Nyelészavarok - Veszélyesebb, mint hinnénk

A nyelés részben akaratlagos, részben reflexes tevékenység, mely lehetővé teszi a falat gyomorba jutását akkor is, ha a gravitáció ebben nem segít. Ha a nyelés akadályozott, dysphagiáról, ha fájdalommal jár, odynophagiáról beszélünk. Mindkettő riasztó tünet, azonnali kivizsgálást igényel.

A nyelőcső (oesophagus) a garatot a gyomorral összekötő csőszerű szerv, falának belső felszínét nyálkahártya fedi, majd egy belső körkörös és egy külső hosszanti illetve spirális izomréteg alkotja.

Lefutása során három helyen létezik fiziológiás szűkület: a felső nyelőcső záróizma (sphincter), amelynek fő funkciója a félrenyelés megakadályozása; az aorta benyomata a nyelőcső középső szakaszán, illetve az alsó nyelőcső sphincter, mely a gyomorsav visszacsorgását hivatott megakadályozni.

Nyelészavart okozó eltérések

Diverticulumok. A diverticulomok a nyelőcső falának kiboltosulásai, melyek bármely szakaszon előfordulhatnak. Ételregurgitációt, félrenyeléses tüdőgyulladást, mellkasi fájdalmat okozhatnak.

Achalasia. Az alsó nyelőcső záróizom görcse, ellazulási képtelensége és a perisztaltika (a nyelőcső akaratlan, féregszerű mozgása) hiánya, amely miatt az étel a nyelőcsőben pang, gyakori hányást okozva.

Diffúz nyelőcsőgörcs. A nyelőcső inkoordinált, erőteljes összehúzódásai, melyek mellkasi fájdalmat és nyelészavart okoznak.

Másodlagos nyelőcső-motilitászavarok. Egyéb szervek betegségei is okozhatnak nyelési zavarokat, leggyakrabban sclerosis multiplexhez, cukorbetegséghez, amiloidozishoz társul nyelési zavar.

Rekeszsérv (hiatus hernia). A mellkasi és hasűri szerveket elválasztó rekeszizmon keresztül jut a gyomorba a nyelőcső. Ha a rekeszizom szárai meggyengülnek, a gyomor egy része a mellkasba jut, emiatt a nyelőcső-gyomor átmenet is a mellkasba kerül. Rekeszsérv fennállása esetén sokkal nagyobb esély van refluxbetegség kialakulására. A gyomor nagy részének nyelőcsőbe kerülésével nyelészavar, gyakori ételvisszaáramlás alakulhat ki. Életminőséget rontó panaszok esetén műtéti kezelés jön szóba. A rekeszsérvről részletesen itt olvashat.

Reflux oesophagitis. Igen gyakori (a népesség akár 20-40 százalékát érintő) betegség, melynek során az alsó nyelőcső záróizom elégtelen működése, a gyomorürülés zavara és a nyelőcső-perisztaltika gyengülése savas, esetleg epés visszacsorgást okozhat. A kialakuló gyulladás tartós fennállása heges szűkületet eredményezhet. Súlyos reflux oesophagitis esetén a normál nyálkahártya bél típusú hengerhámmá alakulhat (Barrett-metaplázia), amely a nyelőcsőrák 30-125-szörös kockázatnövekedésével jár. Bővebben a refluxbetegségről

Nyelőcsőgyulladás (oesophagitis). A nyelőcsőgyulladást okozhatja a fentiek mellett gombás (candida) vagy vírusos (herpes vagy citomegalovírus) fertőzés, de maró anyagok véletlen vagy szándékos fogyasztása is. Különösen ez utóbbi esetekben várható a gyógyulást követően tartós nyelőcsőszűkület kialakulása.

Tabletták okozta nyelőcsőgyulladás. Számos gyógyszer károsíthatja a nyelőcsövet, feltehetően a tartós, közvetlen nyálkahártya-kontaktus révén. A legismertebb ilyen szerek a gyulladáscsökkentők, antibiotikumok, csontritkulás elleni szerek, kálium-tabletták, C-vitaminok. A károsodás sokkal gyakrabban jelentkezik, ha a gyógyszereket kevés vízzel, fekvő állapotban veszik be, emiatt az idős, ágyban fekvő betegek fokozottan veszélyeztetettek.

Idegentest-elakadás. Gyermek- és időskorban gyakrabban történik meg, nyelési képtelenséggel, nyálfolyással jár.

Tumorok. Ritkábban jóindulatú, simaizom-eredetű elváltozások, sajnos gyakoribb a rosszindulatú nyelőcsőrák. A nyelészavar ebben az esetben első tünetként jelentkezhet, ezért nagyon fontos azonnal orvoshoz fordulni ilyen esetben. A nyelőcsőrákról bővebben

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus