Kompartment szindróma
A kompartment szindróma egy igen súlyos kórkép, mely akár a végtag elvesztéséhez is vezethet. Elsősorban trauma, sérülés után jelentkezik, hirtelen fellépve, vagyis akutan, amikor egy végtagot sérülés ér – törés, zúzódás, lágyrészben vérömleny keletkezik, de akár súlyos égésnél is számolni kell a megjelenésével.
Hogyan alakul ki a kompartment szindróma? Mi okozhatja?
A kialakulásának megértéséhez tudni kell, hogy az izmokat rostos tok – hüvely – veszi körül, így lényegében egy zárt, adott térfogatú tér alakul ki. Az adott területen a kialakult lágyrészduzzanat, ödéma, vérzés, izomsérülés, de akár a törés következményében lévő szövetszaporulat, törtvégek elmozdulása miatt az adott térfogatú területen téraránytalanság alakul ki. Emelkedik a nyomás, az érintett területnek romlik a vérellátása, emiatt pedig az oxigénellátása is. A romló oxigénellátás következtében további szövetelhalás alakul ki.
Következményesen egyébként az elhalt szövetekből felszabaduló anyagok akár hirtelen kialakuló veseelégtelenséget is okozhatnak, ilyenkor a vizelet sötétté válik, megkevesbedik, vagy nincs is vizeletürítése a betegnek.
Ritkán előfordul enyhe, krónikus forma, pl. fel nem ismert sérülés, tartós megerőltetés esetén.
Milyen tünetei lehetnek a kompartment szindrómának?
Az érintett terület – elsősorban végtag – heves fájdalma. Feszülés, zsibbadás, akár mozgáskorlátozottság, bénulás.
Megvizsgálva a végtag duzzadt, hyperaemias (vérbő), feszes, akár livid – lilás – elszíneződés látható rajta. Társulhat hozzá szapora szívverés, vérnyomásváltozás, láz, elesett állapot, a vitális mérhető paraméterek romlása.
A kompartment szindróma diagnosztizálásához szükséges vizsgálatok
Az orvos a fizikális vizsgálaton túl vérvételt rendel el, illetve ultrahang, röntgen, esetleg CT vagy MR segíthet a diagnózisban, amennyiben az nem egyértelmű.
Krónikus enyhébb, de elhúzódó esetekben nehezebb a diagnózis felállítása.
Hogyan kezelhető a kompartment szindróma?
A folyamat gyorsan, órák alatt alakul ki, kialakulására utaló jel esetén is azonnali orvosi beavatkozást igényel, mely elsősorban műtét, az érintett terület nyomás alóli felszabadítása, feltárása.
Kiegészítő kezelésként antibiotikum, vérzéscsillapítás, gyulladáscsökkentés lehet szükséges, a kórállapottól függően.
Krónikus esetben inkább pihenés, tüneti terápia, gyógytorna segít a panaszok megszüntetésében.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus