Indokolt esetben hívjuk a mentőket a betegekhez

Számos olyan életveszélyes helyzet van, amikor azonnali orvosi beavatkozásra, a mentők értesítésére van szükség. Ám sok esetben hívják a mentőket olyan betegekhez is, akiknek ellátását a háziorvossal vagy szakorvossal telefonon is lehetne egyeztetni, a segítő tájékoztatást követően pedig megvárni a vizsgálatot.

Azt is meg tudják a családorvostól kérdezni, hogy értesítsék-e a mentőket, illetve ez mikor nem indokolt. Ezt a folyamatot sokan elfeledik és ok nélkül elvonják az agyonterhelt mentőszolgálat munkatársait a súlyos, életveszélyes betegek ellátásától.

A koronavírus-világjárvány második évében, a vakcinák felvétele ellenére is – nem beszélve a vírustagadó, az oltásoktól elzárkózó emberekről – a mentőket a COVID-19-gyanús betegekhez túl gyakran riasztják a családtagok, amit – ha nem közvetlen életveszélyről van szó – elsőként telefonos egyeztetéssel lenne érdemes kezdeni. Jó tudni, hogy a PCR-tesztelést is az Országos Mentőszolgálat munkatársai végzik napi szolgálatuk mellett. A súlyosbodó tünetekkel megbetegedett, ráadásul oltatlan, koronavírussal fertőzött betegeket pedig nem lehet speciális kórházi kezelés nélkül hagyni. Őket is a mentők szállítják a sürgősségi, illetve a COVID-osztályokra az előírt védőfelszerelésben, majd ezután minden parányi szögletét fertőtleníteni kell a mentőautónak a mentőállomás kijelölt helyén. Amíg ez nem történik meg, újabb betegszállítást az érintett kocsival nem végezhetnek.

A magyar egészségügyi rendszer is túlterhelt, különösen a koronavírus-világjárvány megjelenése óta. Ha olyan panaszunk van, vagy bármely családtagunknak, ismerősünknek, és épp mi tudunk segítséget nyújtani, s nem a COVID-19-cel van összefüggésben, pillanatok alatt döntenünk kell, mikor hívjuk a 104-es vagy a 112-es segélyhívót. Mérlegelésre van szükség, hogy egy kisebb vágásos sérüléshez, ránduláshoz, fogfájáshoz, begennyesedett körömágyhoz ne a mentőket tárcsázzuk. A koronavírus-járvány kezdete óta túlórákkal sem tudják az összes, mentőket nem is igénylő betegellátást biztosítani. Kevés a mentőkocsi és mentőorvos, mentőtiszt, szakápoló, ápoló és a sofőr.

Dr. Szabó Éva háziorvost kérdeztük, milyen esetekben hívják a páciensek, a hozzátartók a mentőket, s mikor a háziorvosukat vagy az orvosi ügyeletet.

- Vannak, akik könnyen pánikba esnek, és eszükbe sem jut öt perces mérlegelés után eldönteni, mikor kihez forduljanak orvosi tanácsért, ellátásért. Ha mégis megmaradt a rossz beidegződés, és a sürgősségi betegellátó valamelyik osztályán köt ki a páciens – mert nem vette be a napi gyógyszereit, s felment a vérnyomása, netán fronthatástól szenved –, nem küldik haza, ellátják az orvosok. Csakhogy lehet, hogy ezzel egy időben egy másik beteg agyvérzéses tünetekkel várja a mentőket, mert az élete múlhat a gyors beavatkozáson – sorolja dr. Szabó Éva belgyógyász–családorvos. Így a két éve tartó, mindenki életét megkeserítő világjárvány idején megnyugtató lenne, ha az emberek fel tudnák ismerni, hogy egy görcsoldó fájdalomcsillapító vagy precíz sebellátás, netán némi pihenés migrén esetén segítség lehet. Ha előjött a derékfájdalmunk, de nincs végtagzsibbadás, vizelet-, széklettartási gond, bénulással járó tünet, az ágynyugalom és fájdalomcsillapító szelídítheti a kínokat. Ha influenzától szenvedünk, de nem lép fel lázgörcs, s bármilyen addig nem észlelt rendellenesség, mégis nyugtalanító az állapotunk, vagy ünnepnap, hétvége, éjszaka van, előbb a háziorvosi ügyeletre kell telefonálni. Bátran hívják a háziorvosukat is, másnap azonban tanácsos vele újra konzultálni, indokolt esetben szakorvoshoz fordulni. A mentőket vészhelyzet esetén riasszuk!

- Mi a helyzet azokban az esetekben, amikor a mentők késve érkeznek, és nem a legközelebbi egészségügyi intézménybe viszik a valóban súlyos beteget?

- Minden betegséget ellátó intézménynek megvan a pontos helye körzet szerint, ami a fővárosban különösen összetettebb feladat a mentők számára. Ezt a szabályt tartani kell. Kritikus helyzetben a mentősök ennek ellenére a legszakszerűbb döntést hozzák. Gyakorta, az azonnali orvosi ellátás miatt, nem utaztatják a beteget a távolabbi kórházba. Ennek megítéléséről, pontos rendjéről, menetéről nincs jogosultságom tájékoztatást adni, mert nem a szakterületem. Jó pár éve magam is mentőn teljesítettem szolgálatot. Emberpróbáló feladat mentőorvosnak lenni.

- Mikor hívjuk a mentőket, ha valóban nagyobb bajt érzünk, sejtünk, mint amihez a telefonos segítség elegendő lenne?

- A nem szűnő, erős mellkasi, hasi, fej- és nőgyógyászati jellegű eltérés, a stroke és a szívinfarktus gyanúja, mellkasszorítás, görcsös kórképek, fulladás, kezelhetetlen allergiás sokk, bármilyen jellegű, szűnni nem akaró vérzés esetén. Nehézlégzéskor, félrenyelés és idegen tárgy nyelése esetén. Ugyancsak hívjuk a mentőket, ha végtagbénulásra utaló tünet, beszédzavar, ájulás, szűnni nem akaró, bármilyen jellegű vérzés lép fel. Kiszáradást, vészes hányást, kontrollvesztést, szűnni nem akaró szédülést észlelve. Rohamszerű, agresszív dühkitöréskor, ami a mentálisan sérült beteg környezetére és önmagára is veszélyes lehet. Netán, ha olyan epilepsziás roham lép fel, amit nem tudunk uralni családtagunk mellett.

Ha csecsemőről, kisgyermekről van szó, és riasztóak bármely tünetek – főként, ha arra addig nem volt példa –, tarkómerevségkor, kiszáradáskor, sárga vagy szürke bőrszín észlelésekor, tudatzavar, lázgörcs esetén.

A légutak mindig maradjanak szabadok, a betegeket biztonságos helyzetbe kell fordítani, de tilos ide-oda forgatni, emelgetni.

Ha elfolyt a kismama magzatvize, vagy terhességi toxikus állapotra gyanakszunk, amiben a figyelmes férjnek, családnak bátran kell viselkednie, ne kísérjük a saját kocsinkig a terhes nőt. Bízzuk a szakszerű ellátást a mentőorvosokra, mentőtisztekre, ápolókra.

Ugyancsak orvosi kontrollt igényel az áramütés, az égési sérülés, bármely magasabb helyről való zuhanás, és minden mérgezéses állapot.

Ezt olvasta már? Mit tegyünk égési sérülés esetén?

Mentőt kell hívni, és nem közönyösen továbbhajtani vagy sétálni, ha valaki ájultan fekszik a köztéren, lépcsőházban, vagy ha bármilyen, személyi sérüléssel járó balesetet látunk. A tömegbaleset pedig több mentő hívását igényli. Mindig legyünk pontosak, nyugodtak, és azokra a kérdésekre feleljünk, amit az ügyeletes mentésirányító kérdez a telefonvonal másik végén.

- Milyen információkra legyen felkészülve a telefonáló, aki a mentőket hívja? Mit kérdeznek tőle?

- A telefonáló nevét, a pontos tartózkodási helyet, ahová a mentőt várják, a beteg nevét, egyértelmű tüneteit, életkorát, nemét, hány sérültről van szó. Amennyiben stabil elsősegélynyújtó tudással rendelkezünk, a mentők érkezéséig kezdjük meg a szakszerű újraélesztést, mellkaskompressziót, a vérzés csillapítását, a beteg oldalra fordítását, és amennyiben állapota azt igényli, tegyük szabaddá a légutakat. Bármilyen kétségünk támad, a betegirányító telefonos útmutatása szerint járjunk el. Ha több sérült van, azonnal kérdezzük meg, van-e orvos, egészségügyi dolgozó a közelünkben. Ha megérkeztek a mentők – jó, ha valaki fogadja őket –, nem kell pánikhangulatot kelteni, ha a szakemberek az újraélesztő készüléket, a defibrillátort használják. Életet mentenek.

A mentésirányítók két éve mindenkor megkérdezik, hogy igazolt koronavírusos-e a beteg, vannak-e arra utaló tünetei, s COVID-19 elleni védőoltást kapott-e a beteg.

- Mi történik, ha a koronavírus tünetei okozzák az aggasztó állapotot?

- A szakemberek a megfelelő védőfelszerelésben érkeznek, a vizsgálat után döntenek, és semmiképpen nem kockáztatnak, ha a beteget koronavírusosnak vélik. A pácienst tipikus tünetek esetén a területileg illetékes COVID-ellátást szolgáló sürgősségi osztályra szállítják. A kórházakban a precíz protokollvizsgálatok után hamar kiderül, hogy fertőzött-e az illető. Az állapotától függően helyezik el a megfelelő COVID-osztályon. Ha a vizsgálatok után bizonyossá válik, hogy nem koronavírussal fertőződött a beteg, a diagnózisnak megfelelő orvosi ellátásban lesz része. Ez minden más páciensre is igaz.

Ez is érdekelheti

• Sürgős-e a sürgős? Miért olyan hosszú a várakozási idő a sürgősségi ellátás során?
• A 112-es segélyhívó egész Európában hívható

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Szabó Éva, háziorvos