Székletvizsgálaton jártunk

A tápcsatorna egy nagyon fontos szervünk, így jelzésértékű lehet a széklet állaga, szaga és formája. Számos betegség, kórokozó kimutatható az ürülékből. Dr. Juhász Ágnes laboratóriumi főorvost kérdeztük.

Ritkán jut el az ember egy olyan laboratóriumba, ahol egyebek mellett székletet is vizsgálnak, annak megfelelően, mire kíváncsi az orvos. Cikkünkből az is kiderül, hogy mennyi mindenről árulkodhat az ürülékünk. A debreceni Mikrobiológiai Laboratórium főorvosát, dr. Juhász Ágnest kérdeztük.

Mi lehet benne?

A tápcsatornából kikerülő salakanyagok mellett időnként bizony előfordulnak a székletben emésztetlen tápanyag maradványok is, gondoljunk csak a kukoricaszemekre, de sokunkkal megesett, hogy megijedtünk, ha az előző napi céklaevést követően piros színű lett a székletünk. Ha nem gondolunk bele, akár a szakavatott ember is véres székletre gondol és rohan az orvoshoz, hogy valami nagy baj van.

Volt már olyan is, hogy lefényképezték a székletüket a betegek és elküldték, hogy diagnosztizáljuk a bélférgességüket, majd ránézésre kiderült, hogy ez egy növény vékony rostja. Az is előfordult már, hogy kukacos cseresznyét evett az egyik páciens, aztán végigment a tápcsatornáján a kukac és megjelent a székletében.

Egészséges és beteg széklet

A formált, napi rendszerességgel ürített székletet nevezzük egészségesnek. A naponta háromnál többször ürített, híg széklet esetén hasmenésről beszélünk.

A széklet-tenyésztés eredményéből meg tudjuk mondani, hogy van-e normál flóra, de igazából a patogéneket, azaz a kórokozókat keressük, így baktériumokat, vírusokat, parazitákat, gombákat – sorolja a főorvos, aki egyébként Heves megyéből származik, Debrecenben végezte tanulmányait, több évig pedig a Kenézy kórházban dolgozott.

Normál esetben tehát nem kell székletvizsgálatot kérnie az embereknek, akkor kerül ide a minta, ha valamilyen az emésztőrendszert érintő panasz merül fel (pl. hányás, hasmenés, hőemelkedés, puffadás, székletürítési probléma, székrekedés), és a háziorvos vagy a szakorvos kéri a vizsgálatot.

A főorvos elmondta azt is: sajnos az antibiotikumok indokolatlan és mértéktelen szedése odavezethet, hogy kiírtjuk vele a bélflórát, akár teret engedve a manapság igen gyakori, sokszor fatális kimenetelű toxintermelő Clostridium difficile okozta betegségnek.

Miért fontos a székletvizsgálat?

Korábban szigorúbb, ma már megengedőbb foglalkozás-egészségügyi előírások vannak. Szűrendőek voltak ugyanis az élelmiszerrel dolgozók a Salmonella és egyéb más, székletben előforduló kórokozók miatt, a csecsemőkkel foglalkozóknál pedig leszűkítették azt a kört, ahol kötelező a székletvizsgálat.

A szociális otthoni elhelyezésnél ma is megkövetelik a szűrést, nem fogadják azokat az időseket, akiknél a székletben kórokozókat sikerül kimutatni. Már akkor is hezitálnak, ha nincs normál flórája a gondozottnak, ez ugyanis nem zárja ki valamilyen kórokozó jelenlétét – mondja dr. Juhász Ágnes.

Korábban a populáció nagy része átfertőződött a fekál-orál (a szájon keresztül széklet jut a szervezetbe) terjedésű, járványokat okozó hepatitis A-val (vírusos májgyulladással), ma már szinte nem is találkozunk vele, kivéve az olyan populációkat, ahol nincs megfelelő higiénia. A Nyírségben pl. nagyon sok hepatitis A-góc van. Előfordult, hogy nem volt a családnak árnyékszéke, így az udvarra ürítettek, oda, ahol száradt a ruha, ahol játszottak a gyerekek, és ugye nem mostak kezet. Nyírmihálydiban 2007-ben egy hónap alatt 29 gyermek került kórházba fertőző májgyulladás miatt.

Összességében a betegség lefolyása heveny, a gyógyulás teljes. Súlyos szövődmény vagy halál igen ritka következmény, krónikus betegség és tünetmentes vírushordozás nem alakul ki.

Mit okozhat a beteg széklet?

Az enterális fertőzések fekál-orál terjedésűek, így például a Salmonella, Campylobacter, Yersinia és a Shigella baktérium is származhat nem megfelelően hőkezelt húsból, tojásból, vagy éppen az imént is említett kézmosás, rossz konyhatechnika, a higiénia hiányából. A rotavírus szintén fekál-orál terjedésű, a csecsemőknek már létezik védőoltás, ez azonban nem azt jelenti, hogy csak ők kaphatják el, idős embereket is veszélyeztethet.

Ezeken kívül paraziták is okozhatnak problémát – folytatja dr. Juhász Ágnes. Például a patkóbélben élősködő Giardia lamblia úgy rátelepszik a nyálkahártyára, mint a cserép a tetőre, meggátolja a felszívódást. A giardiasis felléphet járványszerűen is, ha szennyvíz jut az ivóvízhálózatba, a klórozás ugyanis önmagában még nem pusztítja el a kórokozókat. Fokozott veszélynek vannak kitéve azok, akik forralatlan természetes, pl. patakvizet isznak, ugyanis a hordozó állatok is szennyezhetik a vizet.

A fertőzés hatására a betegnél egy sor hiánybetegség alakulhat ki, hullik a haja, drasztikusan lefogy. De hozzáteszem, hogy nem könnyű a diagnosztika. Először korrekt mintát kell venni onnan, ahol ezek túl sokan vannak, mert a székletből nem mindig mutathatók ki.

Amennyiben valakinél felmerül, hogy parazitás fertőzése van, három egymást követő nap kérünk mintát a jól ismert, speciális, hermetikusan lezárható tartóba. Nem kell teletenni a tartót, elegendő a tartályt félig tölteni, amely feladható postán is az erre a célra készült csomagban.

Az enterális előkészítőben annak megfelelően csoportosítják a székletmintát, hogy foglalkozás-egészségügyi vagy diagnosztikai céllal kérték-e a vizsgálatot.

Mit vizsgálnak?

1. A beküldő orvos általános bakteriológiai tenyésztést kér, hazánkban első körben Salmonellát, E.colit, Yersiniat, Shigellát és Campylobactert nézünk. Ez utóbbi a gyomor-bélhurut fertőzés kórokozója, amely a szennyezett víz, a nem megfelelően hőkezelt szárnyas-, sertéshús fogyasztása, valamint fertőzött állatokkal való kapcsolat útján kapható meg.

2. Kérnek az orvosok vírusvizsgálatot is, ez általában Rota-, Adeno- és Calicivírus meghatározást jelent. Egyes vírusok kimutatására már léteznek gyorstesztek is, így néhány perc alatt kiderül, van-e a székletben fertőző ágens.

3. Parazita és gomba után is kutakodnak a laboratóriumban. A parazitológiai vizsgálat része a féregpete, féregrész és/vagy protozoon kimutatása. A gomba vizsgálat a baktériumokhoz hasonlóan tenyésztéssel történik. Amennyiben a laboratóriumban nem mutatják ki a sarjadzógombák jelenlétét, a panaszok hátterében más okot kell keresni.

Szín, szag, alak

A protokollnak megfelelően végezzük a tenyésztéseket – első ízben 24 óra múlva értékeljük –, mert ennyi idő biztosan kell ahhoz a baktériumoknak, hogy telepeket képezzenek. Az igényesebb, lassabban növekvőknek akár 2-3 napra is szükségük van ehhez – avat be a részletekbe a főorvos.

Számunkra az az érdekes, hogy mi van a táptalaj felszínén: árulkodó az alakja, a színe és a szaga.
A tenyészetben található kórokozó gyanús telepet cukor sorral és/vagy szerotipizálással azonosítjuk.

Mindezek mellett készül antibiogram, ami azt mutatja meg, milyen antibiotikumra érzékeny az adott, általunk kórokozónak tartott baktérium.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Tóth András, újságíró