Probiotikumok a gyulladásos bélbetegségek kezelésében
frissítve:
A gyulladásos bélbetegségekben szenvedő betegek bélmikromjának egyensúlya megváltozott az egészséges emberekéhez képest. Tanulmányok szerint a probiotikumok és a megfelelő táplálkozás az egyensúly helyreállításával enyhítik a betegség tüneteit.
A bél mikrobiom szerepe a gyulladásos bélbetegségekben
A gyulladásos bélbetegség (IBD) a gyomor-bél traktus autoimmun gyulladásos betegsége. A legújabb kutatások szerint a genetikai tényezők és a környezet mellett a mikrobiom egyensúlya, összetétele és az immunválaszok is szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Vizsgálatok kimutatták, hogy a bélmikrobiom összetétele IBD-s betegek között eltérő az egészségesekéhez képest, sőt, az IBD két legjelentősebb formája, a Crohn-betegség és colitis ulcerosa esetében is.
A Roseburia és a Phascolarctobacterium törzsekbe tartozó baktériumok száma ezen betegségekben szignifikánsan csökkent, míg a Clostridiumé emelkedett. Előbbiek felelősek a gyulladást szabályozó T-sejtek termeléséért a bélrendszerben, illetve gyulladáscsökkentő hatású propionsavat termelnek.
Az autoimmun betegségeket genetikai és környezeti tényezők együttesen okozzák, azonban az egészséges bélgát megszakadása (pl. áteresztő bél esetében) és a bél mikrobiomában bekövetkező változások is felelősek a különféle autoimmun és anyagcsere-betegségekért. Az irritábilis bél szindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegségek (IBD) és a cöliákia, valamint az elhízás és a cukorbetegség esetében észlelt diszbiózis (azaz az egészséges bélflóra összetételének kóros irányba változása) fontos szerepet játszik a belek fokozott áteresztőképességének kialakulásában. A mikrobiom egyensúlyának felborulása megzavarja az immunrendszert, növeli a gyulladást a gyomor-bél traktusban és krónikus gyulladásos bélbetegségek kialakulásához vezet.
A probiotikumok, prebiotikumok és szinbiotikumok hatása a gyulladásos bélbetegségekre
Annak ellenére, hogy a gyulladásos bélbetegségek ellen nem állnak rendelkezésre gyógyító terápiák, az elmúlt években a bélmikrobiomot célzó megközelítésekről számoltak be az IBD gyógyítására vagy javítására.
Az egyik probiotikus keverék (VSL#3) a következő nyolc bélbaktériumot tartalmazza: Bifidobacterium breve, B. longum, B. infanti , Lactobacillus acidophilus, L. plantarum, L. paracasei, L. delbrueckii subsp, Bulgaricus és Streptococcus thermophilus. Ez az összetétel állatkísérletekben mérsékelte a gyulladásos bélbetegségek tüneteit azáltal, hogy fokozza a mikrobiális diverzitást, és módosítja a specifikus baktériumok koncentrációját.
Az Escherichia coli Nissle 1917-et (EcN) a colitis ulcerosa hatékony probiotikumaként javasolják. Egy klinikai vizsgálatban remisszióban lévő colitis ulcerosás betegeknél 12 hónapos követés után nem figyeltek meg különbséget a betegség fellángolásában az EcN-nel és a betegség kezelésében használt mesalazinnal kezelt csoportok között.
A Crohn-betegségben szenvedők bélrendszerében a prebiotikus oligofruktóz és inulin bevétele után nőtt a Bifidobaktériumok aránya. A probiotikumok, prebiotikumok vagy szinbiotikumok adása egy metaanalízis eredményei szerint IBD-ben szenvedő betegeknek minden csoportban enyhítette vagy javította az IBD tüneteit, és növelte a jótékony Bifidobaktériumok számát.
| Fogalmak |
| A prebiotikumok nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyek jótékony hatást fejtenek ki a baktériumok szaporodásának szelektív stimulálásával, amelyek javíthatják a gazdaszervezet anyagcseréjét a gyomor-bél traktusban. A szinbiotikumok olyan mikrobiális készítmények, amelyek prebiotikumokkal és probiotikumokkal kombinálva nagyobb mértékben javíthatják a gazdaszervezet egészségét, mint a prebiotikumok vagy probiotikumok önmagukban. A posztbiotikumok főként a baktériumok által kiválasztott biológiailag aktív komponensekre vonatkoznak. Előnyeik a probiotikumokkal szemben a fertőzés kockázatának csökkentése amelyet életképes mikroorganizmusok immunhiányos egyéneknek történő beadása vált ki. Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok |
Az étrend és a bél mikrobiomja
Mivel az étrend jelentős hatással lehet az immunrendszerre, elengedhetetlen az autoimmun betegségek megelőzésére és a panaszok enyhítésére szolgáló speciális diéták kidolgozása. Az utóbbi években felvetették, hogy a táplálék mennyisége és minősége megváltoztatja a szervezet bélmikrobiomját és befolyásolja az IBD kialakulását.
Az élelmiszer-emulgeálószerek, amelyeket a nyugati étrendben széles körben tartalmaznak a feldolgozott élelmiszerekben, laboratóriumi körülmények között vizsgálva növelik a bél bakteriális áteresztőképességét, elősegítik a korai elváltozásokat gyulladásos bélbetegségekben.
Az élelmi rost azonban, amely a nyugati trendben ritka, gátolja ezeket a válaszokat. A 2-6 szénatomos zsírsavak (mint pl. az ecetsav, a propionsav és a vajsav) az élelmi rostok bélbaktériumok általi fermentációja során előállított anyagcseretermékek. Ezek a zsírsavak csökkentek az IBD-ben szenvedő betegek székletében az egészséges alanyokhoz képest, ami az étrendi különbségeknek tudható be.
A kutatók következtetése szerint a diszbiózishoz tehát az étrend változásai is hozzájárulnak IBD-ben szenvedő betegeknél, az étrend változtatása várhatóan helyreállítja a betegek mikrobiomát és hozzájárul a tünetek javulásához.
Lásd még Néhány IBD-s beteg állapotát ronthatják bizonyos élelmi rostok
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
Felhasznált irodalom: Inflammatory Bowel Diseases and Gut Microbiota (International Journal of Molecular Sciences)
