Még mindig tabu az aranyér - Beszéljünk a problémáról

A magyar fiatal lakosság 20 százalékát érinti az aranyeresség, 50 év felett pedig akár 50 százalékban is előfordulhatnak a szégyenkezve elhallgatott panaszok. Bár megjelenése gyakori, az aranyeresség mégis tabutémának számít.

Az érintettek a végbéltájékkal kapcsolatos tüneteik miatt általában eleve kellemetlenül érzik magukat, ennek eredményeként pedig gyakran csak a régóta elhúzódó panaszokkal fordulnak segítségért, így halasztódik a kivizsgálás és sokszor a helyes terápia is.

Számos tényező vezet az aranyeresség, a megnagyobbodott, kitágult, sokszor gyulladt vagy bealvadt visszerek kialakulásához. A genetikai hajlam mellett a szerzett tényezők is nagyban hozzájárulnak az aranyér betegséghez, melyek közül a leggyakoribbak a következők:

• elhízás
• mozgásszegény, ülő életmód
• erős haspréssel járó fizikai munka vagy sport (pl. súlyemelés)
• rostban szegény táplálkozás (pl. finomított ételek, gyorséttermi ételek)
• elégtelen folyadékbevitel
• tartós köhögéssel vagy hányással járó kórképek
• terhesség, szülés
• székrekedés
• végbéldaganat
• anális szex

A fenti hajlamosító tényezők alapján látható, hogy szinte bárki rendelkezik 1-2 rizikótényezővel, mégis nehezen fordulunk orvoshoz, vagy sokáig tűrjük a panaszokat, sőt, gyakran fel sem ismerjük, mi állhat azok hátterében.

Bővebben Az aranyér betegségről részletesen

Figyelmeztető tünetek, melyeket nem érdemes bagatellizálni

Az aranyeres tünetek változatos formában és intenzitással jelentkezhetnek. Az enyhébb panaszoktól kezdve súlyos vérzésig terjedhet a skála, de szövődmények is felléphetnek, például amikor a gyulladt visszerek elfertőződnek, vagy amikor vérrög alakul ki a tágult erekben pangó vér miatt.

Mint a legtöbb kóros állapot esetén, a terápia hatékonysága azzal növelhető leginkább, ha már a kezdeti stádiumban segítségért folyamodunk. Éppen ezért a következő panaszok megjelenése vagy visszatérése esetén érdemes háziorvoshoz vagy szakorvoshoz (proktológus) fordulni:

• végbéltáji fájdalom (hevessége az állapot függvényében változó, bizonyos esetekben akár az ülést, állást, mozgást is megnehezítheti)
• végbéltáji viszkető érzés
• tapintható duzzanat a végbéltájékon
• székelési nehézségek, fájdalommal kísért székletürítés
• heves székelési inger
• enyhe vérezgetés, váladékozás
• jelentős vérzés, vérszegénység

Sokan önvizsgálattal vélik megállapítani az aranyér jelenlétét, ám ha a panaszok nem javulnak, érdemes inkább szakembert felkeresni a téves öndiagnosztizálás, vagy a sikertelen öngyógyítás helyett.

Ezt olvasta már? Mik lehetnek az aranyeresség szövődményei?

A kivizsgálás legkellemetlenebb része a szemérmesség leküzdése

Sokan tartanak az orvosi vizsgálattól, és csupán szégyenérzetük miatt nem kérnek segítséget. Ezeken a szakrendeléseken számos hasonló, vagy akár súlyosabb problémával is jelentkeznek betegek, ezért nem kell attól tartanunk, hogy a kezelőorvos mit gondol. Neki az a célja, hogy a kínzó problémára megoldást keressen, mellyel a mi szenvedésünk is megszűnik.

Sokan azt sem tudják elképzelni, hogyan történik a vizsgálat. Az orvos-beteg találkozás során először a kórtörténet felvétele történik. Fontos, hogy más, fennálló betegségünkről is számoljunk be az orvosnak, emellett tudnia kell az aktuálisan szedett gyógyszereinkről, és az életmódunkról, valamint a tünetekről is tájékoztassuk. Részletesen el kell mondanunk a jelenlegi panaszokat, azok kezdetének idejét, jellegét és a kísérő tüneteket.

Ezután az orvosi vizsgálat először fizikális vizsgálattal kezdődik. Az alsó testfelet szabaddá téve, előre dőlve vagy oldalt fekve, felhúzott térdekkel helyezkedik el a páciens, míg az orvos megnézi a végbélnyílás környékét. Kesztyűs ujjával a végbélbe nyúlva megtapintja a belső aranyereket is. A vizsgálat 1-2 percig tart, kellemetlen ugyan, de önmagában fájdalmatlan. Fájdalmat csak a gyulladt, trombotizált, vagy jelentős nagyságot elért aranyér esetén érezhet a beteg. A fizikális vizsgálatot követően dönt az orvos a további diagnosztikai beavatkozásokról, egyes esetekben végbél- vagy vastagbéltükrözésre is sor kerülhet. A végbéltükrözés (rektoszkópia) különösebb előkészületet nem igényel, praktikus megelőzően az aznapi székletürítés. Ha vastagbéltükrözésre (kolonoszkópia) is szükség van, előtte beöntéssel vagy gyógyszeres hashajtással tisztíthatjuk ki a bélrendszer alsó szakaszát a vizsgálat előtt. Kiegészítésképpen szükséges lehet laborvizsgálatra, esetleg hasi ultrahangra is.

Megoldási lehetőségek az aranyeres panaszokra

Az aranyér-betegség kezelése akkor jó és eredményes, ha megelőzi orvosi vizsgálat, mely biztonsággal kizár más eltérést (pl. daganatot, bélpolipot). A legfontosabb lépések a panaszok enyhítésére és megszüntetésére:

• a széklet rendezése, lágyítása
• bőséges folyadékfogyasztás
• rostban dús étkezés (zöldség, gyümölcs)
• az ülő testhelyzetben végzett tevékenység minimalizálása
• a rendszeres testmozgás
• az erős hasprés kerülése
• ülőfürdő a fennálló panaszok idején
• rendszeres és alapos tisztálkodás
• helyileg ható készítmények (aranyérkenőcsök, kúpok) alkalmazása
• érvédő hatású készítmény kúraszerű szedése

Ez is érdekelheti Az aranyér gyógyszeres kezelése

Jelentős visszeresség vagy szövődmények megjelenése esetén aranyérműtétre (pl. gyűrűs lekötésre) is sor kerülhet.

A legfontosabb mindenki számára az lenne, hogy a hajlamosító tényezők közül a kiiktathatóakat elkerülje. A panaszok kezdete után, ha nem lép fel javulás, időben forduljunk orvoshoz! A tünetek önmaguktól ugyan elmúlhatnak, de az esetek jelentős részében ismételten jelentkezni fognak. Önmagunkat lehetőleg látatlanban ne kezeljük! Orvosi véleményezést követően a panaszok enyhítésére javasolt életmódváltás és a gyógyszeres kezelés egyformán fontos.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus