A vízből kimentett fuldokló ellátása - Elsősegélynyújtás

A vízbe fulladás gyorsan és csendesen megtörténhet, és évente ijesztően sok halálesetet okoz. Alábbi cikkünkben azokat a tudnivalókat és elsősegélynyújtási tanácsokat vesszük sorra, amiket mindenkinek érdemes elolvasnia, mielőtt a családdal vagy a barátokkal a vízpartra, strandra vagy élményfürdőbe indulna kikapcsolódni.

Ha valaki vízbe fullad, az még akkor is észrevétlen maradhat, ha barátok vagy családtagok vannak a közelben. A gyermekeket a víz közelében mindig felügyelni kell, pár centiméteren belül is megfulladhatnak. Gyermeke biztonsága érdekében ne hagyatkozzon kizárólag a felhajtóerőt segítő eszközökre, például úszógumikra, matracokra, vagy karúszókra, mindig tartózkodjon a gyermekekkel.

A legtöbb fulladásos haláleset másodlagos fulladásból, vagy a torokban fellépő izomgörcsből ered, amely a légutak elzáródását okozza, és sokszor már a mentés után, a parton következik be.

Milyen panaszokat tapasztalunk a vízből kimentett betegen?

A fuldokló betegen a mentés után az alábbi tünetek figyelhetőek meg:

• pánik, félelem, izgatottság, vagy eszméletvesztés;
• erőltetett, szabálytalan légzés, apnoe (légzéskimaradás);
• cianózis (a bőr, nyálkahártyák, körömök kékes elszíneződése a vér szén-dioxid tartalmának emelkedése miatt);
• tüdőödéma jelei;
• görcsroham, végül keringésleállás és hipotermia (kihűlés).

Felnőtteknél az életveszélyt elsődlegesen a heveny hypoxémia (alacsony véroxigénszint) és nem a folyadék légutakba kerülése (aspiráció) okozza. Rendszerint még jelentős mennyiségű víz sem haladja meg azt a mértéket, ami a léghólyagocskákból képes nehézség nélkül felszívódni.

Vízi baleset lehetséges aspiráció nélkül is, ilyenkor úgynevezett reflexes légzésmegállás történik a fej víz alá kerülésének, illetve reflexes gégegörcs a gégét érő víznek a hatására.

Amikor víz áramlik a tüdőbe, légutakba, a biológiai kórállapot a folyadéktól függően kétféle lehet:

• több mint két liter édesvíz annak alacsony ozmotikus nyomása révén hypovolémiához (vérmennyiség kóros csökkenése) és hemolízishez (a vörösvérsejtek károsodása, szétesése),
• ugyanennyi sós víz (pl. tengervíz) annak magas nyomása révén tüdővizenyőhöz, hypovolémiához és hemokoncentrációhoz (a vér folyadéktartalmának csökkenése, a vér "besűrűsödése") vezet.

A fulladásos sérültek általában nagy mennyiségű vizet nyelnek le, és ezért nagy valószínűséggel hánynak. Előfordulhat, hogy időnként az oldalára kell fordítania őket, hogy ne lélegezzenek be hányást a tüdejükbe.

Felnőttek vízi balesete esetén a kihűlés előtt többnyire már megáll a keringés. Akár percek-órák alatt súlyos tüdővizenyő fejlődhet ki, másodlagos légzészavart okozva. A lehűlés ugyanakkor növeli a hipoxiatűrést, azaz a szervezet egy bizonyos pontig - különböző élettani folyamatokon keresztül - képes alkalmazkodni az oxigénhiányos állapothoz.

Fontos, hogy más súlyos kórképek (például szívinfarktus, epilepsziás roham) is vezethet vízi balesethez, ezáltal vízbefulladáshoz. Ilyen esetben ezen rohamok ellátása is szükséges lehet.

Milyen lépéseket tegyünk meg a mentés kezdetén?

Ne veszélyeztesse magát, amikor egy sérültet próbál kimenteni! Ha eszméletlen ember van a vízben, távolítsa el őt a vízből, amilyen gyorsan csak tudja, de ne menjen be a vízbe, hogy megmentse a fuldoklót, ha nem tud úszni. Ilyenkor kérjen segítséget mástól.

Amikor a sérültet kimentették a vízből, először el kell végezni egy elsődleges állapotfelmérést:

1. Ellenőrizze a légzést! Helyezze a fülét a személy szája és orra mellé - érzi a levegőt az arcán? Nézze meg, mozog-e a személy mellkasa.
2. Ha a személy nem lélegzik, ellenőrizze a pulzust! 10 másodpercig ellenőrizze a személy pulzusát.
3. Ha nincs pulzus, indítsa el az újraélesztést.

Ha azt állapítja meg, hogy a sérült nem reagál, és nem lélegzik, kérjen meg egy segítőt, hogy hívja a mentőket a 112-őn sürgősségi segélyért az újraélesztés megkezdésekor, egy másik személy (ha tartózkodik a közelben ilyen) értesítse a vízi mentőket.

Kérjen meg egy segítőt, hogy keressen és hozzon magával egy defibrillátort, ha elérhető ilyen a közelben. Ne hagyja magára a sérültet, hogy maga keressen defibrillátort, a mentő hozni fog egyet.

Fordítsa a sérültet a hátára, döntse meg a fejét, és emelje fel az állát, hogy megnyissa a légutakat. Ha továbbra sem lélegzik, kezdje el az újraélesztést. Azonnal használjon defibrillátort, amint rendelkezésre áll.

Ha egyedül van, és hívta a mentőket (112), használja a kihangosító hangszórót a telefonján, hogy elindíthassa az újraélesztést, miközben a mentők irányítójával beszél.

Fontos a hipotermia (kihűlés) megelőzése, amit laikusként is könnyen megtehetünk: a vizes ruházat eltávolítása, és minden felesleges mozgatás kerülése. Ezzel megakadályozhatjuk a hideg perifériás vér centrális irányú (a létfontosságú szervek irányába történő) áramlását, ami csak tovább rontaná a sérült állapotát.

Ha meleg van, és nem sokáig volt a vízben a sérült, akkor azt tapasztalhatja, hogy a fuldokló gyorsan kezdi visszanyerni az eszméletét. Ha ez megtörténik, gyorsan helyezze őt nyugalmi helyzetbe, hogy segítsen neki a víz elvezetésében és a hányásban. Folyamatosan ellenőrizze, hogy lélegzik-e a sérült, és továbbra is szabadok-e a légutak. Ha hideg van, addig nem kezdik visszanyerni az eszméletüket, amíg a testük nem elég meleg.

Az alapvető beavatkozások vízbe fulladásban az eszméleti állapottól függően, a mentők kiérkezéséig: lapos fektetés 15-30 fokban megemelt felsőtesttel (ha a vérnyomás megengedi koponyaűri nyomás fokozódás gyanújában), vagy stabil oldalfektetés, a légzés folyamatos ellenőrzése mellett. A kiérkező mentőszolgálat orrszondán vagy maszkon át szükség szerint oxigén adását, és infúziós vénabiztosítást kezdhet, állapottól függően szükség lehet intubálásra, megítélés szerint gyomorszondára is.

A gyermekkorban előforduló vízbefulladás eseteire ugyanazok az alapelvek vonatkoznak, mint felnőttkorban. A következőkre kell különösen figyelni: a gyermekek a nagyobb testfelület folytán gyorsabban kihűlnek, emellett az oxigénhiányos állapothoz való alkalmazkodás részeként a perifériás szövetek oxigénfelhasználása csökken a szív és az agy javára. Különbség, hogy gyermekek esetében az újraélesztés a befújással kezdődik.

A másodlagos fulladás

Aki fulladás közeli helyzetben volt, azt orvosi vizsgálatnak kell alávetni. A túlélt betegek még nincsenek véglegesen túl az életveszélyen, mert megfelelő ellátás nélkül perceken, órákon belül súlyos tüdőödéma alakulhat ki, és ez úgynevezett „másodlagos fulladáshoz” vezethet.

Másodlagos fulladás akkor is előfordulhat, ha kis mennyiségű víz került a tüdőbe. A tüdő ilyenkor irritálódik és begyullad, és elkezd folyadékot szívni a tüdőt ellátó vérből az alveolusokba (a tüdő légzsákjaiba). Ez a reakció akár 72 órával azután is előfordulhat, hogy a sérült felgyógyult. A sérült állapota ilyenkor hirtelen súlyosbodhat, és súlyos légzési nehézségek léphetnek fel. Ha ez megtörténik, azonnal hívjon mentőt!

A cikkben ismertetett lépések nem helyettesítik az elsősegélynyújtási tanfolyamot, sem a mentők mihamarabbi értesítését, de jó támpontul szolgálhatnak baleset esetén, vagy előzetes tájékoztatásul.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom: Sönke Müller: Sürgős esetek ellátása (Semmelweis Kiadó, Budapest 2007); First Aid for a Drowning Adult, Baby or Child (First Aid for Life); Drowning Adult (St John Ambulance)