A vastagbél betegségei: gyulladások, jó- és rosszindulatú daganatok, IBS

A vastagbélrák a második leggyakoribb daganattípus hazánkban, így a felismerése, szűrése kiemelten fontos. Ezzel együtt is bélrendszerünket számos más betegség is fenyegeti, például a vastagbél gyulladása vagy az irritábilis bél szindróma is gyakran diagnosztizált betegség.

A vastagbél gyulladásos betegségei

A Crohn-betegség (Crohn-féle colitis) és a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) kialakulásának okait az orvostudomány még nem tisztázta, bár patogenezisében autoimmun megbetegedést, genetikai hajlam talaján kialakuló immunregulációs zavart, illetve infekció által kiváltott megbetegedéseket is feltételeznek. E betegségekben ismeretlen tényezők aktiválják a bélfal nyiroksejtjeit, gyulladásos mediátorok képződnek, melyek erózióval, szövetelhalással, és fekélyképződéssel járó lokális szöveti károsodást okoznak.

Ezeknek a bélbetegségeknek a diagnosztikáját és kezelését a belgyógyászati gasztroenterológiai szakrendelésen végzik. Amennyiben a betegség hosszú időn át fennáll, rosszindulatú elfajulásra is lehet akár számítani, azaz a gyulladás növeli a vastagbélrák kialakulásának esélyét. A gyulladásos bélbetegségekre hasi fájdalom és rendszeres hasmenés hívhatja fel a figyelmet, továbbá vérzés is kialakulhat.

Dohányosokban ritkábban fordul elő colitis ulcerosa, azonban a Chron-megbetegedés gyakoribb.

Vastagbél-diverticulosis

A vastagbél-divertikulosis esetén a vastagbél – elsősorban a rossz táplálkozási szokások miatt – kiöblösödik (diverticulum), mely több esetben akár gyulladások okozója is lehet. A folyamat során a bal oldali leszálló vastagbélben kis tasakocskák jönnek létre, melybe székletrögök kerülhetnek. Mivel ezek kiürülése nehézkes, a bélnyálkahártyát folyamatosan irritálják, gyulladást és vérzést okozhatnak. A tasakok ki is lyukadhatnak, és a többszöri gyulladás következtében hegek alakulnak ki, melyek szűkületet okoznak, megnehezítve a székelést.

A diverticulosis tünetei a hasi görcsök, a székelési nehézség, láz. A hagyományos belgyógyászati kezelésre nem reagáló esetekben műtéti megoldás szükséges, melynek során eltávolítják a beszűkült bélszakaszt, megoldva a bélfolytonosság helyreállítását. A műtét után végleges gyógyulásra lehet számítani.

A vastagbél daganatos betegségei

A daganatos megbetegedések második leggyakrabban előforduló fajtája a vastag- és végbéldaganat, amelynek gyakorisága a 40-50 éves korosztály körében egyre emelkedik. A vastagbél rosszindulatú daganatai polipokból, a vastagbél eleinte jóindulatú elváltozásaiból is kiindulhatnak. Ha ezeket nem fedezik fel időben, és nem kezelik, akkor elfajulhatnak és átalakulhatnak rosszindulatú daganattá. Nagyobb a rosszindulatú elfajulás veszélye, ha a polip a végbélnyíláshoz közelebb helyezkedik el. A vastagbélrák tünetei között a hasmenés és a székrekedés váltakozása, a széklet állagának megváltozása, a székletvér jelenléte szerepel, továbbá a fáradékonyság és az ok nélküli fogyás, esetleg éjszakai izzadás is előfordulhat.

Ez is érdekelheti A vastagbéldaganat szövettani típusai

A jóindulatú polipok igen sok embernél előfordulnak, nem minden esetben alakul ki belőlük rosszindulatú daganat. A lassan növekedő, apró, néhány mm-es kis előemelkedés a bél nyálkahártyájából azonban sokszor okozhat vérzést, mert a bél tartalma megsérti. A bizonyos méretet (20 mm) elért polip rosszindulatú elfajulást indíthat be. A polip úgynevezett nyél szakaszának (a bél nyálkahártyájával közvetlenül érintkező része) szövettani vizsgálata igen fontos, mert ha a polip fejrészében megindult valamilyen rosszindulatú átalakulás, de a nyél nem érintett, akkor megelégedhetünk a polip egyszerű eltávolításával. Ha a polipnyél daganatos, vagy olyan nagyságú, amit a béltükrözés során endoszkóppal nem lehet eltávolítani, akkor sebészi műtétre van szükség a bélszakasz eltávolításához.

Ez is érdekelheti Végbélpolip - Válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre

Ez is érdekelheti Familiáris adenomatosus polyposis (FAP) - A vastagbél betegsége

A daganat terjedésében eltérő működést (vérellátás, nyirokúti működés) mutat a végbél és a vastagbél. Ezért fontos elkülöníteni a két szakaszt: a végbélnyílástól 16 cm-ig terjedő szakasz a végbél, ettől felfelé a vastagbél található.

A vastagbél daganatai esetén első lépés a műtét, az elsődleges daganat eltávolítása, majd kiegészítő daganatellenes gyógyszeres kezelés. Ha volt áttét, továbbra is folytatni kell a vizsgálatokat, és ez alapján kell eldönteni, hogy műtéti vagy egyéb ellátásra is szüksége van-e a betegnek. Végbéldaganatok esetén a kezelést sugárterápiával vagy gyógyszeres kémiai kezeléssel (kemoterápiával) ajánlott kezdeni. A műtétet a kezelés után 4-6 héttel végzik el, ezzel nagyon jó gyógyulási eredményt lehet elérni. A műtét során a legújabb technikai eszközök segítségével elérhető a záróizomnak és ezáltal a kontinenciának a megőrzése.

Ez is érdekelheti A vastagbélrák kezelése

Ez is érdekelheti A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása

Milyen szövődmények léphetnek fel?

Vastagbéldaganat szövődményeként kialakulhat bélelzáródás. Ekkor műtéttel távolítják el a szűkületet okozó bélszakaszt, – amennyiben lehetséges – úgy, hogy ne kerüljön sor sztóma kialakítására. Ha ezt egy műtét alatt nem lehet megoldani, akkor a hasfalon kivezetik a vastagbelet. Egy újabb műtéttel a bélszakaszt vissza lehet vezetni. Ha a szűkítő daganatos bélszakaszt nem lehet eltávolítani, vagy megkerülő összeköttetés kialakítása sem lehetséges, a szűkületet megelőző ép vastagbélszakaszt a hason keresztül kivezetik, azaz sztóma képzése válik szükségessé.

Ha áttétképződést nem találtunk, a műtéti anyag részletes szövettani feldolgozásából állapítható meg, hogy szükséges-e a műtét után utókezelést alkalmazni vagy nem. Amennyiben szükséges, a műtét után 4-6 héttel indokolt megkezdeni. A vastagbélműtét igen komoly műtét, ami fizikailag megterheli a beteget. A lábadozási idő több hétbe kerül, és ha sztóma képzésére került a sor, akkor az ennek megfelelelő kezelése érdekében célszerű erre szakosodott nővérszolgálat segítségét, betanítását igénybe venni. A beteg tartós kezelésre és gondozásra szorul, és szükségesek a rendszeres ellenőrző vizsgálatok.

Ez is érdekelheti A sztóma ápolása, kezelése

Irritábilis bél szindróma

A görcsös hasi fájdalom, haspuffadás, a hasmenés és székrekedés váltakozása, a napi többszöri sürgető székelés az esetek jelentős részében nem vezethető vissza sem gyulladásra, sem fertőzésre, sem daganatos elváltozásra, hanem az úgynevezett irritábilis bél szindróma okozza. A gyakori betegség elsősorban a stresszes életvitellel, pszichés problémákkal és a helytelen életmóddal állnak összefüggésben. Mivel a tünetek alapján nehéz a megkülönböztetése más, komolyabb szervi betegségektől, érdemes gasztroenterológussal részletesen kivizsgáltatnia a huzamos ideig fennálló hasi panaszokat.

Forrás: WEBBeteg
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna