Mikor gyanakodjunk belső vérzésre? Mi a teendő?

Belső vérzés esetén, bár nincs szemmel látható vérzés, a vérzés a testüregek felé történik. Jelentéktelen eltéréstől az életet veszélyeztető vérzésig jelentkezhetnek a tünetek, ez függ a vérzés típusától és helyétől, az esetleges érfali sérüléstől és a véralvadási rendszer működésétől is.

Mikor gondoljunk belső vérzésre? Mi okozhatja? Mi a teendő belső vérzés gyanúja esetén?

Nagyon sokféle belső vérzés lehet, ezért ezeket röviden összefoglalni nagyon nehéz.

• Kialakulhat sérüléshez, balesethez társultan. Abban az esetben gyanakodhatunk belső vérzésre, ha a sérült testén sérülésre utaló nyomot látunk (véraláfutást, a végtag törésére utaló furcsa elhelyezkedését), vagy ha tudjuk, hogy balesetet szenvedett. A sérült zavartsága, nyugtalansága, később aluszékonysága, eszméletvesztése is figyelemfelkeltő lehet. Egyértelműbb jel a sápadt, hűvös, nyirkos bőr, a szapora pulzus, valamint ha a beteg fájdalomról, szomjúságról, ájulásérzésről, szédülésről számol be. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, feltétlenül kérjünk orvosi segítséget!
• Ha a fülből, vagy az orrból történő vérzés a koponyát ért nagy erejű ütés után lép fel – ha az illető magasról leesett, autóbalesetet szenvedett vagy más módon megütötte a fejét – és a vér halványabb piros, esetleg rózsaszín, híg, vizesnek tűnő, az súlyos sérülésre, koponyaalapi törésre utal! Azonnal értesítsük a mentőket!
• Műtét kapcsán vagy invazív beavatkozást követően ezért szükséges megfigyelni a beteget, és szükség esetén képalkotó és labormódszerekkel ellenőrizni az állapotát.
• Spontán vagy alapeltérés következtében, pl. gyomorban vagy bélben lévő fekély vagy éreredetű vérzés, méhen kívüli terhesség esetén is felléphet.
• A véralvadási rendszer eltérése kapcsán is jelentkezhet (pl. vérzékenység esetén hemofíliások ízületi bevérzése).
• Daganat érfalat erodáló hatása következtében is kialakulhat, vagy jelentős gyulladás kapcsán, ahol az érfal is sérül.
• Véralvadásgátló szedése esetén is felléphet, de nemcsak attól önmagában, hanem hajlamosító tényező jelenlétében.

Ha belső vérzésre van gyanú, kérjünk orvosi segítséget minden esetben!

Honnan eredhet a vérzés? Mit tegyünk a különböző esetekben?

Koponyaűri vérzés: Trauma, műtét, daganat, érsérülés kapcsán léphet fel.

Fülvérzés: Elsősorban sérülést követően léphet fel. A beteg fejét hajtsuk a sérült oldal felé és helyezzünk a fül elé tiszta textíliát, de ne dugjuk be a fület!

Orrvérzés: Az orrvérzés általában egyszerű esetben orrpiszkálás, orrfújás, magas vérnyomás következtében lép fel, és ha nem nagy a vérveszteség, úgy nem jár súlyos következményekkel. Orrvérzés esetén szintén fontos a vérzés elállítása, és az, hogy a vér ne kerülhessen a légutakba, illetve lenyelve a gyomorba. A sérült üljön le, hajtsa előre a fejét, szájon át lélegezzen, tamponáljuk az orrát.

Szövetközti vérzések: egész enyhe eset is felléphet, pl. vérvétel kapcsán, de akár úgynevezett kompartment szindrómát okozó súlyos állapot is kialakulhat. Amennyiben a vérzés a megfelelő nyomás ellenére sem csillapodik 20-25 percen belül, a beteget kórházba kell juttatni.

Mellűri és hasűri vérzés: légzési nehézséget, köhögést, hasűri vérzésnél hasi fájdalmat, görcsöket, általános állapotromlást okozhat. Nagyon nehéz megítélni, mi okozhat életet veszélyeztető állapotot, így ha nem szűnő panasz, vagy romló általános állapot észlelhető (szapora pulzus, eső vérnyomás, hideg verejtékes bőr, eszméletvesztés, romló tudatállapot), szükséges az azonnali orvosi segítség.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus