Gyomor- és nyombélfekély: tavasszal és ősszel romló panaszok

A tapasztalatok szerint a gyomor- és nyombélfekéllyel kapcsolatos panaszok határozott szezonalitást mutatnak, tavasszal, valamint ősszel jelentkeznek intenzívebben. Milyen jelek esetén gondoljon gyomorfekélyre?

A gyomor- és nyombélfekély tulajdonképpen a szervekben kialakuló szövethiány. Oka, hogy a nyálkahártya elveszti védekezőképességét az emésztőenzimek hatásával szemben, ezért sérül, kifekélyesedik. Kialakulhat gyógyszeres kezelés mellékhatásaként (elsősorban az úgynevezett nemszteroid gyulladásgátló gyógyszerek mellékhatásaként), Helicobacter pylori nevű baktériummal történt fertőzés hatására, létrejöhet valamilyen súlyos háttérbetegség szövődményeként (koponyaűri műtétek, kiterjedt égési sérülés, hormont termelő daganatok), stb.

Igen gyakori megbetegedés, statisztikák szerint csaknem minden tizedik embert érint, leggyakoribb 20 és 50 éves kor között. A fekélybetegségek közel 90 százaléka nyombélfekély (patkóbélfekély), csak 10 százaléka a közismertebb gyomorfekély. A nyombélfekély soha nem rákosodik el, a gyomorfekélynél is csak 0,5 százalékban alakulhat ki rosszindulatú elváltozás, ám a perforáció igen komoly szövődmény lehet.

A fekélybetegségek szezonalitása

Széles körben elfogadott elképzelés, hogy a nyombél- és gyomorfekélyben szenvedő betegeknél a legnagyobb valószínűséggel a tavaszi és őszi hónapokban jelentkeznek a tünetek, vagy ezekben az évszakokban súlyosbodnak a panaszok. Az nem kétséges, hogy a peptikus fekélybetegségek okozta tünetek periodikusak, a remissziós szakaszokat visszatérő fellángolások követhetik. Az elmúlt néhány évtizedben számos kutató számolt be a betegség szezonális mintázatairól.

Mit mondanak a kutatások?

A szakirodalmi adatokat áttekintő kutatás ugyanakkor jelentős különbségeket tár fel a vizsgálatok eredményei között, így nem tekinthető igazoltnak a tétel, hogy a betegek döntő többségénél a tavasz és az ősz számít a fekélybetegségek szezonjának.

Szilárd bizonyítékok állnak rendelkezésre arra, hogy a gyomorfekély előfordulása és súlyossága nyáron alacsonyabb, mint az év többi évszakában. Elképzelhető, hogy a kedvezőbb nyári adatok miatt alakult ki az a megfigyelés, hogy tavasszal és ősszel éri el a betegség a csúcspontját, ugyanakkor számos adat szerint valójában télen sem esik vissza szignifikánsan az előfordulás.

Másrészt eredmények utalnak arra is, hogy a peptikus fekélybetegség szezonja az egyes betegekre jellemző érték. Létezik tehát periodicitás a betegség jelentkezésében, ám vannak, akiknél csak tavasszal újul ki, míg másoknál csak ősszel, vagy épp másik időszakban.

Miért lehetnek a szezonális különbségek?

A jelenség pontos oka nem tisztázott, számos lehetséges okkal magyarázzák a fekélybetegségek előfordulásában megfigyelhető évszakonkénti különbségeket.

Nyáron az emberek többsége egészségesebben táplálkozik, több időt fordít pihenésre, kikapcsolódásra, kevesebbszer betegszik meg, az időjárás kiszámíthatóbb. Tavasszal ezzel szemben a legtöbb embert több stressz éri, változékony az időjárás, a tél végén és a tavasz elején hiányoznak az étrendből a friss zöldségek és gyümlcsök, többen betegszenek meg valamilyen fertőző betegségben, amelynek a kezelésére sokkal több nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer fogy.

Panaszok és kivizsgálás

A nyombélfekély tünetei közül kiemelendő a maró, égő vagy görcsös jellegű gyomortáji fájdalom, amely kisugározhat a nyakba, a hátba és a bordaív alá. A fájdalom jellegzetessége, hogy többnyire összefüggésbe hozható az étkezésekkel. Jellemzője az éhgyomorra megjelenő fájdalom, amely étkezésre enyhül, de fél-két óra múlva ismét jelentkezik, napközben egyre súlyosbodik, és a legsúlyosabb formában általában éjfél után jelentkezik.

A gyomorfekély kevésbé tipikus tünetei az éhségfájdalmon kívül a felböfögés, a nyelési nehézség, a gyomorégés, az émelygés. Sokkal jellemzőbb, ha nemcsak éhgyomor esetén, hanem közvetlenül étkezés után is jelentkezik a gyomortáji teltség- és nyomásérzés a savtermelés fokozódása miatt.

A kivizsgálás alapja a gyomortükrözés, amely során az elváltozásokat monitorozza az orvos. Ha szükséges, mintavétel is történik, hogy szövettani vizsgálattal meghatározhassák, milyen mélységig érinti a folyamat a nyálkahártyát, nincs-e rosszindulatú elfajulás.

Veszélyes állapotot jelent, hogy a fekély sok esetben (leginkább időskorban) nem jár panasszal, így figyelmeztető tünetek nélkül is bekövetkezhet akár a vérzés, akár az átfúródás. Amennyiben bárki késszúrásszerű hasi fájdalmat, szapora pulzust érzékel magán, esetleg vérhányással, vagy véres, fekete széklettel együtt, késlekedés nélkül forduljon orvoshoz, hívja a mentőket!

Ha az étrend megváltoztatása nem elég, gyógyszeres kezelésre van szükség. A terápia hatása 3-5 nap után kezdődik, de a betegnek – orvosi ellenőrzés mellett – akár évekig is szednie kell a gyógyszert. Csak akkor jön szóba műtéti megoldás, ha a fekély erősen vérzik, vagy átfúrja a gyomor/nyombél falát. A Helicobacter pylorit kombinált antibiotikus kezeléssel ki lehet irtani, sok esetben ezzel megelőzhető a fekély kiújulása.

Tovább Hogyan kezelhető a gyomorfekély?

WEBBeteg összeállítás
Források: Dr. Mármarosi István - Oxygen Medical; Kornel Gibiøki: A Review of Seasonal Periodicity in Peptic Ulcer Disease