IBS - Egy modern betegség

Ez ugye nem az IBS? Gyakran teszik fel nekem rémülten a kérdést olyan betegek, akik az internetet olvasva próbálnak tájékozódni a panaszaik hátterében álló betegségről.

Kezdetben arra gondoltam, milyen jellemző ez az információözönből származó zavarodottságra, hiszen az IBS nem egy súlyos szervi betegség. Ma már az a véleményem, hogy az IBS kérdésköre megérdemli, hogy komolyan foglalkozzunk vele, hiszen becslések szerint a teljes népesség több mint 10%-a érintett lehet. Kezelése ugyanakkor nem egyszerű, mivel nincs mindenki számára egyformán alkalmazható megoldás.

Fontos tisztázni az elnevezés esetleges félreértelmezését: az IBS (irritábilis bél szindróma) nem tévesztendő össze az IBD (inflammatory bowel disorder) kifejezéssel! Az IBS, mint a neve is mutatja, egy tünetcsoport, szindróma, amelynek hátterében szervi elváltozás nem mutatható ki, míg az IBD a gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) gyűjtőneve, ezek pedig rendszeres gasztroenterológiai gondozást és gyógyszeres kezelést igénylő „komoly” kórképek.

Az IBS diagnózisa

A betegség jelemző tünetei:

• bizonytalan, gyakran alhasban jelentkező fájdalmak,
• puffadás,
• székelési panaszok (székrekedés vagy hasmenés, esetleg a kettő váltakozása).

Ezek alapján a kórisme még nem állapítható meg, hiszen tulajdonképpen minden emésztőrendszeri betegségben előfordulhatnak. Van azonban egy sajátosság, ami elsősorban az IBS fennállására utal, és ez a panaszok évekig tartó, hullámzó lefolyása, változatlan fizikai állapot mellett (nem tapasztalunk például testsúly-csökkenést, vérszegénységet, véres székletet).

Az IBS diagnózisa szervi betegségek hiányában állítható fel, ebben a háziorvos és a gasztroenterológus szakorvos segítségére van szükség. A gyógyszeres, esetleg műtéti kezelést igénylő elváltozások kizárása mindig az első lépés! Ezután marad három olyan kórkép, amelyek tünetei hasonlóak lehetnek, kezelésük viszont alapvetően különbözik az IBS-től: a lisztérzékenység, az ételallergia és a laktózintolerancia.

Hogyan tovább?

Mit tegyünk, ha a vizsgálatok alapján irritábilis bél szindrómát állapít meg az orvos?

A betegségek kialakulásának megértése mindig segít a gyógyulásban. Ez az IBS esetében azért is lényeges, mivel nincs egyetlen, általánosan bevált kezelési séma, mindenkinek ki kell alakítania egy saját használatú stratégiát. Először röviden tekintsük át azokat a tényezőket, amelyek leginkább felelősek az IBS-re jellemző fő tünetek: a puffadás, hasi fájdalmak és székelési panaszok kialakulásáért.

• Bél-idegrendszer - Az IBS, mint neve is jelzi, a bél irritábilitása, vagyis „idegessége”. A belek falában található az emberi szervezet központi idegrendszer után második leggazdagabb idegsejt-hálózata. Ez irányítja közvetlenül a bélmozgásokat (motilitást). A központi idegrendszerrel szoros kapcsolatban van, így érthető, hogy életmódunk és lelkiállapotunk befolyásolja a bélműködést.

• Stresszhormonok - Hatásukra megváltozik a bél motilitása, nő a belek görcshajlama.

• Bélflóra - Egyensúlyának megbomlása (diszbakteriózis) következtében romlik a tápanyagok emésztése, kórokozó baktériumok telepedhetnek meg, a normál bélbaktériumok száma csökken, az immunrendszer működése károsodik.

Az IBS kezelésében alkalmazható szerek és módszerek

1. Tüneti szerek: enyhe, ritkán jelentkező panaszok esetén görcsoldó és puffadásgátló hatású szerek alkalmi segítséget jelenthetnek. Jelentős részük kapható recept nélkül is. Rendszeres szedésük semmiképpen sem ajánlott.

2. Probiotikumok: a bélflóra erősítése biztosan segít a hosszabb távú gyógyulásban. Sajnos nincs olyan készítmény, amely általánosságban ajánlható, mivel minden ember bélflórája egyedi összetételű. Különböző probiotikus szerek felváltva történő alkalmazása tűnik célravezetőnek.

3. Étrend: ajánlott a megfelelő mennyiségű folyadék (napi 2-3 liter, nagy melegben több) fogyasztása, rostanyagokban gazdag diéta. A nyers tej, füstölt húskészítmények, fehér liszt helyett savanyított tejtermékeket (joghurt, kefir), szárnyas- vagy halételeket és teljes őrlésű lisztből készült tésztaféléket válasszunk. Fontos, hogy naponta többször, legalább 3-4 alkalommal étkezzünk. Azokat az ételeket érdemes kerülni, amelyek tapasztalatunk szerint panaszokat okoznak. Ételintolerancia vizsgálatoknak sok értelmét nem látom, mivel lehetetlen az élelmiszerekben levő valamennyi anyagot (alapanyagok, színezők, tartósítók, állományjavítók stb.) vizsgálni. Inkább ételnapló vezetését ajánlom. Szigorú diéta tartása semmiképpen sem szükséges, inkább káros!
   
   Bővebben Diéta irritábilis bél szindrómában szenvedőknek

4. Életmód, lelki egészség: a legfontosabb tényező a gyógyulásban! Az első lépés annak megértése, hogy nem szervi betegségről van szó, és nincs szükség további vizsgálatokra. (Gyakran találkozom IBS-ben szenvedő betegekkel, akik vaskos lelethalmazzal érkeznek, amit évek alatt gyűjtöttek össze úgy, hogy panaszaik változatlanul fennállnak. Az orvos felelőssége is, hogy betegeit megkímélje a felesleges és költséges eljárásoktól.) Sokszor nehéz elfogadni, hogy megoldatlan, feldolgozatlan konfliktusok is okozhatják a panaszokat. Ugyanakkor a stresszhelyzetek lehetőség szerinti megoldása, életmódváltás, esetleg pszichoterápia nemcsak az IBS kezelését jelenti, hanem javíthatja az élet egészének minőségét is.

Kapcsolódó

• A tartós gyógyulás záloga: hangoljon össze 5 billiárd sejtet
• Emésztőrendszeri problémák - Az étkezés és a lelkiállapot hatása

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász