A napszúrás tünetei, megelőzése és kezelése

Dr. Kónya Judit
szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos; Dr. Csuth Ágnes, családorvos - WEBBeteg összeállítás
frissítve:

A napszúrást (insolatio) sokan csak apró kellemetlenségnek tartják, pedig komoly egészségügyi probléma lehet, akár az életet veszélyeztető állapot is kialakulhat.

A szervezet meleg érzése 30-35 foknál jelentkezik, a környezeti melegre hőleadással válaszol. A napszúrást - mint neve is mutatja - tartós, hosszabb ideig történő, tűző napon tartózkodás váltja ki. Ilyenkor a levegő felmelegedése miatt pozitív hőmérleg alakul ki a szervezetben, mely káros folyamatokat indít el.

Ehhez járul hozzá a fedetlen fejet érő napsütés direkt hatása, ami által a fej hőmérséklete jóval meghaladja a test hőmérsékletét. Amennyiben hosszabb ideig, fokozott hősugárzás éri a fejet, tulajdonképpen felmelegszik az agy – erre mondja a szaknyelv, hogy hőguta alakul ki. A megnövekedett hőmérséklet következménye a koponyaűri nyomás fokozódása és az agyhártya izgalma. A túlzott napozás az egész szervezetet igénybe veszi, fellép az agyműködés zavara, megváltozik a vérkeringés, nem tudja leadni a szervezet a felesleges hőt, és túlmelegszik.

Napszúrásra hajlamosító tényezők

A napszúrás az egészséges embereknél is előfordulhat, ám egyes alapbetegségek és kóros állapotok nagyban hajlamosítanak kialakulására. A fokozott felmelegedésre nagyobb esély van időskorban, túlöltözés esetén, a folyadékpótlás hiányakor vagy fizikai megterheléskor.

Tényezők, amik ronthatják a hőtoleranciát:

  • alapbetegségek (pl. egyes pszichiátriai problémák, magas vérnyomás, generalizált érelmeszesedés)

  • gyógyszerek (a pszichiátriában alkalmazott antipszichotikus szerek is ilyenek)

  • egyéni adottságok

A napszúrás legjellemzőbb tünetei

Enyhe panaszok: fejfájás, szédülés, kábaság, émelygés, gyengeség, szomjúságérzet és hányinger formájában jelentkezhet. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben.

Súlyos esetben: a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki, a beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti.

Csecsemők esetében: jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető. A kisbaba enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozgásokkal reagál, kipirosodik, belázasodik, valamint hányás és akár eszméletvesztés is felléphet.

Teendők napszúrás esetén

A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön, s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot – lehetőleg vizet, és sohasem alkohol- vagy koffeintartalmú italt, ugyanis ezek gyorsítják a folyadékvesztést.

Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges!

Súlyos esetben a fenti teendőkön túl mindenképpen a mentők vagy orvos értesítése is szükséges, mivel a beteg intézeti megfigyelést igényel. Csecsemőket minden esetben lásson orvos!

Napozási tanácsok
1. Napozás előtt 20-30 perccel érdemes felkenni a fényvédő krémet, ugyanis legalább ennyi idő kell az anyagnak, hogy beszívódjon és kifejtse hatását.

2. Három óránként meg kell ismételni a krémezést.

3. Ha vízbe megyünk vagy túlzottan verejtékezünk, még gyakrabban. Mindig legyen nálunk folyadék – inkább víz vagy tea, mint cukrozott üdítő.

4. Védjük fejünket kendővel vagy sapkával, legyen nálunk egy vékony, könnyű anyagú felsőruha is, amit felvehetünk.

5. Jobb a fokozatosság elve, hiszen a szervezetnek alkalmazkodnia kell a környezeti változásokhoz. Egy-egy alkalommal inkább csak 5-10 perccel növeljük a napon töltött időt.

6. Felhevült testtel sose ugorjunk be hirtelen a vízbe, először hűtsük le magunkat.

A napszúrás megelőzése

A legfontosabb, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjon a tűző napon. A kisgyermekeket, csecsemőket soha ne tegye ki a direkt napfényre, játék közben viseljenek fehér (de legalább világos) kalapot, és gyakran kínálja őket folyadékkal. Erős nyári napsütés esetén soha ne tartózkodjon hosszabb ideig az autóban, utazáskor mindenképpen rögzítsen az ablakokra árnyékoló alkalmatosságot.

Kapcsolódó Hogyan védjük meg gyermekeinket a nap káros sugaraitól? | Az UV-sugárzás káros hatásai

Gyakori kérdések
Égési sérülés után

Egy forrázásos balesetből adódóan égési sérülést szenvedtem mindkét alkaromon, valamint a hasamon és mellkasomon. Lehet napoznom égési sérülés után?

Károsíthatja a szemet?

Káros-e a szemre, ha csukott állapotában napozunk? Csak azért, mert ugye a szoláriumban is adnak rá egy eszközt, ami letakarja. Szükséges védeni a szemet?

Okozhat problémát a protézis?

Szabad-e szoláriumba járni és napozni rendszeresen, ha csípőprotézis van beépítve. A protézis okozhat problémát?

Tanácsok kánikula idejére:

  • Gyermeket és állatot még rövid időre se hagyjon a gépkocsiba bezárva!

  • A nagy melegben hűtse magát, és megfelelően pótolja az izzadással elveszített folyadékot és sót. Kirándulásra, utazásra mindig vigyen magával folyadékot.

  • Különösen vigyázzanak egészségükre kánikula idején az idősek, szív-, vese-, máj- és cukorbetegségben szenvedők. Ügyeljen a gyermekekre, a kórházakban, időseket ellátó intézményekben gondozottakra – ők fokozottan érzékenyek a meleg és a napsugárzás hatására.

  • A nagy melegben korlátozza a fizikai aktivitást, 11 és 15 óra között lehetőleg tartózkodjon árnyékban, hűvös helyen.

  • A napon hagyott gépjárművek igen gyorsan felmelegedhetnek, ezért ajánlott utazás előtt alaposan átszellőztetni az utasteret. A meleg gépjárműben utazás rosszulléthez, akár ájuláshoz is vezethet, így fokozott a balesetveszély.

Kapcsolódó Napszúrás csecsemőknél, kisgyermekeknél

WEBBeteg logó

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Bak Marianna, biológus szakfordító; Netdoktor.de, Tóth András, újságíró
Orvos szakértőink: Dr. Kónya Judit, családorvos; Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Cikkajánló

HELLP-szindróma
HELLP-szindróma

Mi okozza? Mit tehet a megelőzés érdekében?

Boka- és lábdagadás
Boka- és lábdagadás

Érrendszeri rendellenesség okozhatja.

WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram

Dr. Botos Péter

Belgyógyász, Kardiológus, Oxiológus

Eger