Az ólommérgezés: veszélyforrások és tünetek

Ólommérgezésről akkor beszélünk, ha az ólom lerakódik a szervezetben, ez hónapokat, éveket vehet igénybe. Az ólom már kis mennyiségben is komoly egészségi problémákat okozhat.

A 6 év alatti gyermekek különösen érzékenyek az ólommérgezésre, súlyos szellemi és fejlődésbeli károsodást okozhat náluk a mérgezés. Az ólomtartalmú festékek, az ólommal szennyezett por, víz, játékok, kozmetikumok, talaj az ólommérgezés legfőbb forrásai.

Az ólommérgezés forrásai

• Talaj. A talajba jutó ólom, mely a gázolajból vagy festékekből származik, évekig jelen lehet. Sok nagyvárosban és forgalmas autóút melletti talaj esetén ez jelenleg is aktuális probléma. Hasonlóan az ólómmérgezés forrása lehet a bauxitgyártás során keletkező vörösiszap is.
• Víz. Ólomcsövekből juthat ólom az ivóvízbe.
• Ólomtartalmú festékek. Korábban elterjedtek voltak, ma már nem használják ezeket a festékeket, főleg régi házakban találkozhatunk még ma is ólomtartalmú festékekkel. A falról lepergő festékforgácsokat sajnos a gyerekek néha nyalogatják, lenyelik, ez komoly károsodást okozhat.
• Az akkumulátorok ólomtartalma is okozhat ólommérgezést. Az akkumlátorbontás jelentősége növekvő tendenciát mutat. Előfeltétele a használaton kívüli akkumulátorok gyűjtése és a bontóhelyre történő szállítása. Az említett tevékenység jelentős környezeti veszéllyel jár, ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy ez veszély és nem ártalom. A hulladék ólom feldolgozása a felmerülő jelentős költségek ellenére - beleértve a környezetvédelmi költségeket is - igen nyereséges tevékenység. Exportálása többnyire a szomszéd országokba történik, ahol feldolgozzák. Évente általában 4-5 ólommérgezés történik itthon, de volt rá példa, hogy 2010-ben egyszerre 28 embert vittek kórházba ólommérgezéssel. A betegek mindegyike egy akkumlátor-gyártással foglalkozó üzem dolgozója volt.
• A házi por is tartalmazhat ólmot.
• Néhány importált konzervdoboz is tartalmazhat ólmot.
• Tradicionális gyógynövények, kozmetikumok. Főleg Dél-Ázsiából, Indiából származó termékek esetében számoltak be nagyobb mennyiségű ólomtartalomról.

Milyen tünetek utalhatnak ólommérgezésre?

Enyhe ólommérgezés esetén sokan tünetmentesek. A jelentkező tünetek általában hetek vagy még hosszabb idő alatt alakulnak ki, néha fel-fellángolva.

Már kis mennyiségű ólom jelenléte (10 mikrogramm/dl) komoly szervi károsodásokat okozhat. A legkomolyabb veszélynek az agy van kitéve, visszafordíthatatlan károsodások alakulhatnak ki. Ettől magasabb ólomszint (25 mikrogramm/dl) esetében a vesék és az idegrendszer károsodása alakul ki. Ettől is magasabb ólomszintek görcsrohamokat, eszméletvesztést, halált okozhatnak.

A 2 éves kor alatti gyerekek fokozottabban érzékenyek az ólomra, ezért válik halálos áldozattá minden negyedik ólommérgezett kisgyermek. Érdekes tény, hogy míg a felnőttek bélrendszere a tápcsatornába került nehéz fémnek csak 5-10%-át szívja fel, addig a gyermekeknél ez az arány megközelíti az 50 %-ot!

• Az ólommérgezés tünetei gyermekeknél: Vérszegénység, lassult izom- és csontnövekedés, halláskárosodás, tanulási zavar, idegrendszeri és vesekárosodás, mozgáskoordinációs zavar, beszédzavar, magatartási zavar alakulhat ki.

• Az ólommérgezés tünetei felnőtteknél: Vérszegénység, szürkehályog, a hím ivarszervek károsodása, emésztési zavarok, magas vérnyomás, memóriazavar, koncentrálási nehézség, idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki. Terhesség során szövődmények léphetnek fel, például vetéléssel, koraszüléssel lehet számolni.

Hogyan kezelhető az ólommérgezés?

Az ólommal szennyezett tárgyak kiiktatása alapvető. Emellett alkalmazhatóak még kelátionok, melyek megkötik az ólmot és a vizeleten keresztül kiürítik. Alkalmazható még EDTA (etilénidiamin-tetraecetsav), mely szintén kelátképző, és megköti, illetve segít kiüríteni a mérgező ólmot.

Olvasson részletesen a különböző mérgezések esetén nyújtandó elsősegélyről a WEBBetegen

(WEBBeteg - Forrás: MayoClinic lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)