Vakságot okozó gyomnövényt találtak Gergelyiugornyán

Magyarországon csak néhány helyen fordul elő a súlyos allergiás reakciókat kiváltó kaukázusi medvetalp, a gyomnövény ugyanakkor gyors szaporodásra képes. Magyarországon jelenleg gyakorlatilag semmilyen veszélyt nem jelent a kaukázusi medvetalp, fontos viszont megakadályozni, hogy elszaporodjon – hívta fel a figyelmet a Magyar Allergia Szövetség elnöke.

A Nébih gyombiológiai mérnökszakértője, Novák Róbert az MTI-nek elmondta, hogy az ernyős virágzatúak családjába tartozó medvetalpnak három faja fordul elő Magyarországon. A kisebb termetű, közönséges medvetalp elterjedt növény Magyarországon, és bár ez a faj is mérgező növény, megbetegedést ritkán okoz. Ugyanakkor a Felső-Tisza vidékén az 1980-as években megjelent a Sosnowsky-medvetalp, amely a kaukázusihoz nagyon hasonló, szintén veszélyes gyom.

A kaukázusi medvetalp, valamint a Sosnowsky-medvetalp azért veszélyes, mert nagy mennyiségben tartalmaz furanokumarinokat. Ezek a vegyületek már a növény megérintése esetén is sérülést okoznak, az adott területen erősen fényérzékennyé válik a bőr. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Szembe kerülve átmeneti vagy akár végleges vakságot okozhat.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy aki ezeket a tüneteket érzékeli magán, minél előbb forduljon orvoshoz. Az idén belterületen, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gergelyiugornyán találtak Sosnowsky-medvetalpat, mintegy 200 négyzetméteren. Itt már mentesítették a területet a Nébih segítségével - jelezte a szakértő.

Novák Róbert elmondta, hogy a kaukázusi medvetalpat a 19. században botanikus kertekben dísznövényként tartották, mivel dekoratív lágyszárú növény, amely akár 3-5 méteresre is megnő. A gyorsan szaporodó inváziós faj azonban kivadult a kertekből, és főleg árterületeken, az utak mentén jelent meg. Európa nyugati és északi részén a második világháború után fokozottan elterjedt, jelenleg főként Nagy-Britanniában, Dániában, Svédországban és Németországban. Magyarországon a zirci arborétum környékén is észlelték.

Kárpátalján a Sosnowsky-medvetalp takarmánynövényként való hasznosításával próbálkoztak, ahol elvadult, és betelepült a Felső-Tisza vidékére is. Emiatt tavaly a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága növényvédelmi felügyelői végeztek felderítést, és azt állapították meg, hogy csökkent a fertőzött terület nagysága - tette hozzá.

A szakértő tájékoztatása szerint a kaukázusi medvetalp és a Sosnowsky-medvetalp a környezetétől jól elkülöníthető, könnyen felismerhető növény, a hatalmas termete miatt. Egyedei sok nedvességet igényelnek, elsősorban az árterületeket kedvelik, ahol a víz is terjeszti a magokat. Az állományok felszámolásához több év kell, mert a növény rendkívül gyorsan regenerálódik, ugyanakkor magjai 15 évig is életképesek a talajban.

Novák Róbert hangsúlyozta: amennyiben a veszélyes medvetalp belterületen található, az önkormányzathoz kell fordulni a mentesítés elvégeztetése érdekében, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

(MTI)