoR partnereként. A szakemberek összevetették az egyes szakaszok forgalmi adatait a baleseti statisztikákkal. A zölddel jelölt utak az ott elszenvedett balesetek alapján alacsony kockázatúak, és ahogy sötétedik a szín, úgy nő a kockázat is.
A főváros környékén például az M0-ás körgyűrű zöld. Viszont itt is adódik piros, sőt fekete útszakasz is bőven. A 2-es út körülbelül a Vác-Nagyoroszi szakaszon, a 3-as út egész Pest megyei szakasza (Gödöllőtől majdnem Hatvanig) és a 4-es úton Szolnok előtt érdemes nagyon vigyázni.
A 3-as út Miskolc után szinte teljes egészében piros és fekete (ahogy a Pest megyei szakasza volt), sőt az 4-es és a 41-es úton is érdemes vigyázni a határátkelők felé. Az 4-es út például végig piros és fekete Záhonyig.
Nyugat-Magyarországon a 6-os úton, Pécs után találhatjuk a leghosszabb fekete szakaszt. Pécstől kezdve, egyetlen rövid narancssárga szakaszt kivéve, Barcsig magas kockázatú a 6-os út. Nem rózsás a helyzet a Székesfehérvár-Győr-Szombathely háromszögben sem, bár mindenképpen kevesebb fekete szakaszt látunk, mint az ország többi részén.
A felmérések alapján a magyar autópályák jó minőségűek és alacsony kockázati besorolásúak.
Ezek a térképek elsősorban a közútkezelőknek, az önkormányzatoknak, az autósoknak segítenek a megelőzésben. Amennyiben tudjuk egy útszakaszról, hogy az kiemelten veszélyes, hetente történik közlekedési baleset, akkor vizsgálják meg a szakemberek, mit lehet tenni ellene, hogyan lehet csökkenteni a veszélyforrást, szükség lehet pl. forgalomkorlátozásra, körforgalom kiépítésére, az útszakasz fejlesztésére. A mentők is figyelemmel kísérik ezeket a változásokat, mert kiemelkedőnek tarják a balesetmegelőzést – mondja Győrfi Pál.
Az adatok tükrében
Az autóvezetőt vagy éppen a kerékpárost és a gyalogost a közlekedési statisztika nem hozza lázba, amíg ő vagy a családtagja nincs benne, amíg nem sérül meg súlyosan ő maga, vagy valamelyik szerette az utakon, nem veszi komolyan a prevenciót sem. Pedig igen árulkodóak az adatok és közös gondolkodásra ösztönöznek.
A rendőrség által gyűjtött legfrissebb előzetes baleseti statisztikai adatok alapján 2014 első negyedévében(január és március között) összesen2 996 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 11 százalékkal több, mint 2013 hasonló időszakában. Ha a baleseteket súlyosságuk szerint csoportosítjuk, kiderül: a halálos kimenetelű balesetek száma 2013-hoz viszonyítva 27 százalékkal emelkedett, 2004-hez viszonyítva azonban 50 százalékos csökkenés tapasztalható (242-ről 121-re). A súlyos sérüléses balesetek számában az elmúlt évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedés (753-ról 890-re), míg 2004-hez képest 34 százalékos csökkenés figyelhető meg. A könnyű sérüléses balesetek esetében hasonló jelenséget figyelhetünk meg. Az előzetes adatok alapján a 2013. első negyedévi 268 fővel szemben 2014 első három hónapjában 14 százalékkal többen okoztak személysérüléses közúti közlekedési balesetet szeszesitaltól befolyásolt állapotban.
A gyorshajtás a közutak első számú gyilkosa
Amennyiben az okokat nézzük, az erőhatásoktól és a biztonsági berendezésektől függően nagyon változatos a kép. A korszerű személyautók jobban védik az utasokat, mint egy 20 évvel ezelőtti konstrukció, azonban ez csak akkor igaz, ha az utasok használják a biztonsági övet, a gyerekülést – mondja Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr igazgatója. Amennyiben használta az utas a biztonsági felszerelést, akkor elkerülhető a kirepülésből származó súlyos sérülés, ugyanakkor a biztonsági öv egy komolyabb erőnyomásnál mellkas-sérülést okozhat.
A korszerű személyautók előnye a fokozott biztonság, hátránya pedig a dinamikus menet tulajdonság (eleve gyorsabb, agresszívebben gyorsul). Éppen ezért a gyorshajtás a közúti balesetek legfőbb oka, emellett a fáradtság miatti elalvás, elbóbiskolás is jellemző, illetve a zéró tolerancia ellenére gyakori az ittas vezetés, ráadásul volt már rá eset, amikor felmerült a kábítószeres befolyásoltság gyanúja is.
A statisztikákat figyelve: a közlekedési balesetek főbb okaiban és okozóibanaz elmúlt évekhez képest nem történt érdemi változás. Első helyen az abszolút és a relatív gyorshajtás (873 eset), másodikon az elsőbbség meg nem adása (792 eset), harmadikon pedig az irányváltoztatási, haladási, és bekanyarodási szabályok megsértése (412 eset) áll. A személysérüléses közúti balesetek 65 százalékát személygépkocsi vezetők, 10 százalékát tehergépjármű vezetők, szintén 10 százalékát pedig kerékpárosok okozták. A gyalogosok a közúti balesetek közel 8 százalékát idézték elő.
Igazán elgondolkodtató adat, hogy a TISPOL (European Traffic Police Network) tavaly augusztus végi nemzetközi sebességellenőrző kampánya során hazánkban három nap alatt több mint 8 ezer gyorshajtóval szemben indult eljárás.
Baleseti sérülés: több hónapig is eltarthat a kezelés |
Dr. Patczai Balázst, a PTE ÁOK Mozgásszervi Sebészeti Intézet Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék egyetemi tanársegédjét, ortopéd, traumatológus szakorvost kérdeztük. Egy átlagos nap hány közúti sérültet látnak el a Traumatológián? Milyen sérülésekkel kerülnek be önökhöz? Melyek a leggyakoribbak? Átlagosan mennyi időt töltenek a kórházban ezek a betegek? Több a férfi sérült, mint a nő? |
Fontos mérföldkő a mentésirányítási informatikai rendszer kiépítése
Az Országos Mentőszolgálat 771 mentőegységet működtet az országban, a mentőgépkocsik mellett vannak eset és rohamkocsik, mentőmotorok, valamint mentőhelikopterek is. Évente közel egymillió esetük van, ebből a statisztikák szerint több mint 15 ezer a személyi sérüléssel járó közúti baleset (2013-ban 15 557 ilyen eset volt).
Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr igazgatója a WEBBeteg.hu portálnak elmondta: a mentők folyamatosan monitorozzák, elemzik a feladatszámokat, de ez az összes esetre vonatkozik, beleértve a rosszulléteket, a különböző otthoni és üzemi baleseteket, illetve a közúti baleseteket is. A cél, hogy olyan helyszínre irányítsák a mentőegységeket, ahol több eset van, ahonnan több hívás érkezik, ahol a legnagyobb szükség van a segítségre.
Ezzel kapcsolatban egy nagy előrelépés várható. A mentőszolgálatnak ugyanis május végére teljesen kiépül a mentésirányítási informatikai rendszere, ennek köszönhetően minden adatot pontosan elemezni tudnak. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy olyan rugalmas megoldásokat is alkalmaznak majd, hogy ha például van egy olyan közúti csomópont, útszakasz, ahol a statisztikákat figyelembe véve péntek délutánonként nagy valószínűséggel baleset lehet, akkor már délben a helyszín közelébe küldünk egy mentőautót, hogy közel legyen a segítség – részletezi Győrfi Pál.
Mire kell figyelnünk?
- Szabálykövető magatartás (betartani a KRESZ-t, figyelni a jelzésekre és a többi közlekedőre).
- Biztonsági berendezések használata (a legfrissebb felmérés szerint az első ülésen tízből kilencen csatolnak: legalacsonyabb az övhasználat lakott településen belül a hátsó üléseken, a gyermekek védettsége jelentősen nőtt, de még minden tízedik gyermek védtelenül utazik a gépkocsiban).
- Vezetésképes állapot az autóra nézve (pl. műszakilag megfelelő autó, az évszaknak megfelelő gumiabroncs).
- Vezetésképes állapot a vezetőre nézve (kipihent állapotban legyünk, nem fogyaszthatunk szeszesitalt, vagy bódító hatású szert (erős nyugtatókat, kábítószert) a vezetés előtt, illetve alatt).
Ha fáradt…
Biztonságunk érdekében az is nagyon fontos, hogy ne legyünk ingerült, ideges (pszichésen alkalmatlan) állapotban, továbbá ne legyünk fáradtak, kialvatlanok, amikor a volán mögé ülünk. Sokan nem is sejtik, de a fáradtság az egyik legnagyobb közlekedésbiztonsági kockázat, hatása esetenként az ittas állapottal egyenértékű.
A fáradt vezető csak korlátozottan képes (esetenként képtelen) a jármű biztonságos vezetésére, hiszen mind az információk észlelésének, mind pedig a veszélyek elhárításának képessége súlyos csorbát szenved. A kutatásokon alapuló szakértői vélemények alapján több mint hatszoros a baleseti kockázatunk növekedése akkor, amennyiben fáradtan veszünk részt a közúti forgalomban.
A fáradtság a test válasza a folyamatos fizikai és mentális igénybe vételre, vagy az alváshiányra. Az európai polgárok nem kevesebb, mint 38 százaléka alvászavarokban szenved.
A fáradtság okai:
- a hosszan tartó munkavégzés
- tartós járművezetés
- nem elégséges alvás
- rendszertelen munkabeosztás stb.
Együtt közlekedjünk! |
Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság 1992. évi megalakulása óta a partnerség elvét képviseli a közúti közlekedésben, ezért a Magyar Kerékpárosklub javaslatát felkarolva élére állt az új kampánynak, amely az „Együtt közlekedjünk!” megnevezést kapta. A kezdeményezés valójában egy olyan országos szintű kampány, amely minden közlekedőnek szól, így gyalogosnak, kerékpárosnak, jármű és gépjárművezetőknek, utasoknak, és a partnerség elvét hirdeti. |
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)