Hemangióma a májon
frissítve:
A máj szervezetünk legnagyobb s egyik legösszetettebb szerve. Ha folyton kimerültnek, fáradtnak érezzük magunkat, és a legcsekélyebb feladat elvégzése is teher és kimerít, az a májbetegség valamelyik fajtájának a jele is lehet.
A májunk ugyanis energiaraktárként, méregtelenítő szervként is funkcionál, és ha működését bármi megzavarja, megbetegíti, akkor sokszoros energiát kell fordítanunk a legapróbb tennivalókra is. A májban felgyülemlett méreganyagok tovább gyengítik az aktivitásunkat s növelik a fáradtságérzést. A májbetegséget nem feltétlenül a túlzott vagy mértéktelen alkoholfogyasztás váltja ki, számos oka lehet a funkciózavarnak, melynek kivizsgálását sem a szakorvosnak, sem a betegnek nem szabad elhanyagolni.
Az emberi máj működéséről számos ismerettel rendelkezik az orvostudomány, mégis hatalmas rejtély számtalan májbetegség kialakulásának az oka. Azt jól tudjuk, hogy az ártalmas anyagok lebontása, átalakítása, majd azok kiválasztása nem csekély terhet jelent a májunk számára – sorolta érdeklődésünkre Dr. Kiss Attila belgyógyász főorvos. – Kevesen hallottak a májon kialakuló hemangiómáról, ami egy jóindulatú érdaganat, ez az erek nem természetes burjánzása miatt alakul ki. A hemangióma csecsemőkorban és felnőttkorban egyaránt előfordulhat, különösebb tünet és panasz nélkül.
| Hemangióma nem csak a májon alakulhat ki |
| Hemangióma nem csak a májon alakulhat ki, a nem májat érintő veleszületett hemangiómára intenzív növekedés jellemző a gyermek egyéves koráig. A baba születésekor ez még alig látható, azonban pár hetes korában már az arcán, az orrán vagy máshol a testfelszínén is megjelenhet kicsiny piros értágulat formájában. Az intenzív növekedésük 4-5 hónapos korban lassul, majd megáll. Mintegy 50 százalékos esély van arra, hogy e jellegzetes panasz teljesen visszahúzódjon. Ha az utóbbi, szerencsés állapot alakul ki, a gyermek 6-7 éves korára teljesen eltűnik a növekmény. Ha nem húzódik vissza, el is fekélyesedhet, vérezhet, ha pedig az orron vagy a gége környékén kezd növekedni, akkor a légzést nehezíti. Ilyen esetekben mindenképpen azonnali orvosi vizsgálat és beavatkozás, a gyógymód meghatározása szükséges. Az enyhébb, bőrön megjelenő piros érfoltokat régebben, „gólyacsípésnek” nevezték, ha megjelent az újszülött és a csecsemő arcán, homlokán vagy a tarkótájékon. Ez tehát nem a májon kialakuló hemangióma. A májon kialakuló hemangióma a gyerekeket és a felnőtteket is érintheti. |
- Ha nem jár fájdalommal s egyéb tünetekkel, akkor miként ismerik fel ezt a betegséget, rendellenességet a májon? Egyáltalán, hogyan fedezik fel, ha nem okoz panaszt?
- A probléma, az eltérés felfedezése elsőként a hasi ultrahangos vizsgálattal történik. Nem is biztos, hogy a pácienst májbetegség gyanújával utalják az ultrahangellenőrzésre, de a figyelmes, körültekintő orvos ezt hamar felfedezi. A páciens csak a rémületet látja az orvos arcán, hiába igyekszik rezzenéstelen maradni, miközben a monitoron látható szerveket kontrollálja. A kérdésre egyenes választ kell adni, de nem megrémiszteni a gyanútlan embert. Ráadásul, a májon található jóindulatú érdaganat, sokkal több ember szervezetében felfedezhető lenne, de csak azokat tudják kontrollálni, akiknek bármi okból hasi ultrahangra kell menniük.
- Mi a további teendő, hogy pontosan kiderüljön, milyen rendellenességet okoz a májon kialakult hemangióma?
- Ezt érdemes MRI képalkotó diagnosztikai vizsgálattal is ellenőrizni. Mindenképpen ki kell zárni a legkisebb, komolyabb problémát okozó eltérést is, ami nagyon ritkán társul ezzel a betegséggel. Az érdaganat a májon néhány mm-től akár 10-25 centiméter nagyságú is lehet. Legtöbb esetben semmilyen sebészeti beavatkozást nem igényel ennek az eltérésnek a gyógyítása. A hemangióma kialakulását megelőzni nem lehet, gyakorta genetikai tényezők állnak a háttérben, de nem rosszindulatú elváltozás a májon.
- Mivel segíthető elő az érdaganat növekedésének megállítása?
- Erre sincs pontos és jól meghatározható gyógymód. Mindenkinek másként működik és reagál a szervezete a különféle beavatkozásokra, vitaminokra, ételekre, gyógyszerekre. Az E-vitamin jótékony hatású lehet, és az alkalmanként, a szakorvossal egyeztetett májtisztító teák vagy a tiszta forrásból származó máriatövis kivonata. Gyógyszeres kezelése nincs ennek a rendellenességnek, de a zsírszegény étkezés, a bőséges zöldség- és gyümölcs-, tisztavíz-fogyasztás, a testsúly fokozatos csökkentése, a rendszeres mozgás a májzsírosodást is gátolja, ami vélhetően jól hat a hemangiómára is. Ennek azonban a tudományos kísérletei, azoknak a vizsgálati eredményei még további kutatást igényelnek.
Tovább Májbetegségek első tünetei
Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Kiss Attila, belgyógyász főorvos
