Milyen szerepük lehet probiotikumoknak gombás fertőzések kezelésében?

Számos mikroorganizmus okozhat fertőzéseket, és ezek alól a gombák sem kivételek. A gombák egyes fajtái (pl. bizonyos élesztőgombák) természetes állapotban is megtalálhatók a szervezetben, és a baktériumokhoz hasonlóan jótékony hatással bírnak.

A gombás fertőzésekről

Azonban előfordulhat, hogy szervezetünk kórokozó gombával találkozik, vagy a szervezet mikroorganizmusainak egyensúlya felborul, ami gombás fertőzéshez vezet. A leggyakrabban előforduló gombás fertőzések (mikózisok) a hajas fejbőrt, körmöt, bőrt, nyálkahártyákat (pl. szájüreg, bélnyálkahártya, hüvely) érintik, de előfordulhatnak más területeken, például a torokban, tüdőben, vérben is. Rendszerint jól észlelhető tünetekkel járnak, például fehér foltok, hámló bőr, viszketés, a köröm elváltozásai, vagy mélyebb területeket érintő gombás fertőzések esetén láz, izomfájdalom, légszomj, bélpanaszok stb. Gombás fertőzések bárkinél jelentkezhetnek, bár fontos megjegyezni, hogy a cukorbetegek, illetve a valamilyen okból (pl. daganatos betegségek, immunszuppresszáns terápia stb.) legyengült immunrendszerrel küzdő betegek nagyobb kockázatnak vannak kitéve ebből a szempontból.

Mit tehetünk a mikózisok ellen?

A legtöbb gombás fertőzés megfelelő higiéniával (rendszeres és alapos tisztálkodás, szájápolás, kontaktlencsék rendszeres cseréje stb.) és az immunrendszer támogatásával kivédhető.

Szintén nagyon sok gombás fertőzés gyógyszeres kezeléssel meggyógyítható.

Azonban vannak olyan esetek, amikor a gombás fertőzést az okozza, hogy a szervezet mikroorganizmusainak egyensúlya valamilyen okból (pl. antibiotikumkúra) felborul, és a szervezetben természetes módon megtalálható élesztőgombák (pl. Candida albicans) ennek hatására elszaporodnak. Ilyenkor a legfontosabb az egyensúly helyreállítása és az adott mikroorganizmus elszaporodásának visszaszorítása, melyben nagy segítségünkre lehetnek a probiotikumok.

A probiotikumok főként a nyálkahártyákon kialakuló gombás fertőzések elleni küzdelemben vethetők be, vagyis leggyakrabban a bél mikrobióta egyensúlyának felborulásakor (melynek fő tünetei a puffadás, hasfájás, hasmenés stb.), illetve a nőket érintő hüvelyi fertőzések esetén.

Probiotikumok a gombás fertőzések ellen

Habár a probiotikumok pontos hatásmechanizmusa még nem teljesen világos, egyre több kutatás támasztja alá a probiotikumok hatékonyságát nemcsak bakteriális, hanem gombás fertőzésekben is. Kimutatták, hogy egyes probiotikus törzsek (pl. a Lactobacillus fajok) képesek a Candida-fajok elszaporodásának gátlására, a gombák adhéziójának (vagyis a nyálkahártya sejtjeihez való kötődés) megakadályozására, illetve gátolhatják a gombák által létrehozott biofilm kialakulását, ezzel elősegítve, hogy a gombaellenes készítmények kifejthessék hatásukat. A probiotikumok antifungális (gombaellenes) kezelés során is alkalmazhatók. Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy egyes gombaellenes készítmények antibakteriális hatással is rendelkezhetnek, így a hatékonyság érdekében a probiotikumok és más, az adott fertőzés kezelésére alkalmazott készítmények bevétele a nap folyamán időbeli különbséggel ajánlott.

Gombás fertőzések esetén leggyakrabban használt probiotikus törzsek:

1. Lactobacillus fajok

A tejsavbaktériumok legtöbbször a hüvely gombás fertőzéseinek kezelése kapcsán jutnak eszünkbe, hiszen a pH helyreállítása révén sikeresen alkalmazhatóak ilyen problémák esetén. Előnyös tulajdonságaik azonban a gyomor- és bélrendszer Candida-fertőzései esetén is kihasználhatóak.

A Lactobacillus acidophilust a szájüregi-, gyomor- és hüvelyflóra normalizálására alkalmazzák azoknál, akik antibiotikumot használnak, vagy gombás fertőzésük van. Az ilyen élő kultúrákat tartalmazó termékek (élőflórás joghurt vagy probiotikus étrend-kiegészítők) versenyre kelnek a kórokozókkal, és segítenek helyreállítani a normál baktériumflórát. A Lactobacillus acidophilus gátolja az E. coli, a Candida albicans és a Gardnerella vaginalis növekedését.

A bolgár joghurtban és svájci sajtban is megtalálható Lactobacillus bulgaricus hatékonyan csökkenti a bélfertőzéseket, mivel olyan savakat bocsát ki, melyek megváltoztatják az emésztőrendszer pH-értékét. Emellett természetes védőréteget von a bél nyálkahártyájára, ezáltal csökkenti a gombás fertőzések mellékhatásaként jelentkező gyulladást.

Ezek mellett Candida-fertőzések kezelésében előnyösen használható egyéb tejsavbaktériumok közé tartozik pl. a L. rhamnosus és a L. reuteri.

2. Bifidobacterium bifidum

A Bifidobacterium bifidum egy olyan tejsavbaktérium, mely természetesen megtalálható a belekben, és a bél pH-jának helyreállítása révén eredményesnek bizonyult a hasmenés, irritábilis bél szindróma kezelésében, valamint a L. acidophilus-szal együtt használva kiváló a hüvely gombás fertőzéseire. Mindemellett csökkenti a fertőzésekért és gyulladásokért felelős baktériumok számát a bélrendszerben.

3. Saccharomyces boulardii

Habár elsőre furcsának tűnhet, hogy egy élesztőgomba hatékony lehet egy gombás fertőzés kezelésében, kutatások alátámasztották, hogy a S. boulardii a kaprilsav termelése révén hatékonyan képes gátolni a Candida-fajok kolonizációját és az invazív gombás fertőzéseket, enyhíti a gombás fertőzések szövődményeit, megköti a kórokozó gombákat, és képes csökkenteni a gyulladást. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy a S. boulardii legyengült immunrendszerű betegeknél nem alkalmazható, mivel fokozódhat náluk a fungaemia és a gombás fertőzések kialakulásának/súlyosbodásának veszélye.

Mi a helyzet a láb- és körömgombával?

Az ismeretes, hogy a probiotikumok a bélflóra egyensúlyának fenntartása révén fokozzák a tápanyagok felszívódását, illetve segítenek a hormonális egyensúly fenntartásában, ezzel elősegítve a bőr, haj és körmök egészségének fenntartását. Arra azonban egyelőre nincsenek egyértelmű bizonyítékaink, hogy a probiotikumok alkalmazása hatásos lenne kifejezetten a bőr és körmök gombás fertőzéseinek kezelésében.

Mikor ne szedjünk probiotikumot?

Habár a probiotikumok jótékony hatására számos bizonyíték van mind bakteriális, mind gombás fertőzések kezelése esetén, ne feledkezzünk meg róla, hogy bizonyos esetekben szedésük mégsem ajánlott. Ide tartozik minden olyan eset, amikor a beteg immunrendszere valamilyen okból gyengébben működik (pl. daganatos betegségek és kezelésük, immunszuppresszáns terápia, szteroidkezelés, koraszülött életkor stb.). Ilyen esetekben mindig kérje kezelőorvosa tanácsát a hatékony terápia érdekében.

A prebiotikumok szerepe gombás fertőzések esetén kérdéses

Jelenleg nem tisztázott, hogy gombás fertőzések esetén mindenképpen szükséges-e prebiotikum alkalmazása a probiotikum mellett. A prebiotikumok köztudottan elősegítik a probiotikumokban található jótékony mikroorganizmusok megtelepedését és szaporodását, viszont előfordulhat, hogy a prebiotikumként funkcionáló vegyületek nemcsak a jótékony mikroorganizmusoknak, hanem a fertőzést okozó gombák számára is tápanyagként szolgálnak, ezzel hátráltatva a gyógyulást.

Tovább Mikor szedhető probiotikum, és mikor nem?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész

Felhasznált irodalom:

• Probiotics: Potential Novel Therapeutics Against Fungal Infections (PMC)
• Application of Probiotic Yeasts on Candida Species Associated Infection (PMC)
• Which Probiotics are Best for Candida? (Probiotic Professionals)
• Can You Take Probiotics & Antifungals Together? (The Candida Diet)