Ezekkel a betegségekkel keverhető össze a cöliákia

A cöliákia (lisztérzékenység) diagnosztizálása nem egyszerű, mivel számos más kórkép is okozhat hasonló, gluténtartalmú ételek elfogyasztása után jelentkező panaszokat. Ezen betegségek elkülönítése azonban igen fontos feladat, mivel nem azonosak a tüneteket kiváltó élelmiszerek, eltérőek a kezelésük és a veszélyeik. Mely betegségek lehetnek hasonlóak, mint a lisztérzékenység?

A gluténfogyasztással több kórkép hozható összefüggésbe. Közös bennük, hogy a glutén fogyasztását minden esetben kerülni kell, ugyanakkor eltér, hogy milyen folyamat váltja ki a tüneteket, mennyire szigorú gluténmentes diéta indokolt, és hogy szükség van-e további kezelésre a diétán kívül.

Autoimmun eredetű megbetegedések

Lisztérzékenység (cöliákia)

A lisztérzékenységet a panaszok és a megjelenés jellege alapján további típusokra bonthatjuk – tehát nem is csak más kórképektől különíthetjük el, hanem önmagában is több válfaját ismerjük.

• Szimptómás, vagyis klasszikus, bélrendszeri tünetekkel járó típus: a cöliákia típusos tüneteivel (hasmenés, puffadás, nagytömegű, laza (gyakran bűzös) széklet), valamint bélnyálkahártya eltérésekkel jár. Az ebben a típusban szenvedő betegeknél glutén hatására teljes vagy részleges felszívódási zavar alakul ki teljes vagy részleges vékonybél nyálkahártya károsodással.

• Nem-klasszikus, bélrendszeri tünetekkel járó típus: ennél a típusnál az emésztőrendszeren kívüli tünetek vannak túlsúlyban, pl. vérszegénység, fáradékonyság, menstruációs zavarok, növekedési eltérések, fogzománc hibák stb. A vékonybélbolyhok eltérése ebben a típusban is megfigyelhető. Ez a típus gyakoribb, mint a klasszikus típus, és legtöbbször felnőttekre jellemző.

• Lappangó típus: általában a betegek semmilyen - sem bélrendszeri, sem azon kívüli - tünetet nem panaszolnak, tünetmentesek. Időnként előfordul náluk kóros, vékonybél nyálkahártya sorvadást mutató szövettani lelet, mely gluténmentes diéta hatására regenerálódik. A vérvizsgálati eredmény azonban náluk is pozitív. A gyanút a pozitív szerológia mellett a cöliákia családi előfordulása vetheti fel.

• Néma vagy csendes típus: a csendes típusú cöliákiásoknál szövettani eltérések és pozitív vérvizsgálati eltérések igazolhatóak, azonban tüneteik nincsenek, emiatt általában véletlen (pl. laborleletben észlelt eltérések miatt) derül fény a problémára.
  
  A két utóbbi típus diagnosztizálása, kiszűrése igen nehéz, emiatt sokszor későn jut a beteg a pontos diagnózishoz, pedig a gluténmentes diéta mielőbbi bevezetése a szövődmények esélyének csökkentésével jár.

Dermatitis herpetiformis (Duhring-betegség)

A gluténérzékenység következtében alakulhat ki a dermatitis herpetiformis nevű autoimmun bőrbetegség. Vöröses, viszkető, csalánkiütésszerű, csoportosan elhelyezkedő hólyagok jelennek meg a bőrön. Leggyakrabban a térd, a könyökhajlat, a tarkó, a farpofák, a has érintett, de gyakorta előfordul az arcon is. Az elváltozások viszketnek, a vakarással azonban vigyázni kell, mert felülfertőződhetnek. A tünetek rendszerint hullámokban jelennek meg, sokszor tartósan tünetmentesek a betegek.

A panaszok hátterében a bőrben lerakódó ellenanyagok (a glutén összekapcsolódik az IgA típusú immunglobulinnal) állnak. Diagnosztikája bőrből történő mintavétellel és a minta szövettani vizsgálatával, valamint speciális immunfluoreszcens vizsgálattal történik. A lisztérzékenységre vonatkozó diagnosztikus vizsgálatokat is mindig el szokták végezni gyanú esetén. Kezelésében a gluténmentes diéta az alap, azonban sajnos sokáig tart a diéta mellett is a bőrtünetek visszahúzódása. Speciális gyógyszerekkel tudnak segíteni a tünetek enyhítésében.

Gluténataxia

A gluténérzékenység okozhat különböző idegrendszeri tüneteket is, mint az epilepszia, a szorongás, a depresszió. Amennyiben az autoimmun folyamat által termelt ellenanyagok károsítják a kisagy idegsejtjeit, előfordulhat az a akaratlagos mozgások hibás koordinációja is egyensúlyproblémákkal, végtagi bizsergő érzéssel. Ezt nevezik gluténataxiának. Felismerése azért fontos, mert a cöliákia esetén szükséges szigorú gluténmentes diéta mellett más kezelésre is szükség lehet agyi érintettség esetén.

Gabonaallergiák

A gabonaallergia jellemzője, hogy allergiás válaszreakció lép fel gabona hatására, ami gyorsan jelentkező panaszok képében jelenik meg, mint például orrdugulás, fáradtság, könnyezés. Ebben az esetben azonban nem a glutén váltja ki a panaszokat, hanem a gabonában megtalálható specifikus fehérjék. A búzaallergia a leggyakoribb típusa, de létezik allergia más gabonafehérjékre is. Míg tehát egy lisztérzékeny betegnél valamennyi, glutént tartalmazó élelmiszert kerülnie kell, egy búzaallergiás beteg fogyaszthat más, glutént is tartalmazó gabonaféléket.

A gabonaallergia tünetei az allergén fogyasztása után rövid időn belül jelentkeznek (kiütések, viszketés, légzési nehézség) formájában, a cöliákia a bélbolyhok károsodásán, elhalásán keresztül nehezebben felismerhető, lappangó módon jelentkező panaszokat okoz (hasi diszkomfort, felszívódsi zavarok, stb.)

Nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) és fruktánintolerancia

Gluténérzékenység

Sok esetben előfordul, hogy a beteg a cöliákia tüneteit tapasztalja gluténfogyasztás hatására, azonban a vizsgálatok során nem igazolható sem a lisztérzékenységre jellemző autoimmun reakció, sem a gabonaallergiákra jellemző allergiás reakció. Ez a nem cöliákiás gluténérzékenység vagy NCSG. A nem cöliákiás gluténérzékenység sokkal több embert érint, mint a lisztérzékenység; feltételezett előfordulása lényegesen meghaladja a cöliákia 1 százalékos átlagos gyakoriságát.

Leggyakoribb emésztőrendszeri panaszok NCGS-ben a puffadás, a hasi fájdalom, a hasmenés, a szorulás vagy épp a váltakozó széklethabitus, a hányinger valamint a refluxos tünetek. Az általános (emésztőrendszeren kívüli) tünetek közül a rossz közérzet, fáradtság, fejfájás, szorongás, tompultság, végtagzsibbadás, ízületi és izomfájdalom, bőrkiütés, fogyás, illetve a depresszió jelenik meg leggyakrabban.

A fenti tünetek - mind a bélrendszeri, mind pedig az általános tünetek - gluténmentes diéta hatására a tapasztalatok megszűnnek, illetve javulnak. A gluténfogyasztás és a panaszok megjelenése között eltelt idő általában rövid, a tünetek néhány órán vagy egy-két napon belül jelentkeznek, és a glutén elhagyását követően gyorsan megszűnnek.

Fruktánintolerancia

Gyakorisága ellenére az NCGS még egy nem kellően megismert betegségnek számít. Számos, jól megalapozott kutatás szól amellett, hogy a panaszokat az esetek jelentős részében nem a glutén, hanem a gabonafélék egy másik gyakori összetevője, a fruktán nevű szénhidrát felszívódási zavara okozza. A felszívódási zavar (malabszor) nem autoimmun és nem allegiás folyamat, hanem az összetevő emésztési képtelensége jár elsősorban emésztőrendszeri tünetekkel.

Fruktánt jelentős részben ugyanazon növények tartalmaznak, mint glutént, ilyen a búza, a rozs, és egyaránt biztonsággal fogyasztható a rizs, a zab, a kukorica. Fruktán ugyanakkor megtalálható egyes zöldség- és gyümölcsfélékben is (hagymafélék, articsóka, görögdinnye, füge), így az ezen élelmiszerek fogyasztása után jelentkező panaszok inkább fruktán- mint gluténérzékenységre utalnak.

Egyéb betegségek - bélgyulladás, ételintolerancia

A gluténfogyasztás után jelentkező panaszokhoz hasonló emésztési problémákkal járhat több más krónikus betegség. Ezek közül gyakrabban előforduló betegségek:

• Crohn-betegség - hasonló emésztőszervi tünetekkel jár, de a Crohn-betegség gyakran okoz jól kimutatható elváltozásokat a bél mélyebb szöveteiben, és gyógyszeresen kezelhető.
• Irritábilis bél szindróma (IBS) - ebben az esetben nem a gluténmentes, hanem a FODMAP-diéta követése hozhat eredményeket.
• Laktózintolerancia - a tejcukor emésztési problémája miatt okoz hasmenést, puffadást. Mivel a normál étrendben gabonafélék és tejcukrok is rendszeresen előfordulnak, ezért kivizsgálás nélkül nehéz megállapítani, emlyik okozza a panaszokat.

Ritkábban a vékonybél egy szakaszának eltávolítása, a belek vérátáramlásának vagy nyirok elfolyásának zavara, hormonálisan aktív tumorok is okozhatnak cöiliákiához hasonló tüneteket.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos