Laktózintolerancia - A betegség felismerése, kivizsgálása és kezelése

A laktózt (tejcukrot) a laktáz nevű enzim alakítja át a vékonybélben felszívódó glükózzá és galaktózzá. Ha ez az enzim hiányzik, az laktózintoleranciát okoz, azaz a szervezet nem tudja átalakítani és hasznosítani a cukrot.

Mi a laktózintolerancia?

A laktóz a tejben és a tejtermékekben előforduló diszacharid, egy természetes összetett cukor, amit a laktáz nevű emésztőenzim alakít át a vékonybélben felszívódó egyszerű cukrokká. A lebontáshoz szükséges enzim teljes vagy részleges hiánya laktózintoleranciát, más kifejezéssel laktózérzékenységet, tejcukor-érzékenységet okoz. Ekkor a tejcukor nem emésztődik meg, és ez (az elfogyasztott laktóz mennyiégétől, illetve az enzimtermelés szintjétől függően) változatos emésztőrendszeri panaszokat okoz.

Laktózérzékenység esetén a tejcukor vizet szív a bélbe és tejfogyasztást követően hasmenést okoz. A vastagbélbe jutó tejcukrot a bélbaktériumok megerjesztik, rövidláncú zsírsavakra, végül széndioxidra és hidrogénre bontják le, a hasmenés mellett fokozva a haspuffadást, bélgázképződést. A fruktóz és a szorbitol nagy mennyiségű fogyasztása is hasonló tüneteket produkálhat.

A laktózérzékenység okai, típusai

A laktózérzékenység változatos formában jelentkezhet. Különböző típusaiban fennállhat születéstől fogva, de az életkor emelkedésével párhuzamosan is növekszik az előfordulása, illetve a tartósan és átmenetileg is jelentkezhet.

Felmérések szerint jóval többen gondolják magukról azt, hogy laktózérzékenyek, mint ahány embernél ténylegesen jelentkezik a betegség. Ebben szerepe lehet annak, hogy egy-egy túlzott tejfogyasztást vagy átmeneti laktázhiányt követően tartósnak gondolják állapotukat az érintettek.

Veleszületett laktózintolerancia

Az öröklődő laktázhiány nagyon ritka, genetikailag meghatározott kórkép, amikor egy génmutáció miatt nem termelődik laktáz. Ebben az esetben már az anyatejes táplálás alatt hasmenéses panaszok jelentkeznek, és rendszerint korán diagnosztizálják a betegséget. A laktázhiány az öröklődő forma esetén teljes, azaz egyáltalán nem termelődik enzim, és tartós állapot.

Tejfogyasztást követően sok csecsemőnél és kisgyermeknél jelentkezhetnek panaszok, de ebben az életkorban ezt többnyire a jóval gyakrabban előforduló tejfehérje-allergia okozza.

Elsődleges (primer) laktózintolerancia

A laktáz enzim termelődésének szintje a születés után a legmagasabb, ezután az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, genetikailag meghatározott, egyéni ütemben. Egyes kutatók nem is betegségnek, hanem természetes élettani folyamatnak tekintik az enzimszint csökkenését. A laktózérzékenység általában 20-40 év között jelentkezik, de idősebb korban olyanoknál is megjelenhet, akik korábban gond nélkül meg tudták emészteni a tejet és a tejtermékeket.

A laktózérzékenység ezen formájában az enzimtermelés csökkenése fokozatos, az enzimtermelés fennmarad, nem alakul ki teljes laktázhiány. A panaszok kezdetben csak nagy mennyiségű tej- vagy tejtermékfogyasztás után jelentkeznek, majd az életkor növekedésével egyre kisebb mennyiség után is jelentkezhetnek a panaszok.

Az életkorral összefüggő elsődleges laktózintolerancia tartós állapot.

Másodlagos laktózintolerancia

A másodlagos vagy szerzett laktózérzékenység egy a vékonybelet (is) érintő betegség következménye, azaz valamilyen más egészségügyi probléma okozza a laktáz enzim hiányát.

Enzimhiányt okozhat többek között bélrendszeri fertőzés (gyomor-bélhurut), antibiotikumkezelés, lisztérzékenység, Crohn-betegség, daganatok sugár- és kemoterápiája, rövidbél szindróma, cukorbetegséghez társuló bélmozgászavar.

Egyes krónikus betegségek (rövidbél szindróma, diabétesz) esetén állandó jelleggel fennmaradnak a panaszok tejfogyasztást követően. Sokaknál azonban átmeneti jelleggel is jelentkezhet a laktózérzékenység, azaz a bélrendszeri fertőzés utáni gyógyulást, az antibiotikumkezelés vagy a kemoterápia után a bélflóra regenerálódását követően megszűnnek az emésztési panaszok, a tejtermékek fokozatosan visszavezethetők az étrendbe. Koraszülött babáknál is gyakori az átmeneti laktázhiány.

A másodlagos laktózérzékenység életkortól független, azaz felnőtteknél és gyermekkorban egyaránt jelentkezhet. Érdekesség, hogy a laktázhiányos nők egy része a terhesség alatt visszaszerzi a laktózbontó képességet, ennek oka valószínűleg a lassabb bélmozgás és a megváltozott bélflóra lehet.

Gyermekkorban Mi okozhat laktózintoleranciát gyermekeknél?

Hogyan lehet felismerni a laktózérzékenységet?

A laktózérzékenység tünetei

Abban az esetben gondoljon laktózintoleranciára, ha tej vagy tejtermék fogyasztása után 30-120 perces időtartamban emésztési problémák jelentkeznek:

• hasmenés, laza széklet,
• haspuffadás,
• gyakori teltségérzet,
• hasi fájdalom,
• hányinger, hányás,
• a fentiek következtében kóros fogyás.

A tünetek jelentkezésében jelentős egyéni különbségek vannak, a laktáz enzim aktivitásának függvényében. Egyeseknél (ahol alacsony vagy teljesen hiányzik az enzimtermelődés) már kisebb mennyiségű tejtermék is okozhat panaszokat, míg másoknál (ahol csak kisebb mértékben csökkent a laktáztermelődés) kis mennyiség elfogyasztása még nem jár tünetekkel.

A tejtermék fajtájától is függhetnek a panaszok, a laktózintoleráns betegek többsége a savanyított, erjesztett formákat (tejföl, túró, joghurt) jobban tolerálja, mint a nyers tejet. A tehéntej mellett a kecske- és a juhtej is tartalmaz laktózt, így ezek fogyasztása után is jelentkeznek a tünetek.

Kivizsgálása

A laktózérzékenység diagnosztizálására funkcionális tesztek használhatók, ezek a következők:

• Hidrogén kilégzési teszt - Jelenleg a hidrogén kilégzési teszt a választandó diagnosztikus eljárás. A páciens laktózt tartalmazó tesztitalt fogyaszt el. Három órán át félóránként a kilélegzett levegőmintákban mérik a hidrogén koncentrációt. A kiindulási értékhez képest 20 ppm koncentrációnövekedés a laktáz hiányára utal.

• Laktóztolerancia teszt - Laktóz fogyasztását követően mérik a vércukor emelkedésének mértékét vénás vérvétellel. A vizsgálat két órán át tart és félóránként történik a vérvétel.

• Tejtolerancia teszt - A fentihez hasonló, csak nem tiszta laktózt fogyaszt, hanem tejet iszik a beteg.

• Laktózmentes diéta - A panaszok megszűnése a tejtermékek elhagyását követően, majd a panaszok kiújulása az ismételt laktózfogyasztás hatására a laktózintolerancia alapos gyanúját veti fel.

A funkcionális tesztek alapján az elsődleges és másodlagos laktázhiány nem különíthető el, nem határozható meg segítségükkel az intolerancia oka.

Ha másodlagos laktózintolerancia gyanúja merül fel, azaz elképzelhető, hogy más alapbetegség áll az érzékenység mögött, akkor további kivizsgálás jöhet szóba: képalkotó, tenyésztéses és endoszkópos vizsgálatok. A laktózintolerancia az utóbbi években genetikai vizsgálat segítségével is igazolható.

Diagnosztizált laktózintoleranciával élők orvosi igazolással személyi jövedelemadó-kedvezményt vehetnek igénybe.

Differenciáldiagnosztika

Más betegségek is okozhatnak a laktózérzékenységhez hasonló panaszokat, ezért az öndiagnózis sok esetben téves.

• Irritábilis bél szindróma: A tejcukor-érzékenységhez hasonló panaszokat okozhat az irritábilis bél szindróma, ezért a két betegség könnyen összetéveszthető, ugyanakkor egy betegnek lehet egy időben mindkét betegsége. A tej elhagyása az étrendből segíthet a diagnózisban.
• Tejfehérje-allergia: Gyakran összetévesztik a laktózintoleranciát a tehéntejfehérje (laktalbumin) allergiával, felnőtt életkorban ez utóbbi sokkal ritkább kórkép. Allergia esetén már minimális tejbevitel is tüneteket vált ki, melyek a következők: kiütések, hasmenés vagy székrekedés, valamint véres széklet. Laktózintolerancia esetén a tejbevitel és a panaszok jelentkezése arányos, kis mennyiség esetén nincsenek komoly tünetek. A két betegség egyszerre is jelentkezhet. Bővebben: Tehéntej-allergia és laktózintolerancia
• Kontaminált vékonybélszindróma (SIBO): Hasonló panaszokkal járhat, mint a laktózérzékenység, a SIBO lehetősége laktulóz kilégzéses vizsgálattal kizárható.
• Fruktózintolerancia: A természetes cukrok másik formájának, a fruktóznak az emésztési zavara. A fruktózintolerancia szintén kilégzéses vizsgálattal különíthető el a laktózérzékenységtől.

Bővebben A hidrogén (H2) kilégzési tesztek

A laktózérzékenység kezelése

Laktózmentes diéta - A tejcukor-érzékenység elsődleges kezelési módja a tejtermékek fogyasztásának kerülése, a növényi alapú tejhelyettesítő készítmények fogyasztása. A laktózmentes vagy prehidrolizált tejek, tejhelyettesítő növényi italok ma már gond nélkül hozzáférhetők. Diéta esetén a betegeknek más módon kell gondoskodniuk a szervezet számára elengedhetetlen kalcium, riboflavin (B₂-vitamin), niacin, folsav, B₁-vitamin, fehérje, A-, D-, B₁₂-vitamin, kálium, magnézium, valamint cink beviteléről.

Nem mindenkinek fontos szigorú laktózmentes diétát követnie. Az erjesztett tejtermékeket, például joghurtokat és sajtokat a laktózintolerancia enyhébb formájában szenvedők jól tolerálják. Egyes tejtermékek fogyasztása olyan kultúrákban is jellemző, ahol a felnőttek nagy része laktózérzékeny. A részleges enzimhiánnyal élők kis mennyiségű tejet is panaszok nélkül el tudnak fogyasztani, érdemes kitapasztalni a még tolerálható mennyiséget.

A laktáz enzim pótlása - A másik lehetőség a laktózintoleranciával járó panaszok kezelésére laktáztabletták vagy -csepp szedése a tejtermékek fogyasztása előtt. Megfelelő dózisban ezen enzimpótló készítmények segítségével vihető be a szervezetből hiányzó laktáz.

Az alapbetegség kezelése - Másodlagos laktózintolerancia esetén a kezelőorvos feladata a háttérben meghúzódó betegség felismerése és kezelése. Ez sok esetben nem csupán a tünetmentesség eléréséhez, hanem gyógyuláshoz is vezet, azaz megszűnhet a laktáz enzim hiánya.

Probiotikumok - A bélflóra károsodása esetén jótékony hatásúak lehetnek a probiotikumok, egyes probiotikus törzsek hozzájárulhatnak a laktóz felszívódásához is.

Lásd még

• Tejcukorérzékeny betegek táplálkozása
• A laktózmentes táplálkozás szabályai

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Plósz János belgyógyász, gasztroenterológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
További felhasznált forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége