Végbéltükrözés - Mikor van szükség a vizsgálatra és hogyan zajlik?

Mikor van szükség a vizsgálatra? Milyen betegségeket mutathat ki? Hogyan történik? Hogyan kell rá felkészülni? Milyen teendők, tudnivalók vannak a vizsgálat után?

A végbéltükrözés (rectoscopia) során a végbélnyílás és a végbél (sigma) területe vizsgálható, a végbélnyílástól számított kb. 15-20 cm-es szakasz. A vizsgálatot gasztroenterológiai vagy proktológiai szakrendelésen végzik. A vastagbél tükrözésével nem összekeverendő, ahol a vastagbél teljes hosszát áttekintik.

Mikor van szükség a vizsgálatra?

Rectoscopia során csak a végbélnyílás és a végbél területére terjed ki a vizsgálat. Az ezen a szakaszon előforduló bármely eltérés vizsgálatára alkalmas a beavatkozás. Leggyakrabban az alábbi betegségek gyanúja esetén történik, vagy az alábbi elváltozások kerülnek leírásra:

• aranyér
• polyp
• daganat
• fekély
• sérülés
• gyulladás
• idegentest

Mi a vizsgálat célja?

A vizsgálat egyrészt diagnosztikus, vagyis az adott kórkép felismerését célozza meg. Alkalmazható ellenőrzésre is, amikor ismert elváltozást (pl. aranyér) szükséges ismételten ellenőrizni. A diagnózishoz szükség lehet szövettani mintavételre – biopsziára – is, mely szintén megoldható rectoscopia során.

Egyes elváltozások terápiája is megoldott. Ilyen az aranyér gyűrűvel történő lekötése, polyp eltávolítása, fagyasztás, vagy koagulációs eljárások (polyp, fissura esetén). Ritkán idegentest eltávolítására is alkalmazható.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A rectoscopia nem igényel tisztítást, hashajtást a beavatkozás előtt, ellentétben a vastagbéltükrözéssel. Közvetlenül a vizsgálat előtt beöntésben részesül a beteg. Ennek során egy vékony csövön keresztül meleg vizes oldatot juttatnak a vizsgálandó bélszakaszba. 1-2 alkalommal biztosan szükséges a beöntést elvégezni, míg az alsó bélszakasz kellően kitisztul. A beteg oldalt fekve, felhúzott térddel, vagy térd-könyök helyzetben, de akár háton fekve is vizsgálható. A rektoszkóp (a colonoscopos eszközzel ellentétben) egy merev fémcső, fényforrással, mely fogóval vagy egyéb eszközzel kiegészíthető, ha beavatkozásra is szükség van. A vizsgálat során levegő befúvása segíti az eszköz haladását, a bélfal összetapadásának oldását.

A vizsgálat speciális előkészületet nem igényel, van, ahol még az éhgyomorra érkezést sem kérik a betegtől. A beöntés helyben történik. Fájdalomcsillapításra, bódításra alap esetben nincs is szükség, de van, hogy alkalmazzák a vizsgálat során. A levegő befúvása inkább feszítő érzést okoz, mint fájdalmat. A vizsgálat végeztével a mellékhelyiségbe megy a beteg. Nedves törlőkendő, papírtörlő hasznos lehet. A vizsgálatot követően a beöntés miatt lehet még híg széklet, illetve a befújt levegő miatt szelek távozhatnak.

Mire kell figyelni a vizsgálat után?

Nincs semmilyen megkötés a vizsgálatot követően. A vizsgálatot követően étkezésbeli megszorítás nincs, a rectoscopia során alkalmazott levegőbefúvás minimálisan vezet puffadáshoz. Mindenesetre a bő folyadékfogyasztás és a kímélő étkezés segíthet az esetleges panaszok megszüntetésében.

Fontos tudni!

Amennyiben terápiás ellátás vagy mintavétel történt, természetesen orvosa felvilágosítja a várható eltérésekről (pl. mintavétel minimális vérzéssel járhat).

Szövődmény ritkán jelenik meg, de természetesen előfordulhat. Vérzés elsősorban mintavételt követően, vagy polyp eltávolítása után (főleg, ha vérhígitót is szed a beteg) fordulhat elő. A bél sérülése, lyukadása vizsgálat során előfordulhat, egészséges bélnél igen ritkán, de pl. gyulladt bélszakasz sérülése könnyebben történik.

Ha a vizsgálatot követő napokon is jelentősebb – elsősorban friss piros – vérzést észlel, sérülés merülhet fel, forduljon orvoshoz. Ugyanez a teendő abban a ritka esetben is, ha a bélfal hasüreg felé lyukadása alakul ki (pl. diverticulitis esetén), ilyenkor akár tűrhetetlen hasi fájdalom, kemény has, a székelés teljes hiánya jelentkezhet tünetként. Láz fertőzés mellett szólhat.

Mikor van a vizsgálatnak létjogosultsága, a vastagbél tükrözése mellett?

Hasi panaszok (puffadás, hasmenés, székrekedés, fogyás, tapintható hasi duzzanat, vérzés, fájdalom) esetén alapvető a beteg fizikális vizsgálata mellett a vérvétel és a hasi ultrahang. Ezt egészíti ki az endoszkópos vizsgálat. Mivel sok esetben daganatkeresés merül fel, érdemesebb a vastagbéltükrözés mellett dönteni. Hasonló megfontolásból javasolja kezelőorvosa a kolonoszkópiát (vastagbéltükrözés) visszatérő polyp, gyulladásos bélbetegség, felszívódási zavar esetén is.

Szűrővizsgálatra elsősorban szintén a vastagbéltükrözés javasolt, mivel daganat a vastagbél bármely szakaszán kialakulhat, és szűrésként végzett vastagbéltükrözéssel tünetmentes állapotban is felismerhető.

Ismert helyi ok, ténylegesen a végbél területére vagy a végbélnyílás tájékára kiterjedő elváltozásnál azonban elegendő lehet a rectoscopia. Pl. aranyér, polyp, vérzés, fissura (bél falán szakadás) ellátása történhet rectoscopia során. Ritkán van, hogy a beteg hosszas győzködés ellenére sem egyezik bele a vastagbél tükrözésébe, ilyenkor van, hogy a végbéltükrözés még elfogadható vizsgálat lehet a beteg részéről.

Tovább Végbélbetegségek és tüneteik

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus