Hogyan ismerhető fel a higanymérgezés?

Hogyan következhet be krónikus higanymérgezés, és mik a higanymérgezés első jelei? Vannak kezelési lehetőségek?

A higany előfordulása

A higany egy nehézfém, amely többek között elemekben, hő- és lázmérőkben, vetőmagok kezelésére (csávázás) használt növényvédő szerekben, fungicidekben (gombaölő szerek) és fertőtlenítőszerekben fordulhat elő.

A higany a környezetszennyezés - elsősorban a vizeké - következtében a táplálkozási láncba kerülhet, és így, illetve higanytartalmú gőzök belélegzésével - például kémiai iparban dolgozók esetében, vagy amalgám fogtömések szakszerűtlen eltávolításakor - mérgezést okozhat.

Egy ismert példa a környezetszennyezésből származó mérgezésre a Minamata-betegség (Minamata-szindróma, Minamata-kór). Japánban az ’50-es években a Minamata nevű város 1500 lakója kapott súlyos mérgezést, mert annak az öbölnek a vizébe, amelyből származó halakat és tenger gyümölcseit fogyasztottak, egy műanyaggyár szennyvize került. A mérgezetteknél idegrendszeri zavarok, izomsorvadás alakult ki. Az újszülöttek pedig, akik édesanyja terhesen fogyasztotta a higannyal szennyezett élelmiszereket, fejlődési rendellenességekkel születtek. Több mint 120 ember meghalt.

Higanymérgezés - Mi történik?

Mérgezés esetén a higany a májban, a lépben, a vesékben és az agyban tárolódik, és csak lassan választódik ki a veséken keresztül. A krónikus higanymérgezés első jelei nem specifikusak,

• fáradtság,
• fej- és végtagfájdalmak,
• fogínygyulladás,
• a fogak meglazulása,
• fokozott nyálképződés,
• hasmenés
• és a vesét érintő gyulladások jelentkezhetnek.

Később felléphetnek az idegrendszer károsodásának jelei, így

• izomrángások,
• hangulatingadozások
• izgatottság,
• félelem,
• hallás-, látás-, érzés-, beszéd- és járászavarok,
• illetve a tanulási és koncentrálási képesség csökkenése,
• valamint személyiségbeli változások.

Akut higanymérgezés általában baleset következtében léphet fel, és mindig kórházi intenzív osztályos kezelést igényel. A krónikus higanymérgezés kezelése járóbeteg-ellátás keretében (ambulánsan) történik. A higanymérgezés vérvizsgálattal mutatható ki.

Határértékek a vérben és a vizeletben

Az úgynevezett biológiai munkahelyi toleranciaérték (BAT) az a felső határérték, ami mellett még kizárt az egészségkárosodás lehetősége, higany esetében ez a vérben 50 ɥg/l (mikrogramm/liter), a vizeletben pedig 200 ɥg/l, normál esetben a vérben mért értéknek 20 ɥg/l alatt kell lennie. A leleten feltüntetett eredményeket mindenképpen szakorvossal kell megbeszélni, mivel a referenciatartomány számos tényező függvénye és a különböző laborok más-más referenciatartományokkal dolgozhatnak, illetve a megfelelő kezelési módot is szakorvosnak kell kiválasztania.

A higanymérgezés kezelése

A higanymérgezés kimutatásához szükséges vérvételt a háziorvosnál lehet kezdeményezni. Amennyiben beigazolódik a higanymérgezés, akkor úgynevezett kelációs terápiát (kellátterápia) alkalmaznak olyan anyagokkal, amelyek a higanyt megkötik, így inaktiválják azt és gondoskodnak a szervezetből való gyorsabb kiürüléséről. Ehhez úgynevezett kelátképzőket, szelént és cinket használnak, valamint kiegészítésként a szervezet támogatására A-, C- és E-vitamint.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; netdoktor.at
Lektorálta: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos