A hőkollapszus - Mit tegyünk az ájult emberrel?
frissítve:
A hőártalommal kapcsolatos esetek közül a leggyakoribb - gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek esetében is - a nagy meleg miatt bekövetkező ájulás, a hőkollapszus.
Mi a hőkollapszus?
A meleg miatti ájulás, azaz a hőkollapszus fontos kritériuma, hogy az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig terjedhet, de sosem húzódik 15 percnél tovább. A rövid ideig tartó ájulás ugyanis a hőártalmak közül már az enyhébb esetben, hőkimerülésnél is bekövetkezhet, a vérnyomás hirtelen esése okozza. A súlyosabb állapot, a hőguta esetében ugyanakkor az eszméletvesztés már tartós, és maradandó agykárosodást is okozhat, ha a testhőmérséklet nem csökken le gyorsan.
A hőkollapszus tünetei
A beteg a hőkollapszus (orvosi kifejezéssel banális hőségkollapszus) előtt bevezető tünetként az alábbiakat érezheti:
- szédülés,
- gyengeség,
- émelygés,
- fülzúgás,
- a látás elhomályosulása,
- fejfájás,
- az egész test hirtelen leizzadása.
Több, egyébként is "ájulós" személy a fenti panaszok alapján előre tudja, hogy el fog ájulni, amit közölhet a közelében tartózkodókkal. Máskor minden előzetes jel nélkül a beteg térde megroggyan, legtöbbször elesik, elvágódik.
A tudat visszatérése után a beteg szavakba önti ájulását, teljes kooperációra képes. Gyermekek nem tudják ezt megfogalmazni: esetükben az elmúlt időszakra való visszaemlékezésben felfedezhető hiányosságok utalnak az eszméletvesztésre.
A hőguta esetén bekövetkező eszméletvesztés során a kísérőtünetek is súlyosabbak: zavartság, dezorientáció, rohamok, a beteg izzadása megszűnik, maga az ájulás pedig tovább tart, a beteg pedig sokszor csak orvosi segítséggel nyeri vissza eszméletét.
Miért ájulunk el a hőség miatt?
A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást.
Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető, ugyanis az izzadással elérhető párolgás az emberi test egyik legfontosabb hőszabályozási eszköze. A verejtékezés ugyanakkor fokozza a folyadékvesztést, dehidratációt előidézve.
Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen a vérnyomás csökkenését eredményezi. A vérnyomásesés miatt az agyi vérkeringésben átmeneti zavar keletkezik, amely a tudat elvesztését vonja maga után.
Hőkollapszus gyakrabban fordul elő a vízhajtó vagy vérnyomáscsökkentő kezelésben részesülők körében, időseknél, krónikus betegeknél. A kevés folyadékfogyasztás mellett az alkoholfogyasztás is fokozhatja a kiszáradást és a szervezetet érő hőstresszt. Az ájuláshoz hozzájárul a hosszabb ideig tartó állás is, alacsonyabb vérnyomás esetén ugyanis a gravitáció tovább nehezíti az agyi vérkeringés fenntartását.
Mikor hívjunk orvost?
Nagyon fontos, hogy hőkollapszus esetén a tudat magától visszatér, a légzés és keringés mindvégig normális. Ebben az esetben a nem fontos mentőt hívni, a vérnyomás és a test túlhevülése orvosi ellátás nélkül is rendezhető.
Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek (akár az ájulás előtt, közben vagy után), a beteg vizeletét vagy székletét maga alá ereszti, a tudat visszatérését követően zavartság, dezorientáltság, beszédzavar vagy bármely más kóros állapot marad hátra - minden esetben minél hamarabb lássa orvos a beteget, mert megvan az esélye, hogy komolyabb kiváltó ok található a háttérben.
Mit tegyünk az eszméletét vesztett emberrel?
Hőkollapszus esetén az első tennivalók célja a keringés támogatása, illetve a test hőleadásának megkönnyítése.
Az ájult beteget minél hamarabb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá, ez segíti a vér áramlását az agyba. Ruházatát lazítsuk meg.
Amennyiben még nem tért magához, ellenőrizzük a légzést és keringést (banális hőségkollapszus esetében ezek normálisak). Ha a beteg elesett ájulás során, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket.
Az eszmélet visszatérése után maradjunk vele, kérdezzük meg, megütötte-e magát, igényel-e segítséget. Itassuk meg, semmi esetre sem alkoholos itallal.
Azok a betegek, akiknél a különböző okból történő ájulások viszonylag gyakran előfordulnak, valószínűleg ismerik már annak mechanizmusát. Ha ismerősünkről tudjuk, hogy közéjük tartozik, melegben (főleg hosszan tartó állás során) mindig igyekezzünk úgy elhelyezkedni, hogy szükség esetén őt megtarthassuk, csökkentve ezzel az esés következtében létrejövő sérülések súlyosságát.
Az ájulás megelőzéséért sokat tehetünk a megfelelő folyadékpótlással, a melegben történő tartós állás elkerülésével, a túlságosan nagy hőingadozás mérséklésével.
Hasznos
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
További felhasznált forrás: Országos Mentőszolgálat
