A bélelzáródás okai, tünetei és kezelési lehetőségei

Dr. Ujj Zsófia Ágnes
szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg
frissítve:

A bélelzáródás (ileus) egy olyan gyűjtőfogalom, melybe a bél különböző eredetű passzázszavarával járó folyamatai tartoznak. Mi minden állhat a háttérben? Mi a teendő?

A bélelzáródás típusai

Két fő csoportra osztjuk őket a klinikai gyakorlatban: a mechanikus és a paralitikus bélelzáródásra. Gyakran a kettő keveredhet egymással, ilyenkor nem lehet élesen elválasztani a látott képet a következményes, társuló kórfolyamattól (pl. egy daganat okozta bélelzáródás a bélfalkárosodás és hashártyagyulladás következtében közvetetten is a bél mozgásának leállásához vezethet).

A mechanikus bélelzáródás során a bél üregében, a bélfalban vagy a beleken kívül lévő ok, elváltozás zárja el a belet. Paralitikus típus esetén számos kórkép vezethet a belek mozgásának leállásához (ilyenek lehetnek gyulladások, köztük a gyulladásos bélbetegségek, vagyis IBD, egyes anyagcsere-betegségek, esetleg sérülések).

Lásd még Diéta irritábilis bél szindrómában szenvedőknek

A bélelzáródás az akut hasi katasztrófák közül az egyik leggyakoribb kórkép. Gyakoribb a mechanikus ileus, és az esetek nagyobb részében a vékonybelek területén alakul ki.

A bélelzáródás okai

A mechanikus bélelzáródás leggyakoribb okai:

  • A beleket belülről elzáró elváltozás, pl. székletrög, idegentest, táplálék, epekő, bélféreg.
  • A bélfalban kialakult elváltozás, pl. daganat, polip, gyulladt szövetszaporulat.
  • Külső elváltozások, pl. műtét utáni összenövések, hasűri daganat.
  • A bél csavarodása is okozhat mechanikus ileust.

Bármilyen ok miatt bekövetkező mechanikus elzáródás a bélben a bélmozgás leállásával jár, mely során a stagnáló béltartalomban megindul a baktériumok szaporodása, a bél nyálkahártyájának gyulladása is. Bélfal sérülést követően hashártyagyulladás is kialakulhat, mely tovább rontja magát az bélelzáródást is. A bélbe kerülő folyadék és tápanyag csökkent felszívódása folyadékhiányhoz, kiszáradáshoz, sőt, akár veseelégtelenséghez is vezethet.

A paralitikus bélelzáródás okai lehetnek:

  • Súlyos betegségek, anyagcsere eltérések következményei, pl. alacsony káliumszint, elektrolit zavar, alacsony fehérjeszint, cukorbetegség, vesebetegség, májbetegség, pajzsmirigy alulműködés.
  • Egyes gyógyszerek, pl. nyugtatók, pszichiátriai szerek, kemoterápiás vegyületek.
  • Gyulladások, pl. hashártya- vagy bélgyulladás, szepszis.
  • „Reflexes folyamatok”, pl. műtét után, gyomor kilyukadását követően, hasnyálmirigygyulladás, hasi sérülések.
  • Vérellátási zavar miatt.
  • Idegrendszeri eltérések miatt, pl. daganat, trauma, gyulladás, fertőzés, gerincvelőben zajló elváltozások során.
  • Mérgezések pl. ólom-, gomba- vagy vegyszermérgezés.

Milyen tünetei lehetnek a bélelzáródásnak?

A panaszok jellege függ az elzáródás mértékétől és helyétől is:

  • Hányinger, hányás: ha az elzáródás a vékonybél felső szakaszán következik be, a gyomortartalom hányinger és hányás formájában távozik. A folyamat előrehaladtával mindig van hányás, ami a pangó bélsárt tartalmazza.
  • Széklethiány: a bélmozgások leállnak, nincs széklet és bélgáz ürülés sem.
  • Hasfájás: a beteg kifejezett hasi fájdalomra panaszkodik.
  • Láz: a bélben elszaporodott baktériumok lázas állapotot, végső soron sokszervi elégtelenséget is okozhatnak. A gyulladt bélfal átlyukadhat (bélperforáció), bélelhalást, hasűri fertőzést is okozva.
  • Gyengeség: a beteg elesett állapotú, közérzete rossz.
  • Szapora szívverés: a kórfolyamat előrehaladtával megjelenő folyadékhiány miatt alacsony a vérnyomás, szapora a szívverés. Vese és szívelégtelenség, folyadékhiányos sokkos állapot alakulhat ki.

Ha a folyamat lassan alakul ki, mert az elzáródás részleges és fokozatosan romlik (pl. növekvő daganat), akkor a tünetek lehetnek szerényebbek, vagy elhúzódóan fellépők.

Milyen vizsgálatok történnek ileus gyanúja esetén?

A beteg kórelőzményének felvétele, a tünetek panaszok jellege, ismerete is segíti a gyors diagnózist.

A beteg fizikális vizsgálata során a küllem, bőr tónusa, verejtékessége, a vérnyomás és pulzus vizsgálata történik. A has puffadt, kemény, nem betapintható, érintésre is gyakran fájdalmat jelez a beteg. Hallgatózással bélhang a has felett nem hallható. A vizsgálat része az úgynevezett rektális digitális vizsgálat, amikor a kezelőorvos ujjával betapintva ellenőrzi a végbél állapotát, tartalmát. Amennyiben teljesen leállt a bélműködés, nincsen széklet a végbél ampullának nevezett részében.

Laboratóriumi vizsgálat során számos dologról képet kapunk: zajló gyulladásról, fertőzésről, az elektrolit háztartásról, vese és májfunkcióról.

Képalkotó vizsgálat során láthatóvá válnak bélmozgást nem mutató, tágult, folyadék nívókat tartalmazó belek. Hasi ultrahang és hasi röntgen elvégzése sokszor elégséges. Ha felmerül komplikáció, hasi CT, angiográfia, MR is történhet. Ritkán vastagbéltükrözés is történik.

A bélelzáródás kezelése

Ha az elzáródás egyértelműen mechanikus akadály miatt van, sebészi feltárás szükséges. A műtét sürgősségét is a látott kép és a háttérben álló ok szabja meg. Addig is, hogy a terhelés és nyomás csökkenthető legyen, gyomorba vagy a felső vékonybelekbe levezetett szondát alkalmaznak.

Nem teljes elzáródás esetén a belgyógyász és sebész közös döntése alapján, amely egyénre szabottan történik, megkísérelhetik a bélműködés leállásának műtét nélküli megoldását. Ez nem teljes elzáródásnál, illetve kizárólag egyértelműen anyagcsere probléma vagy elektrolit eltérés által kiváltott ok esetén próbálható meg, ha ténylegesen van esély műtét nélkül megoldani a bélműködés leállását. Sikertelenség estén időben szükséges műtétre felkészíteni a beteget.

Tüneti kezelésként a szonda mellett szükséges a folyadékháztartás, az elektrolitok rendezése vénásan adott infúziók formájában. A láz és fádalom csillapítása, hatékonyságában széles spektrumú antibiotikum adása.

Megelőzhető?

A bélelzáródás nem előzhető meg. A kiváltó tényezőtől függ a kialakulás és a gyógyulás esélye is. Jóindulatú vagy paralitikus bélelzáródást okozó, megoldható alapelváltozás mellett jó eséllyel gyógyítható. Viszont a teljes elzáródást okozó daganat gyógyulási hajlama összességében gyenge. A kialakult bélelzáródás esetén mindig fontos az orvoshoz fordulás és a terápia megkezdésének ideje is.

A bélelzáródásos esetekben a halálozás aránya 10% körüli, de a túlélési esélyek nagyban függnek a kóroktól. Minél hamarabb megoldódik a bélelzáródás, és megindul a bélmozgás, annál nagyobb az esélye, hogy nem lesz komplikáció, sokszervi elégtelenség, súlyos fertőzés.

Tovább Időskori székrekedés - Kiváltó okok és kezelési módszerek

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

A székrekedés veszélyei és kezelése

Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Székrekedés
Az, hogy mi számít székrekedésnek a gyakoriság tekintetében, egyénenként változó. Ennek az oka, hogy a normális székletürítés gyakorisága napi három és heti három között mozog. Az, ami az Ön számára optimális, lehet, hogy másnak nem az.
Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

Biszfenolok
Biszfenolok

Tippek, hogy hogyan kerüljük el a vegyszert.

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus
WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tamássy Klára

Dr. Tamássy Klára

Gasztroenterológus, Belgyógyász

Budapest