Hashajtó készítmények - Okosan bánjunk velük

szerző: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész - WEBBeteg
frissítve:

A székletürítés egy reflexszerű mechanizmus, melynek során a részt vevő izmok működését a széklet mennyisége és állaga indítja be. Ha a székletürítés folyamata zavart szenved, az nemcsak kellemetlenségeket, de komolyabb szövődményeket is okozhat. Ezért fontos, hogy csökkent ürítés esetén cselekedjünk. Ilyenkor rendszerint valamilyen hashajtó hatású készítményhez vagy praktikához folyamodunk.

Normál esetben az emberi szervezetből 1-2 naponta ürül széklet, de ezt számos tényező befolyásolhatja, mint pl. életkor, étrend, mozgás, folyadékbevitel, pszichés tényezők, bizonyos betegségek.

Mi a megoldás, ha csökkent a székletürítések száma?

Alapvetően a széklet mozgása a bélfal izgatásával fokozható. Ez történhet gyógyszeresen, bizonyos olajok segítségével vagy fizikálisan.

Gyógyszeres megoldások lehetnek a fenolftaleint (vényköteles) vagy biszakodilt, illetve egyes gyógynövényeket, pl. szennalevelet tartalmazó készítmények. Fenolftalein alkalmazása esetén ne lepődjünk meg, mert kémhatása miatt a vizeletet rózsaszínűre festheti. Biszakodil tartalmú készítmények esetén pedig figyelnünk kell arra, hogy nem szabad tejjel egyidejűleg bevenni, mert az ronthatja a hatást.

Bélfalizgató hatású olaj pl. a ricinusolaj, amely a mozgás elősegítésén túl lágyítja is a székletet. A ricinusolaj azonban erős hashajtó hatású szer, a belek és a környező szervek (pl. méh) simaizomzatának görcsét is előidézheti, ezért például terhesség idején nem ajánlott a használata az idő előtti szülés elkerülése érdekében. Alkalmazása során a folyamatos folyadékpótlásra is figyelni kell!

Fizikális jellegű hashajtó hatás a bélfal direkt izgatásával érhető el, amelyet beöntéssel, glicerines kúp alkalmazásával, esetleg csőre használatával segíthetünk elő.

Szintén jó választás lehet az úgynevezett ozmotikus hashajtók használata, melyek azon alapszanak, hogy vizet vonnak el a szervezetből, ezzel növelve a széklet mennyiségét, amely izgatja a bélfalakat, ezáltal gyorsul a belek működése, a széklet pedig távozik a szervezetből. Ilyenek pl. a magnézium- és nátriumsókat, illetve bizonyos szénhidrátokat (laktulóz, mannit, szorbit) tartalmazó készítmények. Mivel ezek a szervezetből vonják el a szükséges vizet, alkalmazásuk alatt minden esetben fontos a megfelelő mennyiségű folyadékpótlás a kiszáradás elkerülése érdekében.

Az elégtelen ürítést az is okozhatja, ha a széklet mennyisége bár megfelelő, viszont bekeményedett, túl szilárd állagú, ez ugyanis akadályozza mozgását a tápcsatornában. Ilyenkor székletlágyítókat alkalmazunk, mint. pl. ducosate tartalmú készítmények vagy paraffinolaj. Utóbbi előnye, hogy gyermekek, idősek és állapotos nők esetén is használható, mert nem terheli meg a szervezetet.

Mire érdemes odafigyelni a hashajtó készítmények alkalmazása során?

A hashajtók gyorsítják a székletürítést, megkönnyítik a belek munkáját. Tartós alkalmazásuk azonban gyengíti a székletürítési reflexet, a belek izomzata „elkényelmesedik”, gyakorlatilag a szervezet hozzászokik a készítményhez. Emellett fokozódik a víz- és sóveszteség, amely kiszáradáshoz vezethet, ezért csak alkalomszerű alkalmazásuk ajánlott.

Szintén figyelnünk kell arra, hogy bizonyos betegségek behatárolhatják a választható módszerek körét. Aranyérrel küzdő betegek számára például nem ajánlott a drasztikus hashajtók (pl. ricinusolaj) használata, mert alhasi vérbőséget okozhatnak. Hashajtó készítmények szintén nem alkalmazhatóak ismeretlen eredetű alhasi görcsök, bélelzáródás vagy az emésztőrendszer gyulladásos betegségei esetén. Amennyiben szívelégtelenség kezelésére szolgáló gyógyszereket (pl. digoxin) vagy vízhajtót szed, érdemes háziorvosával megbeszélni a legmegfelelőbb hashajtási módszert annak érdekében, hogy a szervezet elektrolit-egyensúlya ne boruljon fel, mert ez veszélyes is lehet.

Emellett minden korosztálynak megvan a maga számára legideálisabb hashajtó módszer. Gyerekeknél például inkább a végbél falának izgatását (glicerines kúpok, „lázmérőzés”) vagy a laktulóz tartalmú készítményeket ajánlott adni, amennyiben szükséges; míg időseknél inkább a széklet lágyítása ajánlott, hogy megkíméljük őket az erőlködés okozta szövődményektől.

Hashajtó hatású otthoni praktikák

Az ürítés gyakoriságát nagymértékben befolyásolja a széklet mennyisége. A megfelelő mennyiségre rásegíthet a rostban dús táplálkozás (ideálisan napi 20-60 mg rostanyag) és gyümölcsök, olajos magvak rendszeres fogyasztása. Mivel ezek hirtelen megnövelhetik a széklet mennyiségét, bizonyos esetekben bélelzáródáshoz vezethetnek. Ezt elkerülendő érdemes legalább napi 1,5-2 l folyadékot fogyasztani, amely segíti a széklet távozását, illetve javít annak állagán.

A székletürítés gyakoriságát egy egyszerű házi módszerrel is rendezhetjük. Ennek lényege, hogy minden reggel éhgyomorra fél liter langyos vizet kell meginni, amely hirtelen megindítja a széklet mozgását.

Kapcsolódó Mi okozhat székrekedést? A táplálkozástól a bélbetegségekig

Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész

Cikkajánló

Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tamássy Klára

Dr. Tamássy Klára

Gasztroenterológus, Belgyógyász

Budapest