Crush szindróma - A balesetek áldozatait fenyegető súlyos, életveszélyes állapot

A crush szindróma (más néven Bywaters-szindróma) elsősorban balesetek, katasztrófák áldozatainál alakulhat ki. Az izmok zúzódása vagy egyéb sérülése az izomszövet elhalásához, vese- vagy májelégtelenséghez vezethet. A sérült baleset helyszínén történő ellátása jelentősen befolyásolja a crush szindróma prognózisát.

Háttere

Crush szindróma akkor alakul ki, ha a vázizomzat valamely részének súlyos sérülése következtében az izomszövetek károsodnak, elhalnak, ezáltal közvetve akut vese- vagy májelégtelenséget okozva. Szisztémás, tehát az egész szervezetet érintő betegségről van szó. A nekrotikus folyamat az egész szervezetre, de elsősorban az érintett szervrendszerekre terjed ki.

A nekrózis a sejtek, szövetek elhalását jelenti, visszafordíthatatlan folyamat, amit az érintett terület gyulladása indít be, ennek hatására falósejtek érkeznek a vérárammal a sérült régióba a káros anyagok eliminálására. A nekrotikusan elhaló szövetekben apoptózis, programozott sejthalál is zajlik.

A crush szindróma okai

A crush szindróma elsősorban földrengések és más környezeti katasztrófák áldozatainál fordulhat elő. A sérültek általában súlyos zúzódásos izomsérüléseket szenvednek, ami az izomszövetek elhalásához vezet. Balesetek következtében fellépő mechanikai izomsérülések is crush szindróma kialakulásához vezethetnek. De a crush szindróma oxigénhiányos állapotok, például tűzeset miatti szén-monoxid-mérgezés következménye is lehet. Kialakulhat tehát kompartment szindróma következtében, de lehet malignus hipertermia (a testhőmérséklet veszélyes túlmelegedése) következménye is.

Az izomszövetek károsodásakor mioglobin nevű fehérje szabadul fel. Noha a vese- és májelégtelenség okaként számos forrás ezt a proteint jelöli meg, ezt az összefüggést máig sem sikerült minden kétséget kizáróan igazolni. A sokkhatás következtében a szervek vérellátása csökken, ez okozza a szervek működésének szisztémás leállását.

A balesetek, földrengések és tűzesetek (égési sérülés, szén-monoxid-mérgezés) sok áldozatának sokkos állapotban csökken a keringő vértérfogata. A szív pumpateljesítménye hanyatlik, az erek tónusa csökken. Ily módon a szervek hipoxiás állapotba kerülhetnek.

A crush szindróma jelei, tünetei

Jellemző nueurológiai tünet a sérült testrész érzészavara, esetleg bénultsága vagy zsibbadása. A crush szindrómás pácienseknél elsőként a sokk jelei állapíthatók meg. A vázizmok zúzódása izomelhaláshoz vezet. A keringés helyreállítása után reperfúziós trauma alakul ki. Ennek során az izomsejtek lebomlanak és kálium, foszfor, valamint mioglobin szabadul fel, ezeknek az anyagoknak a szintje a vérben megemelkedik.

Gyakran alakul ki hiperkalémia (a vér megemelkedett káliumszintje), ami szívritmuszavarokhoz vezethet. A vérkeringés helyreállítása után gyakorta elhalnak a májsejtek, aminek következtében sárgaság (icterus) alakul ki. A sejtek elhalása a veseszöveteket is érinti. Ha a sérült nem részesül szakszerű szakorvosi ellátásban, rövid időn belül bekövetkezik a halál. Röviddel a halál beállta előtt a páciens látszólag szinte teljesen tünetmentes.

Diagnózis

Ideális esetben a crush szidnrómát már az elsősegélynyújtó diagnosztizálja. A mentőorvos szemrevételezéssel tudja diagnosztizálni az állapotot, a kórházban pedig vértesztekkel erősíthető meg a diagnózis.

Prognózis

A prognózis (gyógyulási esély) elsősorban az elsősegélynyújtástól függ, minél hamarabb és minél szakszerűbb ellátást kap a sérült közvetlenül a baleset után, annál jobbak az esélyei.

A megfelelő kezelés az izomelhalás következtében kialakuló súlyos szervi károsodásokat megelőzi és ezáltal javítja a sérült kilátásait.

Ha a sérült a baleset helyszínén vagy a kórházban nem megfelelő kezelést kap, annak halálos kimenetele lehet. Ha a baleset helyszínén a vese- vagy májelégtelenségnek még semmi jele nem észlelhető, mindez akkor is bekövetkezhet a legrövidebb időn belül.

A crush szindróma kezelése

A crush szindróma kezelése a baleset helyszínén kezdődik. Az elsősegélynyújtó és a mentőorvos általi ellátás a beteg kilátása szempontjából döntő jelentőségű. A zúzódást szenvedett területeket, amilyen gyorsan csak lehet, szorosan be kell kötözni. A vértérfogat pótlására infúziót kell adni, ami semmi esetre sem tartalmazhat káliumot!

Ha az áldozatot betemetődésből mentik vagy nehéz tárgy esett rá és az okozta a végtag elhalását, akkor az érintett testrészek szoros bekötözése még azelőtt kell, hogy történjen, hogy az áldozatra nehezedő tárgyat leemelnék, mivel különben a sérülés helyén keletkezett anyagok a vérárammal eljutnának a vesékig veseelégtelenséget okozva.

Ugyanilyen fontos az is, hogy a sérült ne kapjon olyan infúziót, ami káliumot tartalmaz, kapjon viszont nátrium-hidrogén-karbonátos infúziót.

Ha ezeket az alapelveket figyelmen kívül hagyják, akkor a sérült meghalhat közvetlenül a mentést követően. A keringési rendszer helyreállításával ugyanis a szív és az érrendszer túlerőltetődhet és halálos sokk alakul ki. A páciens EKG-ját folyamatosan figyelni kell.

A vérelektrolitok szintjét rendszeresen vérgázelemzéssel kell ellenőrizni, és az infúziót a sérültnek folyamatosan kell kapnia óránként 1,5 literrel pótolva. Ily módon megakadályozzák a hipotenzió, a veseelégtelenség, az acidózis, a hiperkalémia és a hipokalcémia kialakulását.

A sebeket a kórházban műtéti úton kezelik. A sérült antibiotikumot és a tetanusz fertőzés elleni védekezés céljából ellenanyagot és védőoltást kap.

A crush szindróma kialakulásának megelőzése

A crush szindróma elméletileg minden baleset okozta izomkárosodás következtében kialakulhat. A megelőzés szempontjából döntő jelentőségű az érintett végtagok szoros bekötözése közvetlenül a baleset után. Szintén fontos a megelőzés szempontjából a vértérfogat növelése szigorúan káliummentes infúzióval.

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: symptomat.de, Crush-Syndrom (DocCheck Flexikon)
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó