A bordatörés

A mellkasi sérülések közül a bordatörés a leggyakoribb. Legtöbbször a középső bordák (4-8.) törnek, repednek. Általában a hónalj vonalában elől vagy hátul, leggyakrabban csak egy helyen, de nagyobb trauma hatására akár több borda több helyen is törhet.

Izolált bordatörésnek nevezik, ha csak egy borda törik el, sorozat bordatörésnek, ha egyszerre több. Ablakos bordatörés akkor jön létre, ha egyszerre több borda törik el és a mellkas sérült része besüpped.

Tünetek

Tipikus az érintett oldalon fellépő éles, szúró fájdalom, amely mozgáskor, légvételkor, köhögéskor erősödik. A fájdalom erősödésének elkerülése érdekében a bordatörött beteg felületesen lélegzik, piheg, igyekszik nem mozogni. A mellkas megnyomásakor fellépő fájdalom pontosan a törés helyén jelentkezik, olykor recsegés is hallható. Néha, a törvégek elmozdulásakor tapintható is a törés.

Okok

A bordatörések nagy részét traumák okozzák (közlekedési baleset, a mellkas összenyomása, direkt ütés stb.). Bizonyos háttérbetegségek esetén azonban elenyésző külső hatásra vagy akár maguktól is eltörhetnek a bordák. Ilyen betegség az osteoporosis vagy egyes rosszindulatú tumorok (pl. prosztatarák), melyek a csontokba adnak áttétet, ezáltal gyengítve azokat.

Bővebben A csontritkulás megelőzése, rizikófaktorai és kezelése

Szövődmények

A bordatörés, főleg a sorozat bordatörés a mellkasi és hasi szervek sérülésével szövődhet. A törött bordák éles vége megsértheti a mellkasi nagyereket, idegeket, a szívet, a nagy légutakat, a tüdőket, az alsó bordák a májat, a lépet és a veséket is. Ezek mind súlyos következményekkel járhatnak, ezért nagyon fontos az azonnali orvosi vizsgálat.

Diagnózis

A fizikális vizsgálat során az orvos megtapintja a bordákat, figyeli be- és kilégzés során a mellkas mozgását, fonendoszkóppal hallgatja a légzést. Elsődleges feladat a súlyos szövődmények felismerése, kizárása.

A fizikális vizsgálat után különböző képalkotó vizsgálatok segítenek a pontos diagnózis felállításában. Kétirányú mellkasröntgenen a törések nagy része látszik, és a tüdők is jól vizsgálhatóak általa. Hasi ultrahangvizsgálat szükséges az alsó bordák, kiváltképp a bal oldali alsó bordák törése esetén a lépsérülés kizárása céljából. Mellkasi CT-felvételen a röntgenen nehezen észrevehető repedések is látszanak és a belső szervek esetleges sérülései is feltűnhetnek. Egyéb képalkotó eljárásokra csak speciális esetekben van szükség. (Ha a törés nem nagy trauma hatására következik be, olyan vizsgálatokra van szükség, melyek a háttérben álló lehetséges osteoporosis vagy rák kimutatását célozzák.)

Kezelés

Szövődménymentes esetekben a bordatörés kezelésének fő célja a fájdalom csillapítása, a légzés segítése és a tüdőgyulladás megelőzése. Az elégtelen fájdalomcsillapítás miatt a légzőmozgások csökkentek maradnak, a beteg nem köhög, mindezek növelik a tüdőgyulladás kialakulásának esélyét.

A fájdalomcsillapításon kívül légzőtorna, fizikoterápia, a légutakban összegyűlt váladék eltávolítása javasolt, amíg a borda magától meggyógyul (5-6 hét).

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos