Milyen vizsgálatok történnek a gasztroenterológusnál?

A gasztroentorológiai vizsgálatok az emésztőtraktus eltéréseinek diagnosztizálásához nyújtanak segítséget. A panaszok alapján jelenthet laborvizsgálatot, különböző terheléses, kilégzéses, funkcionális teszteket, képalkotó vizsgálatokat, valamint a szájon vagy végbélen keresztül végzett endoszkópos vizsgálatokat.

A gasztroenterológia az emésztőrendszer megbetegedéseivel foglalkozik. Ide tartozik a nyelőcső, gyomor, vékony- és vastagbél, máj, az epe és a hasnyálmirigy betegségei, különböző anyagcserebetegségek, gyulladásos, fertőzéses, funkcionális és daganatos eredetű kórképek.

Hogyan készüljön a beteg a vizsgálatra?

A gasztroenterológussal való találkozás előtt át kell gondolni, hogy pontosan milyenek a tünetek és mióta állnak fenn. Lehet-e a tünetek jelentkezését ételhez, vagy valamilyen étkezési szokáshoz kötni? Van-e, ami enyhíti vagy fokozza a tüneteket, próbált-e már rá otthon valami praktikát, diétát? Milyen gyógyszereket szed, milyen egyéb betegségei vannak a páciensnek? Van-e a családban öröklődő, tápcsatornát érintő betegség, pl. autoimmun gyulladásos bélbetegség, daganat, gluténérzékenység stb.?

Ha kérdések merülnek fel, ajánlott előtte összeírni. Jegyezzük fel előre azt is, hogy pontosan milyen gyógyszereket szedünk.

A fizikális vizsgálat

Az első vizsgálat folyamán az orvos anamnézist készít, értékeli a kórelőzményeket. Ezt követően a panasznak megfelelő fizikális vizsgálatot végzi el.

A fizikális vizsgálat során általában megtapintjuk a hasat, nyomásérzékenységet keresünk, megvizsgáljuk a máj, lép méretét, elérhetőségét. Meghallgatjuk fonendoszkóppal a bélhangok élénkségét, keressük az esetleges korábbi műtéti hegek, sérvek elhelyezkedését, méretét. Szükség esetén a végbél ujjal történő vizsgálára (rectalis digitalis vizsgálat) is sor kerül.

Gasztroentrológiai vizsgálati módszerek

Az első vizsgálatok eredményeként dönti el a szakorvos, hogy milyen további vizsgálatokra lesz szükség.

Labororatóriumi vizsgálatok - Vizelet- és székletvizsgálatokkal, a vérvizsgálati eredménnyel megállapítható, hogy van-e gyulladásos folyamat, vérszegénységre utaló jel.

• Vérvétel esetén érdemes megnézni az általános vérképen túl a vese, máj, hasnyálmirigy értékeket, a vérzsírokat, ionokat, gyulladásos paramétereket, a vasháztartásra és a cukoranyagcserére utaló értékeket. Vérből végezzük a gluténérzékenységre utaló transzglutamináz, illetve táplálék allergénekre adott reakció (emelkedett IgE) kimutatását.
• Székletből tenyésztésre, illetve rejtett (okkult) vérzés kimutatására is lehet kérni mintavételt. Székletből meghatározható a calprotectin érték, amivel a gyulladásos bélbetegségek aktivitása követhető nyomon.
• A vizeletvizsgálat fertőzésről, vesebetegségekről, cukorbetegségről adhat hasznos információt.

Tipp WEBBeteg laboreredmény kereső

Terheléses vizsgálatok - A laktózterhelés tejcukorérzékenység, a cukorterheléses vizsgálat inzulinrezisztencia, az IGT, IFG vizsgálat prediabétesz, míg a vasterhelés az orális vasfelszívódás vizsgálatára alkalmazható.

Kilégzéses vizsgálatok - C13 urea kilégzési teszt a Helicobacter pylori fertőzés igazolása, illetve a terápia sikerességének ellenőrzése. H2 kilégzéses vizsgálatokkal a fruktóz intolerancia, SIBO igazolható.

Kolonoszkópia - A vastagbéltükrözés vizsgálatot jelenti, amellyel felismerhetővé válik a gyulladás, polip, daganat, diverticulosis. A tükrözés a vastagbélrák felismerésének, megelőzésének legfőbb eszköze. A vizsgálat során a polipokat el is lehet távolítani, a mintavétel pedig alkalmas a szövettani eredmények megállapítására. A vizsgálat előtt béltisztítás szükséges.

Felső endoszkópia – Gyomortükrözés során a tápcsatorna felső szakaszának vizsgálata történik, a gyomor, patkóbél és a nyelőcső betegségeinek (gyulladás, fekélyek, daganat) felismeréséhez. A vizsgálat előtt legalább 8 órával enni, 4 órával inni nem lehet. Endoszkópia során lehetőség van stentek beültetsére, szűkületek tágítására, vérzéscsillapításra stb. is.

Részleges vastagbéltükrözés (szigmoidoszkópia) - a végbél és a vastagbél alsó kb 30-40 cm-es szakaszának vizsgálata a szigmoidoszkópia. Az eszköz és a technika megegyezik a teljes vastagbéltükrözésnél használtakkal, különbség, hogy a vizsgálat előtt nem szükséges a teljes bél előkészítése hashajtással, általában elég, ha beöntést kap a beteg a vizsgálatot megelőzően.

Manometria (nyomásmérés) - Felső nyelőcsövi, vagy alsó végbéllel kapcsolatos vizsgálat a manometria, a tápcsatorna különböző pontjain történő nyomásméréssel, információ kapható a nyelőcső simaizmának összehúzódásáról, elernyedéséről, vagy a záróizmok tónusáról. Információt nyújt a nyelészavarról, bizonytalan diagnózisú reflux betegségről, gyomorürülési zavarokról, székletartási zavarról.

24 órás pH monitorozás - A vizsgálat alatt a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló sav erősségét, mennyiségét és hatásának idejét mérik. Az orron keresztül egy vékony elektódot vezetnek le a gyomorszáj felett pár centire, amit a páciens 24 órán át visel. A vizsgálat előtt 8 órával nem lehet enni, de az elhelyezés után már nincs korlátozás.

Endoszkópos ultrahang - Szájon keresztül, illetve a végbélen át is történhet ultrahangos vizsgálat. Szájon át levezetve sok információt adhat a hasnyálmirigy illetve az epeutak betegségeiről, a képalkotáson túl lehetőséget biztosít mintavételre is. Rectalis (végbélen keresztül végzett) ultrahang alkalmazható végbéldaganatok TNM besorolásánál, amikor fontos tudni, hogy a bélfal hány rétegét érinti, törte át az elváltozás.

ERCP (endoscopos retrograd cholangiofographia) - Az ERCP epeúti kövesség taláján kialakult epeúti és/vagy hasnyálmirigy-gyulladás esetén alkalmazott beavatkozás. Az eljárás a vizsgálat mellett a kő eltávolításával vagy stent behelyezésével lehetőséget nyújt az epeelfolyás biztosítására.

Képalkotó vizsgálatok - Hasi ultrahang vizsgálattal a máj és az epehólyag betegségei (pl. epekövesség, steatosis, májcirrhosis), míg CT és MR vizsgálattal a kisebb epeutak (különösen MRCP vizsgálat), belek vizsgálhatók. A képalkotó vizsgálatok legtöbbjét radiológus végzi, ám a lelet kiértékelése gasztoenterológus, belgyógyász feladata.

Mi alapján dönt az orvos a vizsgálati módszerről?

A betegségek diagnosztizálásának folyamatában szem előtt tartjuk, hogy a minél kevésbé invazív, a beteg számára megterhelő vizsgálatokkal kezdjünk.

Ezen a szemléleten változtat a panaszok súlyossága, a kísérő betegségek jelenléte, így gyakran a nagyobb beavatkozásokkal járó vizsgálatok elvégzése indokolt. Például egy jelentős, akár vérszegénységet, keringésmegingást okozó véres hányás esetén vérvétel után azonnal gyomortükrözést végzünk. Egy alhasi diszkomfort, időnként véres, nyákos székletürítés esetén ugyanakkor, ami már több napja-hete fennáll, van lehetőség széklettenyésztés, képalkotó vizsgálat (pl. CT) elvégzésére, mielőtt vastagbéltükrözést igénylünk.

A vizsgálatok nagyon fontosak ahhoz, hogy pontos diagnózist lehessen felállítani. Minél hamarabb szánja rá magát a páciens annál hatékonyabb a gyógyulása. A vizsgálatok inkább kellemetlenek mit fájdalmasak.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász