Helyi sugársérülések és a sugárbetegség kezelése

Sugárbaleset esetén azonnal mentőt kell hívni. A sérültek életmentése, életveszélyes állapotuk megszüntetése elsődleges. A páciens állapotának stabilizálása után következhetnek a dekontaminálást (a szennyező anyagtól való mentesítést) szolgáló intézkedések.

A sérültet, érintetteket a sugárforrástól el kell távolítani, ki kell menekíteni, megakadályozva ezzel, hogy még több radioaktív anyag kerüljön a szervezetükbe. A rendőrség és az illetékes hatóságok értesítése után intézkedni kell a további személyek sugárexpozíciójának megelőzéséről, a kárhelyet kordonnal le kell zárni és az oda való bejutást meg kell akadályozni, kivéve a mentésben résztvevők és a kárhely felszámolásában részt vevők számára. A sugárbeleset elhárítását és a sugársérültek ellátását törvény szabályozza.

A sugárszennyeződések eltávolítása

A páciens kórházban történő elkülönítése után óvatosan eltávolítják a ruháit. Az orvos elsőként a sebeket dekontaminálja (mentesíti), azaz fiziológiás sóoldattal kiöblíti és steril vattacsomóval felitatja. A dekontamináció után kötéssel fedi a sebet, hogy a test többi részének lemosása során ne kerülhessen radioaktív anyag a sebbe. A radioaktív anyaggal érintkezett bőrfelületeket szappannal és meleg (nem forró!) vízzel alaposan, de finoman és óvatosan le kell mosni. A testhajlatok, ráncok és körmök megtisztítását kiemelt gondossággal kell végezni! Vegyszereket, erős hatású tisztálkodó szereket, kefét, durva szivacsot nem szabad használni, mivel ezek felsérthetik a bőr hámrétegét.

Amennyiben a haj szappannal és vízzel nem mentesíthető a radioaktív anyagtól, tanácsos levágni ollóval. Erre a célra semmi estre sem szabd borotvát használni, mert az felsértheti a bőrt, és a seben keresztül a radioaktív anyag a szervezetbe kerülhet.

A sebek és a bőr dekontaminálását addig kell folytatni, amíg a Geiger-számláló (az ionizáló sugárzás érzékelésére, kimutatására szolgáló eszköz) azt jelzi, hogy a radioaktivitás megszűnt vagy majdnem teljesen megszűnt, azaz addig az időpontig, amikor a lemosással a radioaktivitás mértéke jelentősen már nem csökkenthető vagy a tisztálkodás folytatásával sebek kialakulását kockáztatnák. Az égési sérüléseket finoman le kell öblíteni, de dörzsölni szigorúan tilos!

Ha a szembe került radioaktív anyag, akkor a szemzugba irányított víz- vagy steril fiziológiás sóoldatsugárral dekontaminálják a szemet.

Teendők a szervezetbe jutott sugárszennyezés esetén

Radioaktív anyag a tüdőn, az emésztőrendszeren és a bőrön keresztül is bejuthat a szervezetbe.

Ha valaki radioaktív anyagot nyelt, annak halmazállapotától függően lehet gyomormosással eltávolítani. A szájüreget alaposan és többször ki kell öblíteni fiziológiás sóoldattal. Bizonyos kémiai kezelésekkel néhány radioaktív anyag felszívódása csökkenthető vagy szervezetből való kiürülése felgyorsítható. Némelyik radioaktív anyag szervezetből való kiürülését intravénásan vagy orálisan (az adott anyagtól függ, hogy melyiket hogyan szabad alkalmazni) adott gyógyszerekkel lehet elősegíteni. A specifikus eljárás kiválasztásához specialista orvos bevonása válhat szükségessé.

Kálium-jodidot (tabletta vagy túltelített oldat formájában) akkor adnak, ha radioaktív jóddal került kapcsolatba az illető. A kálium-jodidot külső és belső kontamináció esetén egyaránt alkalmazzák, pl. atomkatasztrófa miatti radioaktívjód-sugárterhelés és radioaktív jód lenyelése esetén. A kálium-jodid más radioaktív anyagokkal szemben nem nyújt védelmet. Ha radioaktív jód lenyelése után röviddel kálium-jodidot vesz be az érintett, akkor a kálium-jodid nagyon hatékonyan akadályozza meg a radioaktív jód felvételét a pajzsmirigybe, ezáltal csökken a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének és sérülésének kockázata. A jódra érzékenyek, bizonyos pajzsmirigybetegségekben szenvedők és a jódallergiások nem kaphatnak kálium-jodidot!

A dietiléntriamin-pentaacetát (DTPA) kalcium-trinátrium-sója vagy cink-tirnátrium-sója a plutónium, az ittrium, a kalifornium és az amerícium távozását szolgálja, az alumínium-foszfát oldat a radioaktív stroncium ürülését segíti elő, a poroszkék pedig a radioaktív cézium, rubídium és tallium ellen lehet hatásos.

Radioaktív stroncium ellen a kalcium (kalcium-foszfát) oldatot is használják orálisan az ugyanígy alkalmazott alumínium-foszfát mellett. A nagyon hatékony kálium-jodid kivételével ezen szerek terápiás céllal történő adása csak 25-75 %-kal csökkenti a kockázatot.

Sugárbetegek tüneti terápiája

A hányinger és a hányás, hányáscsillapító gyógyszerekkel (antiemetikum) enyhíthető. A kiszáradás intravénás folyadékpótlással (infúzió) előzhető meg, illetve kezelhető.

A sugárterhelés okozta fekélyek vagy gyomorfekély miatti fájdalom fájdalomcsillapítókkal enyhíthető. Ha a sebek idővel nem gyógyulnak be megfelelően, akkor terápiaként bőrátültetés vagy egyéb orvosi eljárás jöhet szóba.

Ha a szervezet egészét érte nagy dózisú sugárterhelés, akkor sugárbetegség alakul ki, melynek attól függően, hogy mely szervrendszer az elsődlegesen érintett, három típusát különböztetjük meg:

• csontvelői betegség
• gasztrointesztinális betegség
• központi idegrendszeri (vagy kardiovaszkuláris) betegség.

A különféle típusok részben átfedhetik egymást.

A sugárbetegeket elkülönítve, steril környezetben kezelik, hogy megakadályozzák a kórokozókkal való érintkezést, a fertőzések kialakulását.

A gasztrointesztinális betegségben szenvedők hányáscsillapítókat, fájdalomcsillapítókat és infúziót kapnak. A táplálást parenterálisan kell kezdeni. Ha a beteg lázas, azonnal széles spektrumú antibiotikumot adagolnak neki. A leggyakoribb halálok a felülfertőződés miatti szeptikus sokk.

A csontvelői betegségben szenvedők vérátömlesztést kapnak és a vérképzést támogató növekedési faktorokat adnak nekik a vérzések elkerülése és a vérszegénység megelőzése érdekében. Széles spektrumú antibiotikumot is kapnak a neutropénia (kórosan alacsony neutrofilszám) következtében kialakuló neutropéniás láz megelőzése, vagy mérséklése érdekében. A csontvelő súlyos károsodása esetén csontvelő-átültetésre vagy őssejt-transzplantációra is sor kerülhet.

A központi idegrendszeri érintettség általában halálhoz vezet. A kezelés a tünetek, a fájdalom, a félelem, a légszomj és a görcsök enyhítését szolgálja.

További fontos tudnivalók

A teljes egészségügyi személyzetnek, akik a sérülttel, beteggel érintkeznek, védőruházatot, védőfelszerelést kell viselnie. Várandós nők nem mehetnek a sérült, beteg közelébe.

Minden tárgyat és eszközt, amivel a sérült érintkezésbe került, izolálni kell mindaddig, amíg a kontamináció (radioaktív anyaggal való szennyeződés) már igazoltan nem áll fenn.

A radioaktív anyaggal szennyezett hulladékot (pl.: ruhadarabok, eszközök stb.) az erre a célra kialakított tárolóba vagy zsákba kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a „RADIOAKTÍV HULLADÉK” feliratot.

Ha sugárbeleset ugyan nem következik be, de felmerül a gyanú, hogy valaki radioaktív anyaggal érintkezett, ruhát kell cserélnie, le kell zuhanyoznia és mentőt kell hívni hozzá.

WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; flexikon.doccheck.com/de/, msdmanuals.com/de/, merckmanuals.com/de/
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus