Együttélni a lisztérzékenységgel

A lisztérzékenység (cöliákia) a leggyakrabban előforduló felszívódási zavar. Kezelése szigorú és élethosszig tartó diéta, mely anyagilag és érzelmileg is jelentősen megterheli a beteget és családját.

Az étkezésre való fokozott odafigyelés az ünnepek közeledtével talán még nehezebbé válik. A rokonlátogatások során a betegnek ugyanúgy ügyelnie kell rá, hogy ne fogyasszon gluténtartalmú (búza, árpa, rozs, esetleg zabtartalmú) ételeket, kellemetlen lehet folyton a szakácsot vagy háziasszonyt kérdezgetni az összetevők felől. Másrészről a család is próbál az érintett segítségére lenni, külön készíteni a számára is fogyasztható ételeket, mely plusz időt, energiát és pénzt igényel. Vajon milyen pozitív hozadékai lehetnek mégis?

Ez a cikk is érdekelheti Lisztérzékenység tünetei, kezelése

A szigorú diéta fokozott odafigyelést kíván a vásárlásnál is

Szerencsére már széles áruválaszték áll a lisztérzékenyek rendelkezésére a gluténmentes diétához. Ezek a termékek a hipermarketek, bioboltok, speciális szaküzletek polcain is megtalálhatók, a legtöbb helyen elkülönítve, hogy elkerüljék a gluténszennyeződés lehetőségét. Bár még sokan bizalmatlanok az internetes vásárlással, összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy a legolcsóbban a webshopokban lehet hozzájutni ezekhez az alapanyagokhoz, ezt követik a szaküzletek, bioboltok, végül a hipermarketek árai. Vásárlóként mérlegelni kell, mennyi időt és energiát tudunk rászánni, hogy a kívánt termékeket külön üzletből szerezzük be, vagy a drágább hipermarketben egyben megveszünk mindent.

A kérdés korántsem elhanyagolható, hiszen a gluténmentes termékek gyakran többszörösébe kerülnek a hagyományosaknak. Nem kis időt igényel, míg alaposan végigböngésszük az összetevőket, hogy biztosan a számunkra fogyasztható terméket válasszuk. A könnyebb tájékozódás érdekében az élelmiszerek címkéjén gluténmentességre vallanak a következő feliratok: „gluténmentes”, „gliadinmentes”, „lisztérzékenyek és cöliákiások is fogyaszthatják”, ezeken kívül nemzetközileg elfogadott szimbólum az áthúzott búzakalász. Már kormányrendelet is előírja, hogy az éttermek étlapjain kötelező feltüntetni az allergén összetevőket, megkönnyítve a vendégek választását. Szívesebben megyünk étterembe, ha nem kell a pincért faggatni az alapanyagokról, illetve nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül tiltott ételt választunk. A legkisebb hiba is komoly következményekkel járhat.

A diétamegszegés leggyakoribb okainak egyébként az ételek kevésbé ízletes voltát, a gluténmentes élelmiszerek magas árát, valamint azt tartják, ha a diétaszegés nem jár „büntető” tünetekkel, vagyis nem jelentkeznek egyből a hatásai. Ugyancsak könnyebben sértjük meg a diétát, ha úgy érezzük, hogy hatására nem javulnak kellő mértékben a tüneteink. Csökkenthetjük a kihágásokat, ha tisztában vagyunk ezekkel a mechanizmusokkal, így könnyebben tetten érhetjük, és kellő tudatossággal felülkerekedhetünk a kísértésen.

Anya, én miért nem ehetem azt, amit a többiek?

A legtöbb nehézséget talán a közétkeztetésben élik át a lisztérzékeny gyermekek, amikor mást kell enniük, mint társaiknak, és az nem is olyan ízletes. Megkülönböztetve érzik magukat, súlyosabb esetben még a társaik is gúnyt űzhetnek helyzetükből. Kiemelten fontos, hogy a gyerekeknek (az egészséges gyerekeknek is) magyarázzuk el, mi történik, mi lesz, ha nem tartják a diétát, lássuk el őket információkkal a betegséggel kapcsolatban, hogy megértsék a nélkülözés okát. Számos alternatíva áll rendelkezésre a piacon, melyekkel a gluténtartalmú ételeket és édességeket fel tudjuk váltani. Erősítsük gyermekeinkben azt a képet, hogy ők ettől egészségesebbek és erősebbek lesznek.

A gyerekek nagy része dühöt érez a diéta miatt, és úgy érzi, más, mint a többiek. Gyakran kimaradnak iskolai programokból vagy a barátok otthoni rendezvényeiből, mert kínosnak érzik, hogy magukkal kell vinniük az élelmet. A szülők fontos feladata, hogy beszéltessék gyermekeiket ezekről a nehézségeikről, ezáltal csökkentsék a betegséggel járó feszültséget, és együtt találjanak megoldást a felmerülő problémákra. Az idősebb korban diagnosztizált serdülők még nagyobb figyelmet igényelnek, általában rosszabb ugyanis a fizikai egészségük, súlyosabbak a szociális problémáik, és nehezebbnek találják a betegséggel való együttélést. A szülők részéről erre a leggyakoribb reakciók a szorongás, a túlféltés, a túlzott engedékenység és az inkoherens viselkedés, ezzel azonban negatívan befolyásolják a fejlődést. A szükséges információk átadása után meg kell bízniuk gyermekükben, nem tragédiaként kell tekinteni a betegségre, hanem egy kezelhető helyzetként, így a gyerek is nagyobb biztonságban fogja érezni magát. A szülői-nevelői következetességnek is fokozott szerepe van, még az ünnepek alatt sem lehet kivételt tenni.

Minél negatívabbnak ítélik a betegségüket, annál alacsonyabbnak értékelik az életminőségüket

Az étkezéssel járó feszültségen túl az érzelmeikről is nehezebben kommunikálnak az érintettek, gyakrabban ingerlékenyek és hajlamosabbak további betegségeket felfedezni magukban. Gyakrabban tapasztalnak hangulatzavart és szorongást, melyekért a betegséggel járó biológiai és immunológiai változások is felelősek lehetnek. Legyünk megértőek és türelmesek az érintettel, valószínűleg egyébként is kellemetlenségként éli meg, hogy az étkezések során mindig külön figyelemben részesül. A diéta ráadásul (diétásan és nem diétásan vásárolni, főzni) anyagi nehézségekhez és feszültségekhez vezethet a családon belül. Depresszió is gyakran jelenik meg mint a betegségből fakadó nehézségekre adott válasz.

A serdülők fokozott veszélynek vannak kitéve az evészavarok, elsősorban a bulimia tekintetében. A gluténmentes étrend miatt megemelkedik a táplálék iránti tudatosság, gyakran kell az étkezéssel gondolati szinten foglalkozni. A lisztérzékeny fiataloknál általában kitolódik a serdülőkori érés, és a diéta bevezetése a belek jobb felszívóképességének köszönhetően gyakran súlygyarapodást eredményez. A szigorú diéta erősen igénybe veszi a kontrollfunkciókat, természetes, ha olykor „elfárad” a személy az állapota menedzselésében. Ez az állapot akár rohamevésekhez is vezethet, melyet bulimiás viselkedéssel (önhánytatás, hashajtózás) próbálhat kompenzálni. Az esetleges súlygyarapodás és a serdülő testképpel való elégedetlensége szintén hasonló technikák alkalmazásához vezethet, melyek rontják állapotát és a betegséghez kapcsolódó tünetek felerősödését eredményezhetik. A hangulati zavarok további rizikófaktort jelentenek az evészavarokra nézve.

Ez a cikk is érdekelheti A bulimia és más táplálkozási zavarok - Hogyan ismerjük fel?

A lisztérzékenység továbbá nehezíti a szülőktől való függetlenné válást, az autonómia kialakulását. A diétával járó nehézségek szociális kihívásokhoz is vezetnek, a serdülő nem mindig tud részt venni a kortársak programjaiban, így erőssé válhat a kortárscsoport negatív nyomása. Ezek a tényezők leggyakrabban 12-17 éves kor között vezetnek a diéta megszegéséhez, s problémás evéshez. A bizalomra épülő és őszinte szülő-gyermek kapcsolatban mindkét fél megnyugvást talál, illetve a konfliktusok is könnyebben kezelhetők. Sosem késő leülni gyermekünkkel beszélgetni és új alapokra helyezni a kapcsolatunkat.

Minél régebb óta él valaki lisztérzékenységgel, érzelmileg egyre stabilabbá válik. Ez összefügghet azzal, hogy míg a gyermek együtt nő fel az állapottal és a vele együtt járó követelményekkel, a felnőtt jobban megijed attól, hogy a diagnózis és diéta miatt különbözik másoktól. Ha ez központi kérdéssé válik, az szociális nehézségekhez, esetleg elszigeteltséghez vezethet. Így hát a felnőtteket se hagyjuk magukra a betegség megjelenésekor, a családtagok és barátok támogatása segít túllendülni a nehéz időszakokon.

A lisztérzékenység pozitív hozadékai

Nehéz elképzelni, de a krónikus betegségeknek, így a lisztérzékenységgel való együttélésnek is megvannak a maga előnyei. Ezek a személyek szigorú diétájukból kifolyólag igyekeznek fokozottan figyelni arra, hogy egészséges élelmiszereket fogyasszanak, így kortársaiknál gyakran jobb egészségi állapottal rendelkeznek. Fokozott akaraterejük és önkontrolljuk révén könnyebben lemondanak más káros szenvedélyekről, illetve alakítanak ki egészségjavító-megőrző szokásokat. Ezek a képességek a munkában és kapcsolataikban egyaránt hasznukra válnak. Tudatos vásárlókként jobban megtanulják beosztani a pénzt. A tudatosság és megfontoltság, mellyel életüket szervezik és irányítják, minden életterületen pozitívan hat.

A betegségekkel járó nehézségeken és problémákon túl vegyük észre tehát azt is, milyen előnyt kovácsolhatunk az adott helyzetből, milyen erősségeink fognak fejlődni, ha megtanuljuk jól kezelni tüneteinket és vezetni az életünket.

Tovább Lisztérzékenyek táplálkozása: a gluténmentes diéta

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dervalics Dóra, pszichológus