A gyulladásos bélbetegségekkel járó pszichés terhek feldolgozása
Gyulladásos bélbetegségek (IBD) esetén a tünetek megjelenésétől a diagnózis megállapításáig hosszú, vizsgálatokkal teli idő telhet el. Ennek az időszaknak a könnyebb átvészelését segíti, ha a beteg tud tájékozódni állapotát és aktuális eredményeit illetően, illetve társas kapcsolataiba tud kapaszkodni.
A betegek megváltozott egészségi állapotuk miatt sokszor korlátozva érzik magukat a hétköznapi tevékenységekben, hiszen a betegségük szociális kapcsolataikat (családtagjaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel) és programjaikat erőteljesen befolyásolja. Érthető, ha emiatt gyakrabban lesznek dühösek, feszültek, nyugtalanok, reményvesztettek, kedvetlenek és szomorúak. Az életminőségük javítására és a betegséggel való együttélés segítésére egy kiegészítő pszichológiai kezelés nyújthat lehetőséget.
Háttér Gyulladásos bélbetegségek: a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa
Személyiség és pszichiátriai zavarok
Gyulladásos bélbetegségek szinte bármilyen személyiségű embert érinthetnek, a betegség feldolgozása azonban személyiségfüggő, az érintett betegek eltérően reagálnak rá. A tünetek leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban kezdődnek, éppen akkor, amikor a függetlenedési vágyunk miatt a legnehezebb megélni a betegségtől való függést és kiszolgáltatottságot. Mivel a betegség által okozott kellemetlen panaszok jelentősen megnehezítik a mindennapos életvitel fenntartását, a fiatalok nem tudnak kortársaikhoz hasonló életet élni, sokak önértékelése csökken. Hosszan fennálló betegség esetén (segítség nélkül) a pszichés problémák súlyosbodhatnak, neurotikus tünetek jelentkezhetnek vagy gyengülhet az érzelmek megélése, kifejezése (alexitímia).
A colitis ulcerosa aktív, gyulladásos időszakai gyakran akkor jelentkeznek, mikor megszakad a kapcsolat egy fontos személlyel (anyáról való leválás, önállósodás, szakítás, válás, gyász). Sokszor kapcsolódik kiközösítéshez, elítéléshez vagy a beteg számára segítség nélkül megoldhatatlannak tűnő feladathoz. Ezek a pszichológiai hatások idővel csökkennek, különösen, ha a beteg számíthat valakire. Klinikai szintre ritkán romlik a betegek állapota, szorongás és depresszió inkább csak a kezdeti időszakokban fordul elő.
A gyulladásos bélbetegségben szenvedők számos nehézséget élnek meg szociális életükben, párkapcsolatukban, munkahelyükön és a béltünetekkel való megküzdés során egyaránt. Pszichológus segítségével jelentősen csökkenthetők a nehézségek és kezelhetők az érzelmi problémák.
Szülészeti-nőgyógyászati vonatkozások
Az IBD-s nőbetegek legnagyobb aggodalma, hogy a bélbetegségeknek és a szedett gyógyszereknek magzati egészségkárosító hatása lehet. Érdekes azonban, hogy terhesség idején enyhülnek a tünetek a betegség kezdetéhez és a szülést követő időszakhoz képest, ha a fogantatás a betegség nyugalmi periódusában történik. Ellenkező esetben a betegség többnyire aktív marad, sőt romlik terhesség alatt. Ezért érdemes nyugodt, testi-lelki értelemben feszültségmentes időszakot választani a megtermékenyítésre. Folyamatos belgyógyászati, szülészeti-nőgyógyászati, esetenként sebészi, pszichológiai és dietetikai együttműködéssel a krónikus lefolyást mutató gyulladásos bélbetegséggel élők is biztonságosan vállalhatnak gyermeket.
A betegek együttműködése
Gyulladásos bélbetegségben minden ötödik betegnél előfordul, hogy nem tartja be az előírt kezeléseket, nem szedi a gyógyszereket. Ez valamelyest érthető, hiszen a gyógyszerelés és a hosszan tartó kezelés nagy erőfeszítést igényel még a nyugodt periódusokban is. Az ilyen hosszú lefolyású kórképeknél a kezelések hatékonysága csak bizonyos idő elteltével lesz érezhető, és ez az idő előre nehezen kiszámítható. A betegség többnyire fiatal korban indul, és nemcsak a tünetei, hanem a kezelések is zavarják a beteg megszokott életvitelét. Az IBD kezelése ugyanis a beteg részéről is aktív együttműködést igénylő tevékenység. Egy fiatal beteg számára nehezen elfogadható egy gyógyszer évekig-évtizedekig tartó szedése, melynek hatásossága bizonytalan, sőt akár mellékhatásokat is kiválthat. Emellett az étrendjében és életmódjában is jelentős változtatások bevezetése szükséges, ami nagy terhet jelent mind a beteg, mind pedig a családja számára.
A gyógyszerek nem szedésének okai |
|
Pszichológiai kezelés
A betegséghez való alkalmazkodást több tényező is nehezíti: nehezen bejósolhatóak a tünetek, kiszámíthatatlan a betegség lefolyása, megváltozik a beteg életminősége, valamint testéről és ezáltal önmagáról alkotott képe is. Ilyenkor kiemelt szerepet kapnak a pszichés tényezők, és hogy milyen megküzdési stratégiákat tud alkalmazni a beteg.
A különféle pszichológiai kezelések nem a tünetek csökkentésében lesznek eredményesek. A stresszkezelő technikák és a kognitív terápiák inkább a pszichológiai jellemzőket javítják, melyek könnyebbé teszik a betegséggel való együttélést, támogatják az orvosi kezelést, erősítik a kiírt diéta betartását, csökkentik az aktív, gyulladásos időszakok megjelenését és elhúzódását. Aki pszichológiai vagy pszichiátriai segítséget vesz igénybe, azt leggyakrabban a diagnózis elfogadásának nehézsége motiválja, vagy a családban és a munkahelyen fellépő társas nyomás miatt jelentkezik. Aszerint érdemes terapeutát és terápiás módszert választani, mi jelenti az egyén számára a legnagyobb kihívást betegségével kapcsolatban.
Kognitív viselkedésterápia során kezelni tudják az IBD betegek depressziós tüneteit, elősegítik a betegséghez való alkalmazkodást és a gyógyszeres terápiával való együttműködést, valamint hatékony megküzdési stratégiákat alakítanak ki. Az alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápia a kognitív viselkedésterápia legújabb irányzata, mely rövidebb, gyorsabb és rugalmasabb üléseket tartalmaz, valamint előszeretettel használ önsegítő anyagokat (könyvek, internetalapú technikák). A személyes találkozás mellett lehetőséget ad e-mail-váltásra, telefonos megbeszélésekre és csoportos munkára. Jól alkalmazható vidéken élők vagy a súlyos tünetek miatt otthonról nehezen kimozdulók körében.
Williams ÉletKészségek (WÉK) tréning alatt olyan egyszerű, a hétköznapok során alkalmazható készségeket tanulhatnak meg a résztvevők, amelyek alapvető fontosságúak a mindennapi feszültségek, konfliktusok, társas kapcsolati problémák sikeres kezelésében.
A relaxációs gyakorlatok, a meditáció és az autogén tréning segítenek nyugalmunk megőrzésében stresszhelyzetben, illetve munkánk során a feladatokra való összpontosításban.
Az említetteken kívül számtalan stratégia áll még rendelkezésünkre, melyek szakember nélkül is alkalmazhatóak. Ezeket érdemes nemcsak a betegség aktív időszakában használni, hanem beépíteni a hétköznapokba, alapvetően a gondolkodás- és életmódunkat megváltoztatni általuk. Néhány egyszerű technika is segíthet abban, hogy alapvetően kiegyensúlyozottabbak legyünk, könnyebben fogadjuk a minket érő kellemetlen hatásokat és megbirkózzunk a ránk váró feladatokkal.
Stresszcsökkentő technikák otthonra |
|
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dervalics Dóra, pszichológus