Tények és tévhitek az ételintoleranciákról és ételallergiákról

Sok tévhit kering a köztudatban mind a táplálékintoleranciáról, mind a táplálékallergiáról, ráadásul gyakran összekeverik a két betegséget. Ezen tévhitek tisztázására nézzünk meg néhány példát.

Sajnos manapság egyre több embert érintenek azok a különböző eredetű betegségek, amelyeket a gyógyszerek mellett a táplálkozással lehet befolyásolni. Ezek a személyek speciális diétát igényelnek, amely igényeket az étrend összeállításakor szem előtt kell tartani. Nagyon fontos, hogy a betegek odafigyeljenek a táplálkozásukra, hiszen különböző tüneteket okozhat, ha nem megfelelő alapanyagokból készül az ételük.

Ételintolerancia (ételérzékenység) vagy ételallergia: ugyanazt jelenti – Tévhit

A tünetek hasonlóak lehetnek, amelyek ismételt ételbevitelnél mindig jelentkeznek, vagyis reprodukálhatóak. A különbség a szervezet immunreakciójában mérhető. Táplálékallergia esetén az étel egy vagy több összetevője antigénként viselkedik, és a szervezetünk az immunrendszer segítségével védekezni kezd ellene. Táplálékintolerancia esetén nincs immunreakció, többnyire emésztési és/vagy felszívódási zavar, irritáló hatás, egyéb vegyületek jelenléte áll a háttérben.

Hogyan dönthetem el, hogy ételallergiás vagy ételérzékeny vagyok-e?

Minden esetben orvosi diagnózis felállítása szükséges. Ez többféle módon történhet: táplálkozási anamnézis felvételével, 1 hónapos táplálék-tüneti napló vezetésével és kiértékelésével, bőrtesztek, vérvételek végzésével, kereső étrend alkalmazásával. Ha egy bizonyos étel vagy élelmiszer elfogyasztása után rövid időn belül, vagy akár 1 nap múlva is hasmenés, puffadás, hányás, bőrkiütések, nehézlégzés jelentkezik, akkor már gyanakodhatunk a betegségek egyikére, és forduljunk orvoshoz, aki továbbküld bennünket a megfelelő szakrendelésre.

„Nyomokban tartalmazhat…” jelölésű termékekből is fogyaszthatok, csak mértékkel – Tévhit

Amennyiben allergiásak vagyunk egy vagy több összetevőre, amely a listán szerepel, akkor teljes mértékben kerüljük a termék fogyasztását, hiszen már egy minimális mennyiségű, allergiát okozó vegyület is súlyos reakciókat válthat ki arra érzékenyeknél. A jelölés azt jelzi, hogy olyan üzemben állítják elő a terméket, ahol az érintkezhet a feltüntetett anyagokkal. Ezt kötelező jelölni, úgy, mint az összetevők felsorolásánál kiemeléssel az allergén összetevőket.

Miből mennyit lehet enni?

Táplálékallergia esetén teljes mértékben száműzni kell az adott összetevőt az étrendünkből. Ételintolerancia esetén egyes típusoknál szintén kerülni kell az adott vegyületet (például lisztérzékenységnél a glutént), de van, amikor csak bizonyos mennyiség elfogyasztása okoz panaszt a betegnek (például tejcukorérzékenység), ebben az esetben egyéni érzékenységtől függ a fogyasztási mennyiség.

Mire lehetünk allergiásak vagy érzékenyek?

Allergiát okozhatnak az alábbiak: tehéntej fehérje (alfa- és béta-laktoglobulin, kazein), tojás, halak, tenger gyümölcsei, marha-, csirke-, sertéshús, szójafehérje, földimogyoró (és más olajos magvak), gabonák, alma, eper, őszibarack, dinnye, citrusfélék, banán, kivi, zeller, sárgarépa, petrezselyem, paradicsom, hüvelyesek, egyes fűszerek (például curry).

Ételérzékenységet válthat ki többek között a tejcukor (laktóz), a liszt (gluténtartalmú), a fruktóz (gyümölcscukor), a hisztamin (például eperben, mákban, mogyoróban, füstölt árukban), az adalékanyagok (például benzoesav, tartrazin, eritrozin, aszpartám, ciklamát, szorbit, aceszulfám-K, glutamát), és a koffein.

Mi az a keresztallergia?

Ennek során szervezetünk különböző ételmolekulákat (allergéneket) azonosnak vél, és egyformán reagál rájuk. A leggyakoribb az azonos állat- vagy növényfajok fehérjéi közötti keresztreakció. Például tehéntejfehérje és marhahús; tojás és szárnyas hús, illetve toll, a különböző olajos magvak közötti keresztreakció, de találkozhatunk pollen-, zöldség- és gyümölcsallergiás betegekkel is egy személyben.

Mit tehetek a tünetek megjelenésekor?

Amennyiben a fentebb említett tüneteket észleljük magunkon, akkor igyekezzünk olyan diétát tartani, amely során egy-egy élelmiszert vagy ételt kerülünk a felsoroltakból, de egyszerre csak egyet. Jegyezzük fel, milyen panaszokat észlelünk magunkon, ezzel is segítve az orvosok munkáját. Ha a tünetek súlyosabbra fordulnak, habozás nélkül forduljunk orvoshoz.

(WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember)